Az Európai Unió egy két és fél éve zajló folyamat végén szinte teljesen kivonná az ellenőrzés alól az újgenerációs GMO-kat. A magyar szakemberek és környezetvédők kongatják a vészharangot: a lobbierő győzni látszik az elővigyázatosság felett.
2026 januárjában a brüsszeli folyosókon sorsdöntő szakaszba érkezett az új génkezelési technikákról (NGT) szóló vita. Január 22-én az Agrárminisztériumban gyűltek össze a hazai szakma képviselői, hogy megvitassák: miért jelenthet végzetes kockázatot az uniós deregulációs javaslat.
Génmódosítás helyett „precíziós nemesítés”?
A vita egyik kulcspontja a terminológia. Mivel a „GMO” kifejezés az elmúlt évtizedekben negatív felhangot kapott, a biotechnológiai óriáscégek most új génkezelési technikákról (NGT) és precíziós nemesítésről beszélnek. A szakértők szerint azonban ez csupán szómágia: a gének manipulálása továbbra is kockázatos beavatkozás a természet rendjébe.
Az NGT-kategóriák csapdája
Az Európai Bizottság javaslata két kategóriába sorolná a módosított növényeket:
- NGT1: Olyan növények, amelyekben legfeljebb 20 genetikai módosítást hajtottak végre. Ezeket a szabályozás szinte „természetesnek” tekintené.
- NGT2: A 20-nál több módosításon átesett növények, amelyekre szigorúbb szabályok vonatkoznának.
Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium főosztályvezetője szerint ez a felosztás tudománytalan:
Lehet már 5 módosítás is végleges és kockázatos, vagy akár 22 ártalmatlan. A lényeg nem a mennyiség, hanem a tulajdonság, ami létrejön.
Miért veszélyes a tervezett szabályozás?
A Magyar Természetvédők Szövetsége és az Agrárminisztérium szakemberei több súlyos aggályt is megfogalmaztak a február-márciusi végszavazás előtt álló tervezettel kapcsolatban:
- Nincs jelölési kötelezettség: Az NGT1 kategóriába tartozó termékeken a csomagoláson nem kellene feltüntetni a módosítást. A fogyasztó nem tudná, mit vesz meg.
- Eltörölt nemzeti önrendelkezés: A tagállamok nem tilthatnák be saját területükön ezen növények termesztését – ez alapjaiban sértené Magyarország GMO-mentes alkotmányos vívmányait.
- Hiányzó kockázatértékelés: Az új GMO-k kikerülnének a természetbe, ahol hatásuk kiszámíthatatlan, és onnan „visszahozni” már nem lehet őket.
- A felelősség hiánya: A biotechnológiai ipar mentesülne a környezeti károkozás felelőssége alól.
„Döbbenet, de úgy tűnik, a lobbi, a pénz erősebb, mint a környezet vagy az egészségünk, gyermekeink egészségének védelme" – hangzott el a fórumon.
A biogazdálkodás alkonya?
Az öko- és bioélelmiszereket képviselő szervezetek, mint a Magyar Biokultúra Szövetség és az IFOAM, forronganak. Drexler Dóra, az IFOAM alelnöke hangsúlyozta, hogy az új technikák alapjaiban ellenkeznek a biogazdálkodás etikai elveivel.
A nem barnuló gomba, a több vitamint tartalmazó paradicsom vagy a „GABA-val dúsított” zöldségek nem az éhezést oldják meg, hanem a piaci dominanciát szolgálják. Roszík Péter szerint Magyarország, mint az egyik legtisztább mezőgazdasággal rendelkező ország, sokat veszíthet: a keresztszennyeződések miatt a biominősítés fenntartása szinte lehetetlenné válhat.
Az utolsó esély: A márciusi végszavazás
Bár a javaslatot az EU Tanácsa már jóváhagyta, az Európai Parlament plenáris szavazásán még van egy utolsó esély az elutasításra. A civilek szerint most kell cselekedni:
Az EP-képviselőknek nemet kell mondaniuk a deregulációra.
Az állampolgárok pedig aláírhatják a „No GMOs through the back door!” (Nemet a hátsó kapun bevezetett GMO-kra!) kérvényt.
Forrás: Index.hu
Indexkép: Pexels
