A 2026-os európai almatermés jelentős visszaesés előtt áll. A szélsőséges időjárási események, valamint az egyre összetettebb termelési környezet együttes hatására az uniós kibocsátás az előzetes várakozások szerint 15,6 százalékkal, mintegy 9,5 millió tonnára csökkenhet. A kedvezőtlen folyamat mögött egyszerre húzódnak meg időjárási, termesztéstechnológiai és gazdasági tényezők.

9,5 millió tonnára csökkenhet az almatermés

A World Apple & Pear Association (WAPA) előzetes prognózisa alapján a 2026/27-es szezonban az Európai Unió almatermése megközelítőleg 9,5 millió tonna lehet. Ez 15,6 százalékos visszaesést jelentene az előző év végleges, 10,982 millió tonnás eredményéhez képest.

A mostani előrejelzés alapján az idei termés az elmúlt évtized különösen alacsony kibocsátású évei közé kerülhet. A WAPA szerint a jelentős visszaesés hátterében nem egyetlen tényező áll: a dél-európai áradások, a tavaszi fagyok, valamint az elhúzódó aszály együttesen okoztak komoly károkat Európa számos meghatározó almatermesztő térségében.

A kedvezőtlen időjárási események ráadásul eltérő fejlődési szakaszokban érték az ültetvényeket, így azok nemcsak a várható hozamokra, hanem a gyümölcsök méretére és minőségére is hatással lehetnek.

Lengyelországban különösen nagy lehet a terméskiesés

A németországi Konstanzban megrendezett Prognosfruit konferencián Philippe Binard, a WAPA főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a dél-európai áradások mellett a késő tavaszi fagyok és a tartós vízhiány is kedvezőtlenül befolyásolta a 2026-os hozamokat. Különösen komoly visszaesés körvonalazódik Lengyelországban, amely Európa meghatározó almatermelő országa. A lengyel kibocsátást az előző szezon 3,8 millió tonnája után mindössze 2,6 millió tonnára becsülik. Ez mintegy 30 százalékos terméscsökkenésnek felel meg.

Olaszországban ezzel szemben lényegében változatlan termelésre számítanak, a prognózis körülbelül 2,25 millió tonnás mennyiséget jelez.

Németországban a korábbi 1,13 millió tonnáról 1,01 millió tonnára mérséklődhet a termés, ami hozzávetőleg 10 százalékos visszaesést jelent. Franciaországban ennél is erőteljesebb csökkenés várható: az előző évi 1,53 millió tonna után 1,16 millió tonnás terméssel számolnak, vagyis mintegy 24 százalékos lehet a kiesés.

Belgiumban a 236 ezer tonnás előző évi mennyiséget 195 ezer tonna követheti, ami a prognózis szerint körülbelül 25 százalékos visszaesést jelent. Hollandiában 226 ezer tonnáról 200 ezer tonnára csökkenhet a kibocsátás, ami hozzávetőleg 17 százalékos mérséklődés.

Ausztriában szintén jelentős terméskieséssel számolnak: a tavalyi 138 ezer tonna helyett körülbelül 90 ezer tonna alma kerülhet le az ültetvényekről, ami 35 százalékos csökkenésnek felel meg. Romániában ennél jóval kisebb változás várható, a korábbi 442 ezer tonna után 430 ezer tonna körüli termést jeleznek előre, mintegy 2,7 százalékos visszaeséssel.

alma

A 2026-os európai almatermés jelentős visszaesés előtt áll – Fotó: pexels.com

Nemcsak kevesebb, hanem kisebb alma is teremhet

A WAPA előrejelzése szerint több országban a gyümölcsök átlagos mérete is elmaradhat az előző évben tapasztalttól. A végleges eredmények ugyanakkor még nem tekinthetők biztosnak, hiszen a betakarításig hátralévő hetek időjárása érdemben módosíthatja a gyümölcsméretet és ezen keresztül a teljes termésmennyiséget is.

Philippe Binard szerint az európai almatermelés fenntarthatósága mind összetettebb kihívássá válik. Az éghajlati szélsőségek mellett a termelőknek a költségek emelkedésével és a termesztés biztonságát szolgáló eszköztár szűkülésével is meg kell küzdeniük.

Ezek a folyamatok együttesen nehezítik a gazdaságok működését és gyengíthetik az európai almaágazat versenyképességét. A termelőknek úgy kellene alkalmazkodniuk az egyre változékonyabb időjárási feltételekhez, hogy közben gazdasági és szabályozási oldalról is növekvő nyomással szembesülnek.

Már az európai élelmiszer-önrendelkezés is kérdés

Luc Vanoirbeek, a Copa-Cogeca Gyümölcs- és Zöldség Munkacsoportjának elnöke szerint a politikai támogatási rendszer nem tudott ugyanolyan ütemben alkalmazkodni, mint amilyen gyorsan az éghajlatváltozás hatásai erősödtek.

Ennek következtében a gazdálkodók számára mind nehezebb a szélsőséges időjárási eseményekhez való alkalmazkodás. A termelőknek olyan környezetben kell hosszú távú beruházási és termesztési döntéseket meghozniuk, amelyben a korábban megszokottnál lényegesen nagyobb a bizonytalanság.
Vanoirbeek szerint a kérdés ezért már túlmutat az egyes évek terméshozamain. Az európai gyümölcstermesztés helyzete az élelmiszer-önrendelkezés szempontjából is fontos, ezért szükség van a gazdálkodók működési feltételeinek javítására, valamint az ágazati együttműködések ösztönzésére.

A Golden, a Gala és az Idared mennyisége is visszaeshet

A várható terméscsökkenés az európai piac meghatározó almafajtáinál is megjelenik. A Golden Delicious termelése a prognózis szerint 11,1 százalékkal, 1,81 millió tonnára mérséklődhet. A Gala esetében 8,9 százalékos visszaesést várnak, így ebből a fajtából mintegy 1,36 millió tonna kerülhet piacra.

A Red Delicious mennyisége 5,3 százalékkal, 496,5 ezer tonnára csökkenhet, míg az Idared esetében ennél lényegesen erőteljesebb, 19,7 százalékos visszaesést jelez a prognózis. Utóbbiból így mintegy 415,6 ezer tonnás európai terméssel számolnak.

A biotermesztésből származó alma mennyisége ugyancsak csökkenhet. A WAPA adatai alapján ebben a szegmensben körülbelül 13 százalékos visszaesés várható. A meghatározó bioalma-termelő országok között továbbra is Olaszország, Németország és Franciaország szerepel.

A feldolgozóiparhoz is jóval kevesebb alma kerülhet

Az alacsonyabb termés az ipari feldolgozásra rendelkezésre álló alapanyag mennyiségét is jelentősen érintheti. Az előzetes becslések szerint a feldolgozásra szánt alma volumene mintegy 25 százalékkal, 2,8 millió tonnára csökkenhet.

A tényleges mennyiség ugyanakkor ezen a területen is csak később válik pontosabban láthatóvá. A feldolgozóiparba kerülő alma volumenét ugyanis nem kizárólag az összes termés határozza meg, hanem a betakarított gyümölcs minősége és mérete is.
Amennyiben a kedvezőtlen időjárás miatt a vártnál nagyobb arányban terem kisebb vagy frisspiaci értékesítésre kevésbé alkalmas gyümölcs, az módosíthatja az ipari felhasználásra kerülő mennyiséget.

Évtizedes ciklus rajzolódhat ki az almatermelésben

Philippe Binard a hosszabb távú folyamatokra is felhívta a figyelmet. A mintegy harmincéves adatsorok alapján olyan tendencia figyelhető meg, amelyben hozzávetőleg tízévente jelentkezik egy 9 millió tonna körüli szintre történő jelentős termésvisszaesés.

Az ilyen gyengébb időszakokat a korábbi tapasztalatok szerint rendszerint erőteljes termelési regeneráció követte. Egyelőre azonban nem lehet biztosan megmondani, hogy a mostani visszaesés után is hasonló folyamat indul-e el. Erre várhatóan a következő szezon eredményei adhatnak majd választ.

Folyamatosan zsugorodik az európai almatermő terület

A gyors visszapattanás esélyét ugyanakkor mérsékelheti, hogy Európában az almatermesztésre használt terület is folyamatosan csökken.

Az alma európai termőterülete tavaly mintegy 456 ezer hektárra zsugorodott. Ez az elmúlt tíz év különösen alacsony értékei közé tartozik, és jelentős eltérést mutat a 2015-ben nyilvántartott 523 ezer hektárhoz képest.

A termőterület zsugorodása arra utal, hogy az ágazat problémái nem korlátozódnak egyetlen kedvezőtlen időjárású szezonra. A klímaváltozás, a termelési költségek emelkedése, az ültetvények jövedelmezősége és a termesztéshez rendelkezésre álló eszközök változása egyaránt meghatározhatja, milyen irányba halad az európai almatermelés a következő években. A 2026-os Prognosfruit előrejelzés így nemcsak egy gyenge termésű szezon képét vetíti előre, hanem az európai almaágazat hosszabb távú alkalmazkodási kényszerére is ráirányítja a figyelmet.

Forrás: fuitveb.hu
Indexkép: pexels.com