Az európai burgonyaszektor a korábbi évek kínálatszűkéje és magas árai után most egészen más helyzettel szembesül: túltermelés és csökkenő jövedelmezőség jellemzi a piacot, ami egyre nagyobb feszültséget okoz a termelők körében.

Jelentős áresés az uniós piacon

Az Európai Unióban a burgonya átlagára 2025-ben 22%-kal csökkent az előző évhez képest, és már 2024-ben is árcsökkenést regisztráltak. A 2000 és 2023 közötti időszakban az uniós burgonyatermelés közel 40%-kal esett vissza. Ennek hátterében több tényező állt, például:

  • a kedvezőtlen éghajlati viszonyok,
  • a fogyasztás csökkenése,
  • valamint a növényvédő szerekre vonatkozó szigorúbb szabályozás.

A kínálat csökkenése átmenetileg magasabb árakat eredményezett, ami sok gazdát arra ösztönzött, hogy növelje a termőterületet. Ez azonban rövid idő alatt túltermeléshez vezetett.

burgonya

Az európai árszínvonal mélyrepülése a magyar gazdákat is válaszút elé állítja. Hogyan élhetik túl a családi gazdaságok a 12 forint alatti átvételi árakat?  – Fotó: Pixabay

Gyorsan bővült a termőterület

Geoffroy d’Evry, a francia UNPT elnöke szerint Franciaországnak eredetileg 2030-ig mintegy 40 ezer hektárnyi többletterületre lett volna szüksége a kereslet kielégítéséhez. Ezt a hiányt azonban gyakorlatilag egyetlen év alatt sikerült pótolni.

D’Evry – aki a Copa-Cogeca burgonyamunkacsoportját és az északnyugat-európai termelőket tömörítő NEPG szervezetet is vezeti – rámutatott, hogy Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia éves burgonyaigénye körülbelül 24 millió tonna, miközben az idei termés már 27 millió tonna fölé emelkedett.

Exportpiaci nehézségek

A túltermelés mellett az exportlehetőségek szűkülése is súlyosbítja a helyzetet. Az amerikai vámintézkedések visszafogták a kereskedelmet, miközben az árfolyamváltozások rontották az EU versenyképességét több fontos piacon. Közben olyan országok, mint Kína, India vagy Egyiptom, egyre aktívabban jelennek meg a Közel-Kelet és más régiók burgonyapiacán.

Lengyelországban felhalmozódtak a készletek

Lengyelországban különösen nagy mennyiségű burgonya halmozódott fel a raktárakban. Tomasz Bienkowski, a Lengyel Burgonyaszövetség elnöke szerint az őszi esőzések minőségi problémákat is okoztak, különösen a feldolgozóipar – például a hasábburgonya- és chipsipar – számára termelt burgonya esetében.

A nyugat-európai termelők egy része exportképes tételeit Lengyelországba irányította, ami tovább növelte a kínálatot és lenyomta a nagybani árakat. Egyes gazdaságok már 3 euró/100 kg (kb. 11,7 Ft/kg) áron értékesítik a burgonyát, ami sok termelő számára a működés fenntarthatóságát is veszélyezteti.

Alternatív felhasználási lehetőségek keresése

A túltermelés enyhítésére Franciaországban egy olyan platform indult, amely a felesleges burgonyát az állati takarmányozás felé irányítaná. Lengyelországban azonban ehhez módosítani kellene a takarmányreceptúrákat.

Más felhasználási lehetőségek korlátozottak:

  • az alkoholgyártásban a lepárlók inkább olcsóbb alapanyagokat, például kukoricát használnak,
  • a biogázüzemekben pedig a burgonya magas víztartalma jelent problémát.

Termőterület-csökkentést fontolgatnak a termelők

Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt felmerült a termőterület csökkentése a piac stabilizálása érdekében. Geoffroy d’Evry szerint legalább 10%-os területcsökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy a kínálat ismét egyensúlyba kerüljön a kereslettel. Bienkowski arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi árhelyzet a vetőburgonya iránti keresletet is visszavetheti, hiszen sok termelő bizonytalan abban, hogy érdemes-e a következő szezonra új vetőgumót vásárolni.

Forrás: fruitveb.hu
Indexkép: pixabay.com