A rendkívül patogén madárinfluenza (HPAI) eseteinek száma drasztikusan megemelkedett a vadmadarak körében szerte Európában, ami baromfitelepeken is kiterjedt járványkitörésekhez vezetett, és egyre több húsevő emlőst is érintett. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a lakosságra jelentett kockázat továbbra is alacsony, az állategészségügyi és gazdasági következmények viszont súlyosak.

Az EFSA, az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC), valamint az EU referencialaboratóriumának (EURL) legfrissebb negyedéves jelentése szerint 2025. szeptember 6. és november 28. között 29 európai országban összesen 442 HPAI-járványt jelentettek házimadaraknál, míg vadmadaraknál 2 454 esetet regisztráltak. Ez a szám a 2016 óta vezetett adatsorban ebben az időszakban a legmagasabb.

Vadmadarak: új genotípus, tömeges pusztulás

A járvány súlypontja egyértelműen a vadmadár-populációkban van. A leginkább érintett fajok a vízimadarak, így a kacsák, ludak és hattyúk, de több országban közönséges darvaknál is jelentős tömeges elhullást figyeltek meg. Az európai esetek túlnyomó többsége egy újonnan megjelent HPAI A(H5N1) genotípushoz köthető, amely korábban nem keringett a régióban.

A szakértők szerint a robbanásszerű terjedés hátterében két tényező állhat: a vadmadarak előzetes immunitásának hiánya, valamint a vírus fokozott fertőzőképessége. Az előrejelzések alapján a következő hetekben továbbra is magas szintű víruskeringésre kell számítani a vadmadarakban, az enyhülés legkorábban a tél végére várható.

Baromfitelepek: vadmadarak a fő fertőzési források

Az európai baromfiágazatban tapasztalt járványkitörések döntő többsége vadmadarakhoz köthető behurcolás eredménye, jellemzően közvetett érintkezés útján. Különösen a pulykaállományok érintettek, de nőtt a beoltott kacsák fertőződéseinek száma is.

A szakértők szerint a fertőzések számának emelkedéséhez több tényező együttesen járul hozzá:

  • a vadmadarak által erősen szennyezett környezet,
  • a baromfitartó telepek közvetlen környezetében fennálló magas fertőzési nyomás,
  • valamint bizonyos időjárási tényezők, például a tartósan magas páratartalom.

Az EFSA kiemelten javasolja, hogy a veszélyeztetett térségekben a baromfit zárt tartásban helyezzék el, és szigorítsák a biológiai védelmi intézkedéseket, mivel ezek kulcsfontosságúak az újabb járványok korai felismerésében és megfékezésében.

Emlősök: nő az érintett ragadozók száma

A jelentési időszakban enyhe növekedést tapasztaltak a vadon élő húsevő emlősök, elsősorban a rókák körében. A fertőzések összefüggésbe hozhatók a vadmadarak között tapasztalt magas vírusterjedéssel. Két európai országban hosszabb szünet után házi macskák fertőződését is megerősítették, amelyek valószínűleg vadmadarakkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés révén kapták el a vírust.

A szakértők hangsúlyozzák: nem utal semmi arra, hogy a fertőzés szennyezett nyers állati takarmányból származott volna. Ugyanakkor a háziállat-tulajdonosoknak határozottan azt tanácsolják, hogy ne etessenek nyers húst vagy nyers állati eredetű termékeket, és a magas kockázatú térségekben tartsák bent vagy pórázon kedvenceiket. Új, eddig nem érintett emlősfaj megjelenését a jelentési időszakban nem észlelték.

Az emberi kockázat továbbra is alacsony

Bár a HPAI vírus állatok között intenzíven terjed, az európai egészségügyi hatóságok szerint a lakosságra leselkedő kockázat továbbra is alacsony. A járvány ugyanakkor komoly állategészségügyi és gazdasági következményekkel jár, különösen a baromfiágazat számára.

A szakértők egyértelmű üzenete: a következő hónapokban a fokozott megfigyelés, a biológiai védekezés és a fegyelmezett állattartás kulcsszerepet játszik abban, hogy a madárinfluenza terjedését sikerüljön kordában tartani Európában.

Forrás: efsa.europa.eu

Indexkép: Pexels