A szubtrópus sem egyszerű termelési környezet
Észak-Vietnám szubtrópusi klímája más okokból jelent veszélyt a mezőgazdasági termelésre, mint a magyarországi, kontinentális klíma. Itt a sok eső és pára, a nyári hőhullámokkal együtt érkező, özönvízszerű esőzések jelentik a legnagyobb kihívást. A magas páratartalom miatti gyakoriak a növénybetegségek, a termelés fizikai alapjait pedig a tájfunok és áradások veszélyeztetik. Itt is meg kell küzdeni a természettel.
Az észak-vietnámi Ninh Binh tartomány mezőgazdasági és környezetvédelmi hivatala szerint szükségessé vált a modern termelési technológiák elterjesztésére. A zárt termesztési rendszerek környezetvédelmi szempontból is kedvezőek: kevesebb öntözővizet használnak fel, csökkentik a vegyszerek alkalmazását, és hatékonyabb földhasználatot tesznek lehetővé ebben a hegyekkel szabdalt régióban. A növényházakat nemcsak a klímaváltozás indokolja, hanem a vidéki munkaerő elvándorlása is. A fogyasztói szokások változása pedig arra ösztönzi a termelőket, hogy javítsák az áruminőséget. Ezért a hatóságok pénzügyi segítséget nyújtanak azoknak, akik korszerű technológiákba kívánnak beruházni. A támogatott modellek elsősorban magas gazdasági értéket képviselő növényekre, például sárgadinnyére, hidropóniás zöldségekre, egészséges zöldségfélékre és gyümölcsösökre épülnek.
Bio minőség, állandó mennyiség, kevés munkaerő
Például Dong Thai községben egy helyi családi vállalkozás 2000 négyzetméteres területen modern növényházat épített, ahol bio sárgadinnyét nevelnek. A területen automata csepegtető rendszer működik, ami a növények fejlődési szakaszának megfelelően szabályozza a víz- és a tápanyagellátást. A technológiára adaptált vetőmagokat Japánból szerzik be, ami megalapozza a kiváló minőséget. A váltást a családi gazdaság vezetője az időjárással indokolta: megelégelte a kiszámíthatatlan terméshozamokat és a változó minőséget.
Amióta üvegházi termesztésre álltak át, a család sokkal jobban kézben tudja tartani a termelési folyamatokat. A viharok, a kártevők és a betegségek okozta veszteségek jelentősen csökkentek, miközben az öntözővíz-felhasználás és a munkaerőigény is mérséklődött. A sárgadinnyék még hosszan tartó hőség vagy rendkívül heves esőzések idején is egyenletesen fejlődnek. Jelenleg a család egy-egy szedési kampány során közel 7 tonna sárgadinnyét takarít be, amit kilónként körülbelül 330 forintnak megfelelő vietnámi dongért lehet értékesíteni. A költségek levonása után mintegy 2,5 millió forintnak megfelelő bevételt termelnek, ami a többszöröse a hagyományos termesztési módszerekkel elérhető eredménynek.
Hidropónia – Fotó: Shutterstock
Kis hely- és inputigény, stabil megtérülés
Észak-Vietnámban kevés a vízszintes terület, amit hatékonyan kell kihasználni. Egy másik család Nghia Hung községben mintegy 12 millió forintnyi vietnámi dongot fordított egy több mint 700 négyzetméteres növényház kialakítására, amelyben hidropóniás zöldségtermesztés zajlik. A család vízispenótot, a mustárzöldet és a fodros salátát termeszt a több szintes állványzaton. A rovarhálókkal, árnyékolókkal, ventilátorokkal és automata vízszivattyúkkal ellátott növényház jelentősen csökkenti az időjárás negatív hatásait és a kártevőnyomást. Mivel kevesebb növényvédő szerre van szükség, az innen kikerülő termékek biztonságosabbak a fogyasztók számára. Bár a kezdeti beruházási költségek jelentősek, a gazdálkodó szerint a megtérülés stabil. A család havonta közel egy tonna zöldséget szállít a piacra. Az állandó minőségnek köszönhetően a termékeikre jelentős kereslet mutatkozik a bioüzletekben.
Ninh Binh tartomány továbbra is támogatni kívánja a korszerű mezőgazdasági modellek terjedését. A tervek között szerepel koncentrált termelési övezetek létrehozása, az értékesítési láncok megerősítése, valamint a mezőgazdaság digitális átalakulásának felgyorsítása.
Lásd még a témában: A módszer, amivel 90%-kal kevesebb vízzel is beéri a növény – Mi a titka?
Indexkép: Shutterstock.
