A Hormuzi-szoroson megy át a világ műtrágyaforgalmának 30%-a, és a szállítási fennakadások akár egy évre előre is felboríthatják a piaci normákat. Emellett ismét megnövekedtek az időjárási kockázatok a termelésben”
– emelte ki Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a kockázatok csökkentése mind az ügyfelek, mind a bankok érdeke.
2026 első negyedévére az ágazat üzleti hangulatát termékpályaszinten tükröző AgrárTrend Index értéke némileg távolodott az egyensúlyt jelző 35 ponttól, és 31,8 ponton állt. Éves összevetésben 0,6 pont a csökkenés mértéke. Az érték 2023 harmadik negyedévében volt utoljára ilyen alacsony.
Az üzleti hangulat a baromfiszektorban a legjobb – Fotó: MBH Bank
A leginkább pesszimista termékpályák továbbra is a gyümölcs-, a tej- és a kukoricatermeléshez, valamint -feldolgozáshoz kapcsolódó tevékenységek. A vágósertés ára alig mozdult el, ezért érdemi jövőképjavulás sem történt a termékpályán. Igazán bizakodó ágazatnak csak a baromfihús- és a tojástermelés bizonyult – fejtette ki Héjja Csaba stratégiai ügyekért felelős vezető. Hozzátette: ezek az ágazatok is tartanak az energiaárak növekedésétől és a lakossági fogyasztás csökkenésétől.
A nehézségek 2020 óta sokasodnak, és nemcsak Magyarországot érintik. Nem véletlen, hogy megszaporodtak az EU szabadkereskedelmi megállapodásai: a közösség olcsó importlehetőségeket keres válaszul a termelési problémáira.
Héjja Csaba egy szemléletes grafikonnal érzékeltette, hogy 2022-ben tört el valami véglegesen a magyar mezőgazdaságban. Ekkor a megtermelt érték és a termelési kiadások egymáshoz való viszonya drasztikusan megváltozott, aminek legfőbb oka a nagymértékű terméskiesés volt. Az egy hektárra vetített vállalkozói jövedelmek tekintetében ekkor teljesen elszakadtunk az uniós trendektől és régiós versenytársunktól, Lengyelországtól is. Ez azt mutatja, hogy vannak olyan földrajzi, termelésszerkezeti és energiamixbeli hátrányaink, amelyek más országokhoz képest is hátrányba hoztak minket.
A magyar mezőgazdaság versenyképességéről árulkodó grafikon – Fotó: Agroinform
Hollósi Dávid kifejtette: néhány ágazatban állandósultak a nehézségek és a pesszimizmus. A következő agrárminisztériumnak és a jövő Közös Agrárpolitikájának a strukturális változásokat kell segítenie az agráriumban, miközben egyre növekvő társadalmi és szociális feszültségeket kell tompítania a vidéki lakosság körében.
Csak a teljes termékpályákra épülő, integrált termelési modellek lesznek sikeresek. Minden bizonnyal sok kisgazdaság és egy idősebb termelői réteg gyorsan abba fogja hagyni a gazdálkodást, ami nagyon sok támogatási pénzt fog felemészteni. A bank a maga részéről csak a sikeres üzleti modellek finanszírozásába szállhat be, hiszen a befektetők pénzét teszi kockára – magyarázta a helyzet súlyosságát a szakember.
Apropó: kockázat. Több mint ezer milliárd forint értékben vannak kint támogatói okiratok, amelyek megvalósításához banki közreműködésre lesz szükség. A források a bankrendszer oldaláról rendelkezésre állnak, a kockázati faktorok vállalása lesz az érdekes kérdés. „Azt látjuk, hogy az energiahatékonyság kérdése rendkívüli módon felértékelődött a pályázatokban. Bízunk benne, hogy a vállalkozók meg fogják találni azokat a működési modelleket, amelyek pénzügyi szempontból is fenntarthatók.”
A Közös Agrárpolitika forrásai megalapozhatják azokat a strukturális változásokat, amelyekre szükség van az ágazatban; ezekben a banki finanszírozásnak alapvető szerepe van. Emellett a napi működés finanszírozása is ismét előtérbe került.
Indexkép: MBH Bank.
