A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) tájékoztatása szerint a tó vízállása ugyan néhány centiméterrel emelkedett a téli csapadéknak köszönhetően, de még mindig történelmi mélypont közelében alakul. Az őszi 64 centiméterről jelenleg 80–81 centiméterre nőtt a vízszint, ami az adott időszakban mért értékek között továbbra is rendkívül alacsonynak számít.

A kialakult helyzet az agrár- és vízgazdálkodási szempontból is kiemelt jelentőségű, hiszen a tartós vízhiány nemcsak az ökoszisztémát, hanem a halgazdálkodási tevékenységet és a kapcsolódó vidéki gazdasági szereplőket is érinti.



Az alacsony vízállás miatt korábban elhalasztott állományfelmérést a közelmúltban megkezdték, és a következő hetekben folytatják a kutatóhalászatokat. Az eddigi eredmények alapján mintegy 400 kilogramm inváziós ezüstkárászt távolítottak el a tóból, ami több ezer egyedet jelent. A beavatkozás célja az őshonos fajok életterének javítása.

A felmérések vegyes képet mutatnak: ragadozóhalak, valamint dévér és más keszegfajok egyelőre nem kerültek elő, ugyanakkor biztató jel, hogy pontyból – főként fiatalabb korosztályból – számottevő állományt találtak. Emellett több más halfaj, például vörösszárnyú keszeg, bodorka, sügér és küsz jelenléte is növekvő arányt mutat.

A halgazdálkodási beavatkozások következő lépéseként a Mohosz összesen 7500 kilogramm ponty telepítését tervezi.

A háromnyaras, körülbelül 2 kilogrammos egyedsúlyú halak várhatóan a jövő hét közepén kerülnek a tóba. A telepítés célja egyrészt a horgászati lehetőségek javítása, másrészt az inváziós fajok visszaszorításával felszabaduló élőhelyek betöltése.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a további telepítések sorsa alapvetően a vízszint alakulásától függ. A tóból jelenleg több tízmillió köbméter víz hiányzik, ami hosszabb távon komoly kockázatot jelent a halállomány fennmaradására nézve.

A helyzet megítélése a horgászok körében is megosztott. Sokan úgy vélik, hogy tartós vízpótlás nélkül – amelynek egyik lehetséges forrása a Duna lehetne – a haltelepítések hatékonysága korlátozott. Mások a jelenlegi vízszint mellett a halak túlélési esélyeit is bizonytalannak tartják, különösen a nyári időszakban.


A Mohosz közlése szerint folyamatosan keresik a megoldásokat a vízpótlás biztosítására, ugyanakkor eddig több akadály is nehezítette a megvalósítást. A tó jövője így nagymértékben a következő hónapok csapadékviszonyaitól függ.

A Velencei-tó helyzete jól mutatja, hogy a vízgazdálkodás és a halgazdálkodás kérdései szorosan összefonódnak, és az éghajlati szélsőségek egyre erősebben befolyásolják a hazai természetes vizek állapotát.

Forrás: pecaverzum.hu

Indexkép: Facebook/Mohosz