Bár a tél hozott némi csapadékot, az Alföldön már most több helyen el kellett kezdeni az öntözést. A zöldborsó-vetéseknél például kelesztő öntözést alkalmaznak a gazdák, hogy egyáltalán meginduljon a kelés. Makai Róbert öcsödi gazdálkodó szerint azonban az öntözés önmagában nem megoldás: a víz drága, a bürokrácia nehéz, és ha a természet nem segít esővel, a termelés sokszor így is veszteséges marad.
Kevés a csapadék
Bár a téli hónapokban hullott csapadék, mennyisége messze elmarad a korábbi évektől. Makai Róbert saját mérései szerint Cibakháza és Öcsöd térségében januárban és februárban összesen mintegy 95 milliméter csapadék hullott.
– Ez valamennyire feltöltötte a talaj felső 20–30 centiméteres rétegét, de ennél mélyebbre nem jutott le a nedvesség – magyarázta.
Az elmúlt évek adatai ráadásul egyértelmű trendet mutatnak.
– 2019-ben még 5-600 milliméter körüli éves csapadékot mértünk. Azóta viszont 400, sőt 300 milliméter körül alakul az éves mennyiség. Látszik, hogy egyre szárazabb az időjárás – mondta.
A szél is szárít
A tavaszi időjárás sem kedvez a nedvesség megőrzésének. Az Alföldön már megérkeztek a hagyományos böjti szelek, amelyek gyorsan kiszárítják a felső talajréteget.
– Most jöttek meg a tavaszi szelek és a 18–20 fokos meleg. Ez nagyon erős szikkasztó hatású. Régen ennek örültünk, mert lehetett menni boronálni, kombinátorozni. Most viszont ez a kevés nedvességet is kiszívja a talajból – mondta a gazdálkodó.
Egy milliméter víz kijuttatása körülbelül 1000–1500 forintba kerül hektáronként. Ha kiszámoljuk, hogy egy szezonban akár 100 milliméter vizet is ki kell juttatni, az már 120–150 ezer forintos költség – Fotó: Makai Róbert
Öntözni drága
Sokan az öntözést tartják a megoldásnak, Makai Róbert szerint azonban a helyzet ennél sokkal bonyolultabb.
– Az öntözés önmagában nem csodaszer. Ha a természet nem segít esővel, akkor csak öntözéssel nem lehet gazdaságosan termelni – fogalmazott.
A gazdálkodó saját példát is hozott: tavaly egy kukoricakísérletnél jelentős mennyiségű plusz vizet juttattak ki.
– 155 milliméter vizet öntöztünk ki pluszban a 330 milliméter természetes csapadék mellé, mégis veszteséges lett a termelés – mondta.
A kísérletben hektáronként 8,4 tonnás termést értek el, ami elsőre jó eredménynek tűnhet, de a költségek végül meghaladták a bevételt.
Amikor összeadtuk a matekot, mínusz 120 ezer forint lett a vége hektáronként – tette hozzá.
Az öntözés költségei
Az öntözés üzemeltetése rendkívül költséges, különösen az energia és a karbantartás miatt.
– Egy milliméter víz kijuttatása körülbelül 1000–1500 forintba kerül hektáronként. Ha kiszámoljuk, hogy egy szezonban akár 100 milliméter vizet is ki kell juttatni, az már 120–150 ezer forintos költség – magyarázta Makai Róbert.
Ez a mai gabonaárak mellett komoly gazdasági kockázatot jelent.
– Ez nagyjából több mint két tonna búza ára. Nem mindegy, hogy visszahozza-e a termés – mondta.
A bürokrácia is akadály
A gazdák szerint az öntözés elterjedését nemcsak a költségek, hanem a bürokrácia is nehezíti.
– Egy vízjogi engedély megszerzése akár fél év vagy egy év is lehet, és hektáronként körülbelül 100 ezer forintba kerül – mondta a cibakházi gazdálkodó.
Szerinte a rendszer egyszerűsítése nélkül sok gazda nem fog tudni öntözésbe kezdeni.
– Ezt a folyamatot egyszerűsíteni kellene. Kevesebb bürokrácia, olcsóbb engedélyezés kellene, különben a kisgazdák esélytelenek – fogalmazott.
A víz sem végtelen
A térségben ráadásul a vízkészletek helyzete is aggasztó. A környék öntözőrendszere a Tiszából és a Hármas-Körösből kap vizet, de a folyók vízszintje alacsony.
– Most március közepén a Körös vízszintje jóval alacsonyabb a megszokottnál. Több méter víz hiányzik a rendszerből – mondta Makai Róbert.
Szerinte ezért hosszú távon az is kérdés, hogy lesz-e elegendő víz a növekvő öntözési igények kielégítésére.
– Ha nem pótlódik a víz, akkor egy idő után nem lesz mit kivenni a csatornákból. Ez is egy komoly kérdés a jövőre nézve – figyelmeztetett.
A gazdálkodó szerint az Alföld mezőgazdaságának jövője egyre inkább azon múlik, hogyan tud alkalmazkodni a változó éghajlathoz.
– Régen az öntözés csak kiegészítés volt, amikor egy-egy száraz időszakban besegítettünk. Most viszont már sokszor az egész termelés ezen múlik – és ez nagyon veszélyes helyzet – fogalmazott.
Indexkép: Makai Róbert
