Az új almaszezon egyik legszembetűnőbb jelensége az árak gyors csökkenése, különösen az első hónapokban. Az Európai Unió legfrissebb almapiaci jelentése szerint 2025 augusztusában az ex-csomagolóállomási árak átlagosan 105 eurót tettek ki 100 kilogramm gyümölcsre vetítve. Ez az érték már elmaradt a tavalyi erős indulástól, de továbbra is az egészséges ársávban mozgott. Szeptemberre az árak 98 euróra estek vissza, majd a következő hónapokban tovább csökkentek. Októberben az árindex már csak 88 eurót mutatott, ami mindössze két hónap alatt 17%-os esést jelentett.

Habár az árak jelenlegi alakulása még mindig meghaladja az elmúlt öt év átlagát, a tendencia aggodalomra ad okot. Az ötéves átlag jellemzően 84–86 euró között stabilizálódik 100 kilogrammonként a teljes szezonban.

A visszaesés okai: kínálati nyomás és költségnövekedés

Az árzuhanás mögött több, egymással összefonódó tényező áll. A legfontosabbak között szerepel a megnövekedett termésmennyiség, a költségcsökkentési törekvések, az intenzív piaci verseny, valamint a logisztikai költségek emelkedése. Lengyelország és Olaszország egyaránt magasabb termelést jelentett a 2025/26-os szezonra, ami már a marketingév elején túlkínálatot eredményezett.

A fogyasztói magatartás szintén hozzájárult a helyzethez: az európai vásárlók rendkívül árérzékenyek maradtak, az alma iránti kereslet pedig egyre inkább áthelyeződik más gyümölcsök – például bogyósok vagy trópusi fajták – irányába. A déli félteke beszállítói, köztük Chile és Dél-Afrika, stabil piaci részesedést értek el az EU-ban, különösen az évszakok közötti időszakokban.

A termelők és csomagolóállomások költségei is megemelkedtek: a tárolás energiaigénye, a munkaerőárak, valamint az egyéb működési kiadások szűkebb haszonkulcshoz vezettek. Emiatt egyre több szereplő kényszerült arra, hogy a termést már a szezon elején piacra dobja, ami tovább fokozta a kínálatot és az árakra nehezedő nyomást.

alma

Az árzuhanás mögött több, egymással összefonódó tényező áll – Fotó: freepik.com

Importcsökkenés az EU-ban: visszaesés után stabilizáció

Az EU friss almaimportja is jelentős változáson ment keresztül az elmúlt években. Az Eurostat adatai alapján az EU-n kívüli országokból érkező friss almaimport 2018-ban még 430 000 tonnát tett ki, míg 2024-re ez az érték 275 000 tonnára esett vissza – ez körülbelül 35%-os csökkenést jelent.

A visszaesés oka többek között a kereskedelmi zavarokban keresendő: geopolitikai feszültségek, az ellátási lánc instabilitása, valamint a fogyasztói preferenciák változása is szerepet játszott. Mindezek ellenére Chile és Dél-Afrika továbbra is meghatározó szereplői maradtak az európai piacnak.

A balkáni és kelet-európai beszállítók – például Észak-Macedónia, Szerbia, Moldova és Ukrajna – jelentős évközi ingadozást mutatnak. Argentína és Brazília kisebb volumenben, de folyamatosan szállítanak, míg más országok szerepe látványosan visszaesett.

A globális almatermelés élén: Kína és Lengyelország

A globális almatermelésben továbbra is Kína vezeti a mezőnyt. Az Eurostat és a FAOSTAT adatai szerint az ázsiai ország a világ teljes almatermésének mintegy 51%-át adja. Az Egyesült Államok a második helyen áll 5,3%-os részesedéssel, de már jóval lemaradva.

A harmadik helytől kezdve a termelés eloszlása már sokkal széttagoltabb: Törökország 4,7%-kal, Lengyelország 4%-kal, India 3%-kal, Olaszország 2,3%-kal, Irán 2,2%-kal, Oroszország 2,1%-kal, Franciaország 1,9%-kal, míg Chile 1,5%-kal járul hozzá a globális kínálathoz.

Forrás: fruitveb.hu
Indexkép: freepik.com