Ezt Dr. habil. Mikó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának dékánja mondta az Agroinformnak – a szakember szerint a hazai agrárium technológiai szinten nem marad el a nemzetközi élvonaltól, de az új megoldások bevezetése üzemi méret, finanszírozás és adatfeldolgozási képesség kérdése is.
A magyar agrárium innovációs nyitottságát firtató kérdésre a dékán első reakciója egy sokatmondó, tömör "igen” volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a valóság ennél összetettebb, mert bár a szándék és a nyitottság jelen van az ágazatban, a fejlődés ütemét sokszor nem a technológiai tudás hiánya, hanem a gazdasági lehetőségek korlátozzák.
Dr. habil. Mikó Edit szerint alapvetően téves az a feltételezés, hogy a magyar mezőgazdaság elmaradott lenne az innováció területén. Mint fogalmaz, „semmilyen lemaradás nincs”, sokkal inkább arról van szó, hogy az új technológiák – legyen szó robotikáról, szenzorrendszerekről vagy adatvezérelt döntéstámogatásról – nagyon eltérő mértékben és intenzitással jelennek meg az egyes gazdaságokban.
A különbségek azonban nem feltétlenül ágazatiak. A dékán hangsúlyozta, hogy nem a növénytermesztés, az állattenyésztés vagy a kertészet között húzódik éles technológiai szakadék, sokkal inkább az üzemi méretek határozzák meg, hogy hol és milyen gyorsan térül meg egy innováció. A modern megoldások ugyanis jellemzően magas beruházási költséggel járnak, így azok bevezetése elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságokban valósul meg gyorsabban.
A modern megoldások ugyanis jellemzően magas beruházási költséggel járnak, így azok bevezetése elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságokban valósul meg gyorsabban – Fotó: pexels.com
A szakember szerint ugyanakkor egyértelműen érzékelhető egy generációs átalakulás is. A fiatalabb gazdálkodók nyitottabban állnak a precíziós mezőgazdasági megoldásokhoz, mint az idősebb generáció, bár – teszi hozzá – ez sem tekinthető általános szabálynak. Inkább egy lassú, de folyamatos szemléletváltásról van szó, amelyet az is befolyásol, hogy a fiatalabb generáció már teljesen más technológiai környezetben nőtt fel.
A mezőgazdaság technológiai fejlettségét Dr. Mikó Edit részletesen is ismertette, külön kitérve arra, hogy a termelési oldal ma már rendkívül magas szinten digitalizált. A szántóföldi növénytermesztésben például önvezető traktorok, drónok és fejlett szenzorrendszerek működnek, amelyek nemcsak adatot gyűjtenek, hanem egyre inkább döntéstámogató rendszerek alapját is képezik. A dróntechnológia nemcsak a növényállapot felmérésére, hanem a permetezés optimalizálására is alkalmas, miközben az üvegházi termesztésben már teljesen automatizált, zárt rendszerek is működnek.
Az állattenyésztésben a tejelő szarvasmarha-ágazat számít a legfejlettebbnek. Itt fejőrobotok, szenzorok és komplex monitoringrendszerek követik az állatok viselkedését, termelését és egészségi állapotát. A baromfi- és sertéstartásban szintén megjelentek a teljesen szabályozott környezetek, ahol például világítási programokkal és klímaszabályozással optimalizálják a termelést.
Mindezek ellenére
a legnagyobb kihívás nem a technológia megléte, hanem az adatok feldolgozása és hasznosítása.
A dékán szerint ebben Magyarország még nem tart ott, ahol lehetne, ugyanakkor ez nem hátrány, hanem lehetőség. A Szegedi Tudományegyetemen például több kar együttműködésében dolgoznak azon, hogy a mezőgazdasági adatokat mesterséges intelligenciával elemezzék, és azokból használható információkat állítsanak elő, különösen az állattenyésztésben.
A kutatások egyik iránya a tejelő szarvasmarha-állományok egészségügyi állapotának korai felismerése. A cél az, hogy a betegségeket még a klinikai tünetek megjelenése előtt azonosítani lehessen, hiszen a megelőzés nemcsak olcsóbb, hanem az állatok termelési szintjét is stabilabban tartja. A jelenlegi rendszerek már most is képesek olyan adatokat gyűjteni, mint a tejmennyiség, a tej összetétele, hőmérséklete vagy vezetőképessége, de a jövő a nem invazív, kamerás megfigyelésen alapuló rendszereké lehet.
Ezek a fejlesztések nem igényelnek az állatokra szerelt eszközöket, így költséghatékonyabbak és kevésbé terhelik az állatokat is. A kamerás rendszerek és a mesterséges intelligencia együtt képesek lehetnek felismerni a viselkedésbeli eltéréseket, amelyek korai egészségügyi problémákra utalhatnak.
Az egyetemi tanár szerint a mezőgazdaság jövőjének kulcsa az adat lesz, de csak akkor, ha azt megfelelően tudják feldolgozni és értelmezni. „Az adat önmagában csak tárhelyet foglal. Akkor válik értékké, ha információ lesz belőle” – fogalmazott.
A kérdésre, hogy összességében mennyire nyitott a magyar agrárium az innovációra, Mikó Edit azt válaszolta: az ellenállás alacsony, a nyitottság pedig folyamatosan nő, különösen akkor, ha rendelkezésre áll megfelelő finanszírozás és szaktanácsadás. Szerinte a technológiai fejlődés ráadásul önmagában is segíti a terjedést, hiszen az eszközök idővel olcsóbbá válnak, így egyre több gazdaság számára lesz elérhető a precíziós mezőgazdaság.
A dékán összegzése szerint a magyar agrárium tehát nem lemaradásban van, hanem átmenetben: egy olyan korszakban, ahol a technológia már adott, de az igazi kérdés az, hogy ki, milyen gyorsan és milyen hatékonysággal tud élni vele.
Indexkép: Szegedi Tudományegyetem
