Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre több szélsőséges időjárási esemény sújtja a világot – és ezen belül Magyarországot is. Hőhullámok, viharok, aszályok és fagyok hatásaival találkozunk, amelyek nemcsak a természetet, hanem a gazdaságot, az infrastruktúrát és az emberek életét is érintik. De vajon minden rendkívüli esemény az éghajlatváltozás következménye? Milyen bizonyítékokkal lehet ezt alátámasztani?



Erre a kérdésre kíván választ adni az a mostantól magyarul is elérhető újságírói útmutató, amelyet a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. és a Kék Bolygó Alapítvány közösen tett közzé. Az útmutató célja, hogy hiteles, tudományosan megalapozott ismeretekkel segítse az újságírókat a szélsőséges időjárási események okainak és következményeinek közérthető kommunikálásában.

A tudomány válaszol: mi áll egy-egy szélsőség hátterében?

A dokumentum a hozzárendelési (attribúciós) vizsgálatok módszertanára épül, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy egy adott időjárási esemény milyen mértékben kapcsolható a klímaváltozáshoz. A módszer nem új: az első ilyen tanulmány 2003-ban, a nyugat-európai hőhullám után készült, és azóta folyamatosan készülnek vizsgálatok a World Weather Attribution (WWA) projekt keretében.

A WWA elemzései nemcsak tudományos szempontból hitelesek, hanem közérthető nyelvezettel is készülnek, így ideális eszközök a médiakommunikációhoz is. A HungaroMet és a Kék Bolygó Alapítvány célja, hogy ezek a nemzetközi eredmények immár magyar nyelven is elérhetők legyenek.


aszaly

Fotó: Pixabay

2025: az éghajlati szélsőségek éve Magyarországon

A WWA összefoglalója szerint a hőhullámok voltak a 2025-ös év legtöbb halálos áldozatot követelő időjárási eseményei: csak Európában 854 városban – az európai lakosság 30 százalékát lefedve – mintegy 24 400 ember veszítette életét a nyári forróság miatt.

Magyarország sem maradt ki: három alkalommal is legmagasabb fokú hőségriasztást adott ki az országos tiszti főorvos a HungaroMet előrejelzéseire alapozva.

Emellett 2025 az elmúlt 125 év hetedik legmelegebb és negyedik legszárazabb éve volt hazánkban.

A június különösen kritikus volt: a 2. legmelegebb és a legszárazabb június, amely kedvezőtlen talajnedvességi viszonyokat eredményezett – különösen az Alföldön, ahol elhúzódó aszály alakult ki.

Tavasz folyamán kétszer is fagykár sújtotta a mezőgazdaságot, nyáron pedig több alkalommal is pusztító zivatarok okoztak jelentős károkat.

A hiteles tájékoztatás fontossága

Az útmutató kiemeli, hogy a média szerepe kulcsfontosságú az éghajlatváltozásról szóló párbeszéd alakításában. Nemcsak az események tálalása számít, hanem az is, hogy az ok-okozati összefüggéseket megfelelően mutassák be – tudományos alapon, mégis közérthetően.

A HungaroMet rendszeresen készít havi, évszakos és éves éghajlati elemzéseket, valamint ismeretterjesztő kisfilmeket is, amelyek segítik az éghajlati változások nyomon követését, különös tekintettel a hazai viszonyokra. Ezek elérhetők a szervezet honlapján.


Elérhető, közérthető, megbízható

A WWA-útmutató magyar változata a HungaroMet honlapján érhető el. A dokumentum nemcsak újságíróknak lehet hasznos, hanem bárkinek, aki szeretné pontosan érteni az éghajlati szélsőségek és a klímaváltozás összefüggéseit.

Forrás: HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. és Kék Bolygó Alapítvány

Indexkép: Pixabay