A hőhullámok, az aszályos időszakok és az energiapiaci bizonytalanságok egyaránt ráirányítják a figyelmet arra, hogy Magyarország számára egyre fontosabb a belföldön előállított megújuló energia. A WWF Magyarország koordinálásával húsz szakmai szervezet most olyan részletes javaslatcsomagot állított össze, amely a szélerőmű-fejlesztések gyorsítását a természetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontok összehangolásával valósítaná meg.

A kezdeményezők szerint a hazai szélenergia-kapacitás bővítése jelentős lehetőség, ugyanakkor csak átlátható, kiszámítható és tudományos alapokon nyugvó tervezéssel kerülhetők el a természetet és a helyi közösségeket érintő károk.


Átfogó csomag került a döntéshozók elé

A WWF Magyarország irányításával létrejött szakmai együttműködés augusztus elején nyújtotta be javaslatait Kapitány István gazdasági és energetikai, valamint Gajdos László élő környezetért felelős miniszter részére.

A dokumentum célja, hogy konkrét ajánlásokat adjon a hazai szélerőmű-fejlesztések felelős megvalósításához.

A szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a tervezett kapacitásbővítés során csökkenjenek a természetre és a helyi közösségekre nehezedő kockázatok, erősödjön a beruházások társadalmi elfogadottsága, az engedélyezési és telepítési szabályok pedig hosszú távon kiszámítható keretet biztosítsanak.

Kilenc fő irány és egy intézményi javaslat

A szakpolitikai csomag kilenc fontos intézkedési területet határoz meg, és egy további intézményi fejlesztést is indítványoz.

1. Szorosabb szakmai együttműködés: olyan tárcaközi munkacsoportok létrehozását javasolják, amelyekben a kormányzati, tudományos, természetvédelmi és iparági szereplők közösen dolgoznak a fejlesztések előkészítésén.

2. Egységes természetvédelmi szabályok: szükségesnek tartják a védőtávolságok meghatározását, valamint egységes madár- és denevér-monitorozási módszertan kidolgozását.

3. Több adat, megalapozottabb döntések: a hiányzó térinformatikai adatok és kutatási eredmények pótlásával pontosabb tervezés válhat lehetővé.

4. A megfelelő helyszínek kijelölése: elsődlegesen a természeti szempontból kevésbé érzékeny, már átalakított vagy degradált területeken valósuljanak meg az új beruházások.

5. A helyi közösségek bevonása: ösztönöznék a helyi szereplők befektetéseit, valamint a szélenergiára épülő energiaközösségek létrejöttét.

6. Folyamatos környezeti ellenőrzés: a működő szélerőművek élővilágra gyakorolt hatását rendszeresen és átlátható módon kell nyomon követni.

7. Országos környezeti értékelés: a könnyített fejlesztési térségek felülvizsgálatát egy átfogó stratégiai környezeti vizsgálatnak kellene megelőznie.

8. Természetkímélő üzemeltetés: olyan műszaki és üzemeltetési előírások kidolgozását javasolják, amelyek mérséklik a szélturbinák környezeti hatásait.

9. Lakossági tájékoztatás: fontosnak tartják olyan szemléletformáló és kommunikációs programok indítását, amelyek közérthetően mutatják be a szélenergia előnyeit és a fejlesztések hátterét.

+1. Országos koordinációs központ létrehozása: a kezdeményezők egy országos energiatervező és környezetgazdálkodási központ felállítását is indítványozzák, amely összehangolhatná az energetikai, természetvédelmi és területfejlesztési szempontokat, valamint szakmai támogatást nyújthatna a jövő beruházásaihoz.


szelturbina

Szélturbina-alkatrészek összeszerelése – Fotó: Shutterstock

A szélenergia jól kiegészítheti a napelemes termelést

A szakmai csomag készítői hangsúlyozzák, hogy a korszerű, szárazföldi szélturbinák alacsony fajlagos kibocsátással képesek villamos energiát termelni, működésük pedig gazdaságos lehet.

A szélenergia egyik fontos előnye, hogy jól kiegészítheti a már kiépített napelemes kapacitásokat. A szél ugyanis gyakran éppen azokban az időszakokban erősödik meg, amikor a napenergia-termelés visszaesik.

A fenntartható bővítéshez azonban elengedhetetlen, hogy a telepítési helyszíneket tudományos és ökológiai szempontok alapján válasszák ki. Ehhez megfelelő téradatokra, energiamodellezési számításokra, a természetre gyakorolt hatások átfogó vizsgálatára és a hálózati csatlakozási lehetőségek együttes értékelésére van szükség.


Nem mindegy, hol épülnek fel a turbinák

Dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője szerint az energiapiaci válságok időszakában az energiatakarékosság és az energiahatékonyság mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a hazai megújuló energiaforrások és az energiatárolási megoldások.

A szakértő úgy fogalmazott, hogy az alacsony kibocsátású, decentralizált és többféle forrásra épülő energiarendszer kialakítása megfelelő irány lehet, ugyanakkor döntő jelentőségű, hogy milyen technológiákra támaszkodunk, azokat hová telepítjük, és milyen szabályok szerint üzemeltetjük.

A szélenergia fejlesztése tehát önmagában nem elegendő. A telepítések helyének, sűrűségének és működésének összehangolása nélkül a beruházások konfliktusokat idézhetnek elő a természetvédelemmel vagy a helyi közösségekkel.

Jelentős lehetőség, komoly felelősség

A kormányzati tervek szerint a hazai szélenergia-kapacitás bővítése hozzájárulhat a klímacélok teljesítéséhez, Magyarország energiabiztonságának erősítéséhez és az energiarendszer stabilabbá tételéhez.

A szélturbinák telepítése valódi alternatívát kínálhat, ugyanakkor a technológiának – más energiatermelési módokhoz hasonlóan – vannak környezeti hatásai.

A fejlesztések során ezért figyelembe kell venni a védett madár- és denevérállományok élőhelyeit, a természet-helyreállítási célokat, a tájképi szempontokat és a vízmegtartás szükségességét is.

A szakmai szervezetek szerint az új turbinákat olyan területekre kellene telepíteni, ahol az ökológiai kockázat alacsony, a helyi közösségek pedig támogatják a beruházást. Fontosnak tartják azt is, hogy a fejlesztések területileg kiegyensúlyozottan valósuljanak meg.


A helyi közösségeket már a kezdetektől be kell vonni

A WWF szakértője szerint a szélenergia társadalmilag elfogadható alternatívává csak akkor válhat, ha a tervezés első szakaszától kezdve figyelembe veszik a helyi adottságokat és a lakosság szempontjait.

Ehhez a közösségek érdemi bevonására, az élővilág védelmére, valamint nyílt és közérthető tájékoztatásra van szükség.

A húsz szakmai szervezet, iparági, tudományos és önkormányzati szereplő támogatásával elkészített javaslatcsomag a hazai szélenergia-fejlesztések összetett és fenntartható megtervezéséhez kíván irányt mutatni.

A cél olyan döntéshozatali rendszer kialakítása, amely gyors, szakmailag megalapozott és később felülvizsgálható, miközben a beruházások kiszámíthatók maradnak, a helyi közösségek számára pedig gazdasági előnyöket is teremthetnek.

Stabil szabályokra és szakmai párbeszédre van szükség

A szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy bár a fejlesztések sürgetőek, a kapkodva meghozott döntések hosszabb távon sem az energetikai, sem a természetvédelmi célokat nem szolgálnák.

A beruházások megvalósítását és a fejlesztésekben részt vevő szereplők munkáját stabil, előre tervezhető jogszabályi környezet segíthetné.

Ehhez kormányzati irányítással zajló, széles körű szakmai párbeszédre és olyan megállapodásokra van szükség, amelyek több politikai cikluson keresztül is biztos alapot adnak a fejlesztéseknek.

A szélerőművek és a hozzájuk kapcsolódó hálózati beruházások csak akkor segíthetik tartósan Magyarország energiaátállását, ha a természeti, társadalmi és gazdasági érdekek egyaránt megjelennek a döntésekben.

A szakmai szervezetek készek részt venni az egyeztetésben

A kezdeményezők jelezték az érintett minisztériumoknak, hogy aktív szakmai partnerként bekapcsolódnának a tárcák közötti egyeztetésekbe.

Álláspontjuk szerint a hosszú távú együttműködés teremtheti meg azoknak a szélenergia-fejlesztéseknek az alapját, amelyek egyszerre járulnak hozzá az energiabiztonság erősítéséhez, a kibocsátások mérsékléséhez, a természet védelméhez és a helyi közösségek támogatásához.

A kezdeményező szervezetek között szerepel a WWF Magyarország Alapítvány, a Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat, a Szolidáris Gazdaság Központ Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Reflex Környezetvédő Egyesület, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint az Energiaklub.

A szakpolitikai csomagot többek között egyetemi, kutatóintézeti, önkormányzati, iparági és természetvédelmi szervezetek is támogatják.

Forrás: wwf.hu

Indexkép: Shutterstock