A tavasz minden évben új lendületet ad a kertészkedőknek. Ilyenkor a természet ismét életre kel, és a kertekben is megjelennek a színek, illatok, valamint a várva várt lehetőség, hogy újra a földdel foglalkozzunk. Májusban a kellemes időjárás mellett már a vetés, ültetés és sok helyen a betakarítás is kezdetét veheti, így ez az időszak különösen izgalmas a kertészek számára.
Május hónap jelentősége és hagyományai
Május elnevezése a római mitológiából, Maia istennőről származik, és a népi kalendárium is kiemelten kezeli ezt a hónapot, amelyet gyakran Pünkösd havának is neveznek. Májusban számos engesztelő és tisztító szertartást tartottak régen, hiszen ekkor minden a jövőbeni termés biztonságáról szólt. Bár május napjainkban is a derű és a jókedv időszaka, az ókori Rómában például tilos volt új ruhát ölteni vagy házasságot kötni ebben a hónapban, így sok időt szenteltek a templomok és szobrok megtisztítására. Ezek a hagyományok ma is érdekes színfoltjai a májusnak.
Május 1. – Több, mint a munka ünnepe
Május első napja elsősorban a munka ünnepeként ismert, de ezen a napon sok helyen állítanak májusfát is, amely a természet újjászületésének és a szerelemnek a szimbóluma. A májusfa-állításnak több változata létezik: egyes vidékeken a lányos házakhoz, máshol közterületekre állítják fel a fát, amelyet virágokkal, szalagokkal, gyümölcsökkel díszítenek. A májusfa állítása hagyományosan a fiatal legények feladata, akik gyakran versengenek is egymással, hogy ki tud szebb fát állítani.
Kalotaszegen például zöldellés vagy zöldágazás néven ismert szokás, hogy ezen az éjszakán díszítés nélküli zöldágat tűznek a lányok kapujára. Napjainkban már többnyire közösen, közkedvelt helyekre állítanak májusfát, és ünnepségeket, táncos mulatságokat rendeznek körülötte.
Állítsatok májusfát! Legyen ez egy új, családi hagyomány! – Fotó: Shutterstock
Időjárási és terményjósló hagyományok május elsején
Május 1-jéhez számos időjárási és terményjósló hiedelem is kötődik. Sok helyen úgy tartották, hogy az ezen a napon tapasztalt időjárás előrejelzi a tél időjárását is. A Mura-vidéken például ezen a napon nem vetettek borsót, mert a hagyomány szerint ez nem hozott szerencsét. Más vidékeken az ezen a napon köpült vajat gyógyító célokra, például fülfájás ellen használták, míg Szeged környékén bodzával díszítették a házakat, hogy távol tartsák a boszorkányokat.
A munka ünnepét Magyarországon először 1890-ben ünnepelték, majd az egyház is elismerte, amikor XII. Pius pápa Munkás Szent József mellékünnepévé tette ezt a napot.
Május első vasárnapja – Anyák napja
Az anyák napja idén május 3-áre esik, amikor is az édesanyákat és nagymamákat ünnepeljük. Az ünnep eredete egészen az ókori Görögországig nyúlik vissza, ahol tavasszal Rheát, az istenek anyját köszöntötték. Magyarországon 1925 óta tartjuk ezt a szép hagyományt, amikor is virággal, például orgonával lepjük meg szeretteinket.
Május 4. – Tűzoltók napja
Szent Flórián, a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje miatt május 4-e a tűzoltók napja lett. Régen ezen a napon sok helyen nem gyújtottak tüzet, a kovácsok sem dolgoztak, és kenyeret sem sütöttek. Szent Flórián a kéményseprők védőszentje is, és Magyarországon 1999 óta tartják ezt az ünnepet.
Május 10. – A madarak és fák napja
A madarak és fák napja a természetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet. 1902-ben tartották meg először, és azóta is előadások, rendezvények keretében hangsúlyozzák a madarak és a fák szerepét a környezetünkben.
Május 12–14. – Fagyosszentek
A magyar hagyományok szerint Pongrác, Szervác, Bonifác és Orbán napjai, az úgynevezett fagyosszentek, különös jelentőséggel bírnak a kertészek számára. Ezekben a napokban gyakran előfordulhatnak késői fagyok, amelyek komoly kárt okozhatnak a frissen kiültetett növényekben, például az uborka, paradicsom és bab palántáiban. Ezért ezek ültetését sokan csak a fagyosszentek utánra időzítik. A néphit szerint, ha ezekben a napokban hideg van, az rossz termést jelezhet, míg derült idő jó bortermést ígér.
Május 15. – Nemzetközi klímaváltozási akciónap
Május 15-én világszerte rendezvényekkel hívják fel a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire és a Föld védelmének fontosságára. Ez a nap a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre irányítja a figyelmet.
Május 16. – Nepomuki Szent János napja
Nepomuki Szent János a vízzel kapcsolatos mesterségek, például a hajósok és vízimolnárok védőszentje. Ezen a napon vízi körmeneteket tartottak, különösen Baján, ahol a szent szobrát zöld ágakkal, zászlókkal és fáklyákkal díszített dereglyéken vitték végig a folyón, majd ünnepséggel zárták a napot.
Május 25. – Orbán napja
Orbán napját is a fagyosszentek közé sorolják, hiszen ilyenkor a hirtelen lehűlés különösen káros lehet a szőlőre. Sok helyen ezért szobrot állítottak Orbán tiszteletére a szőlőültetvények között, amelyet jó idő esetén megkoszorúztak, rossz idő esetén pedig kővel dobáltak meg. Adonyban például virágokkal díszített kápolnában tartották az ünnepi misét, és a hívek hazavittek egy szál virágot, hogy megvédje otthonukat a villámcsapástól.
Május utolsó vasárnapja – Gyermeknap
A nemzetközi gyermeknapot Magyarországon május utolsó vasárnapján tartják, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jólétére és jogaira. 1953 óta ünnepeljük ezen a napon a gyerekeket, különféle rendezvényekkel és programokkal.
Minden olvasónknak eredményes és örömteli májust kívánunk!
