A klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben formálják a hazai növénytermesztést, miközben a gazdálkodók mozgástere szűkül. Az Agroinform „Az alkalmazkodás kora – klímaváltozás” című online konferenciáján Nagy Csaba, a KWS Magyarország Kft. marketing- és kommunikációs vezetője arról beszélt, miért a jól ismert szántóföldi növényekben és a tudatos kockázatkezelésben látja a legnagyobb alkalmazkodási tartalékot.
Nagy Csaba – Fotó: Agroinform.hu
A szakember markáns, a megszokott gondolkodástól eltérő megközelítést vázolt fel: szerinte a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nem elsősorban új növények keresésével, hanem a már jól ismert kultúrák termesztésének újragondolásával érhető el a leggyorsabban és a legnagyobb hatékonysággal.
Klasszikus növények, új szemlélet
Előadása elején Nagy Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy a KWS magyarországi portfóliója – kukorica, napraforgó, őszi káposztarepce, kalászosok, szója, cukorrépa és cirok – tudatosan a klasszikus szántóföldi növényekre épül. Ennek oka, hogy ezek mögött stabil piac, kiépült logisztika és jól működő értéklánc áll.
A kukorica és a napraforgó – fogalmazott – a mezőgazdaság „kemény valutái”: bárhol értékesíthetők, feldolgozhatók, száríthatók. Éppen ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezeknek a növényeknek a klímaváltozásból fakadó kockázatait kezelni kell, nem pedig kivonulni belőlük.
Nem mediterrán klíma, hanem egy új éghajlat
Nagy Csaba hangsúlyozta: a hazai klíma nem egyszerűen mediterrán irányba tolódik, hanem egy új, korábban nem tapasztalt éghajlati állapot alakul ki. Ez azt jelenti, hogy más országok – például Dél-Európa – gyakorlata nem alkalmazható automatikusan Magyarországon.
Az elmúlt 120 és különösen az utóbbi 40 év időjárási adatai azt mutatják, hogy a szélsőségek gyakorisága nőtt meg igazán. Ez a kukoricatermesztésben különösen látványos, hiszen az aszályérzékenységi térképek alapján az ország jelentős részén magas a szárazságstressz kockázata, főként a gyengébb vízmegtartó képességű talajokon.
Három részre szakadt kukoricatermesztés
A termés-előrejelzések és a tényleges hozamadatok alapján mára világosan kirajzolódik: Magyarországon a kukoricatermesztés három jól elkülöníthető zónára szakadt.
Vannak területek, ahol a kukorica tartósan nem képes átlépni a 4–5 tonnás jövedelmezőségi küszöböt – itt valóban indokolt lehet alternatív növények, például a cirok előtérbe helyezése.
A közepes és jobb adottságú térségekben viszont a kérdés már nem az, hogy legyen-e kukorica, hanem az, hogy hogyan lehet a kockázatokat mérsékelni, és stabilan nyereséges szinten tartani a termesztést.
KWS Top4: kockázatkezelés hibridekkel
Erre kínál megoldást a KWS Top4 kockázatkezelési rendszere, amely négy, eltérő érésidejű és terméskarakterű kukoricahibridre épül. A rendszer lényege nem egyetlen „csodahibrid” kiválasztása, hanem a genetikai diverzifikáció, amely csökkenti az évjárati kockázatokat.
A két korai (FAO 300) és két középérésű (FAO 400) hibrid eltérő időpontban virágzik és érik, így különböző stresszhelyzetekre ad választ. Kiemelt szerepet kap a korai és szinkron virágzás, mivel a virágzáskori aszály akár a termés 60–80 százalékát is elviheti.
A KWS OLTENIO és a KWS GIRO a nehéz, aszályos körülmények között nyújtanak biztonságot, míg a KWS HYPOLITO és a KWS FORTURIO a jobb termőhelyeken képesek kihasználni a magas terméspotenciált. A rendszer alapja a termelő saját tapasztalata: az elmúlt évek hozamai, a területek adottságai és a reálisan elérhető céltermés.
Szanyi István – Fotó: Agroinform.hu
Független eredmények, mérhető különbségek
A hibridek értékelésében nemcsak a termés, hanem a betakarításkori szemnedvesség is kulcsszerepet játszik. Egyetlen százaléknyi különbség akár több ezer forinttal is befolyásolhatja a jövedelmezőséget hektáronként.
A KWS hibridek több országos, független fajtakísérletben – így a GOSZ–VSZT és az MKK Top20 programban – is stabilan teljesítettek, különösen az alacsonyabb szemnedvesség és a magas termőképesség kombinációjában. A KWS OLTENIO több egymást követő évben is dobogós helyezést ért el, bizonyítva, hogy szélsőséges körülmények között is képes jövedelmező termést adni.
Napraforgó és cirok: kisebb kockázat, szélesebb portfólió
A napraforgó esetében a termésszórás jóval kisebb, mint a kukoricánál, így aszályos régiókban is megbízhatóbb termelést tesz lehetővé. A KWS széles napraforgó-portfóliója – köztük a magas olajsavas ARNOLDES CL HO és az Express-toleráns ADEMES SU – technológiai rugalmasságot kínál a gazdálkodóknak.
A cirok valódi aszálytűrő alternatíva, ugyanakkor érzékeny a kelés utáni időszakban fellépő hideghatásokra. Ezt a kockázatot csökkenti a KWS Initio Hydro+ csávázása, amely segíti a korai gyökérfejlődést és a vízfelvételt. A szemes- és silócirok-portfólió így fontos eleme lehet a klímakockázatok mérséklésének.
A döntések súlya megnőtt
Az előadást követő beszélgetésben – amelyben Mátyás-Horváth Janka, az Agroinform online konferenciájának háziasszonya volt Szanyi István, a KWS Magyarország Kft. ügyvezetőjének beszélgetőpartnere – utóbbi hangsúlyozta: a mai környezetben nincsenek tartalékok a rendszerben.
A fajtaválasztás, a vetésforgó és a technológiai döntések akár 100–150 ezer forintos különbséget is jelenthetnek hektáronként.
A KWS szemlélete szerint a siker kulcsa a biztonságosan teljesítő genetika, a termelői tapasztalatok és a szaktanácsadás összekapcsolásában rejlik. A cél nem a rekordtermés hajszolása, hanem az, hogy különböző körülmények között is stabilan jövedelmező maradjon a termesztés.
Az előadás prezentációja ITT érhető el.
Indexkép: KWS
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)