Télen a hulladékszállítás igazi orosz ruletté válhat – legalábbis a műanyag kukák számára! A kemény mínuszok, a befagyott szemét és az elöregedett edények együttese könnyedén eredményezhet repedést, törést vagy akár teljes kuka-katasztrófát. De vajon kinek kell fizetnie, ha a kuka az ürítés közben sérül meg? Illetve mit tehetsz, hogy kevesebb terhelés érje a kukádat?

Minden eset más

A MiReHu Nonprofit Kft. szerint minden esetet egyedileg vizsgálnak, és a döntés azon múlik, pontosan mi okozta a törést. Ha a szolgáltató hibázik – például rosszul bánnak az edénnyel –, akkor neked egy filléredbe sem kerül a javítás vagy a csere. Ebben az esetben a szolgáltató állja a költségeket - tudjuk meg a boon.hu írásából.

Viszont, ha a sérülés oka a kuka állapotára vagy nem rendeltetésszerű használatára vezethető vissza (például túlsúlyosra pakoltad, befagyott a szemét, vagy már rég ki kellett volna cserélni a kukádat), akkor bizony a lakó, vagyis te fizetsz. A kukák többsége már közel tízéves, miközben a gyártók jellemzően csak öt év szavatosságot vállalnak – vagyis az idő vasfoga itt is dolgozik!


szemetes kuka télen hóban

Ne terheld túl a kukádat! – Fotó: Shutterstock

Így jelentheted be a kárt

Minél gyorsabban jelezz a szolgáltatónak, és legyen kéznél a vevőazonosító, az ingatlan címe, egy telefonszám, a sérülés ideje és lehetőleg fotó a törött kukáról. Minél pontosabb az infó, annál gyorsabban derül ki, ki fizet.

Fontos: biohulladékos kukák esetén a MOHU szabályai érvényesek, nem a helyi szolgáltatóé! Nézz utána, hogy a te kukádra melyik feltétel vonatkozik!

Tanulság? Ne pakold túl, ne hagyd, hogy befagyjon, és időnként nézz rá a kukádra, hogy ne érjen meglepetés a mínuszokban! Ha pedig teheted, akkor kíméld meg a kukádat és a környezeted azzal, hogy komposztálsz!

Kezdd el már ma a komposztálást!

A komposztálás során a szerves anyagok elkezdenek lebomlani és oxidálódni, miközben humusz, szén-dioxid és ásványi anyagok keletkeznek. A talajba kerülve a komposzt javítja annak minőségét, a növényeid pedig dúskálni fognak a tápanyagokban.

Először is szerezz be egy jól zárható edényt, amelybe a konyhai hulladékok kerülnek. Állati eredetű hulladék soha ne kerüljön a komposztba, viszont belekerülhet zöldség, gyümölcs, virág, sőt, akár teafű és kávézacc is, de a déli gyümölcsök héját inkább csak alapos mosás után tegyük bele.

Ezután alakítsuk ki a kerti komposztálót. Ehhez válasszunk egy jól szellőző, kellően árnyékos helyet. Ne legyen túl közel a házhoz, mert sok rovart fog vonzani, de túl távol se, hogy belátható időn belül el tudjunk jutni hozzá az újabb adag komposztálni valóval. A legegyszerűbb módja, ha leverünk négy cölöpöt és kifeszítünk köré egy dróthálót. Vagy akár raklapokat is rögzíthetünk egymáshoz.

A komposztba nyugodta kerüljön bele a konyhai komposztáló tartalma, a fűnyírás során keletkezett hulladék, az apróra vágott ágak, gallyak, lehullott levelek. A tetejét pedig zárjuk le földdel. Ahhoz, hogy minél hamarabb beérjen a komposzt, azonban tenni is kell. A komposzt ugyanis igényli a törődést. Az ideális körülményekhez szükség van oxigénre, tápanyagra és nedvességre. Pár naponta, vagy legalább hetente érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb jön el a várva várt, jó minőségű termőföld. A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le tudjuk ellenőrizni, hogy jó úton járunk-e. Figyelni kell a szagára is, a hiedelmekkel ellentétben ugyanis a jó komposzt nem büdös!

A komposzt érési folyamatának első szakasza három-négy hónapig tart. Ez alatt a komposztba került anyagok az oxigén jelenlétében lezajló korhadás következtében 60-70 Celsius-fokra melegednek fel, így elpusztulnak bennük a káros mikrobák. A komposzt második érlelési szakasza 6-7 hónap alatt fejeződik be. Ekkor az alsó réteg előbb érik meg, ezért ezt már jóval korábban fel lehet használni.