Klímaválságban Franciaország
A nyár közepére világossá vált: a hőhullámok és aszály Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági országát sem kímélte. Az elmúlt hetekben milliószám pusztultak el baromfik a hőség miatt, kiszáradtak a legelők, a szarvasmarhák tejhozama jelentősen visszaesett. A kukoricatermés idén történelmi mélypontra kerül, a búza termése is csökkent. A burgonya és zöldségfélék az olyan térségekben szenvedtek, mint Bretagne, ahol a gazdák nem szoktak hozzá a tartós vízhiányhoz. 98 megyéből 57 súlyos aszályhelyzetet tapasztalnak, és jelentős vízhasználati korlátozásokkal szembesül, eközben ismétlődő mezőgazdasági tűzesetek sújtják az országot.
A francia kormány átfogó támogatási programot jelentett be. Az intézkedések között szerepelnek:
- pénzügyi likviditást biztosító különtámogatások,
- társadalombiztosítási járulékok elengedése vagy részleges átvállalása,
- adminisztrációs egyszerűsítések és kivételek alkalmazása,
- illetve speciális intézkedések a legsúlyosabban érintett gazdaságok újjáindítása érdekében.
A gazdatüntetések azonban azt jelzik, hogy mindez kevés. Az FNSEA nagy agrárszakszervezet már júliusban rendkívüli támogatási csomagot és válságkeret előirányzását kérte a 2027-es költségvetésben. A Coordination rurale pedig azt javasolta, hogy függesszék fel az adminisztratív ellenőrzéseket, gyorsítsák fel az uniós előlegek kifizetését, és adjanak könnyítéseket a francia és európai támogatási előírások alól. Annie Genevard miniszter kezdeményezte is, hogy az uniós agrárpolitika szabályai legyenek rugalmasabbak idén.
Az EU-s támogatások számos feltétele – így például a minimális talajfedettség vagy a vetésforgó kötelezettsége – teljesíthetetlen a szélsőséges időjárás miatt.
A jelenlegi válsághelyzetben a Bizottság 540 millió eurót biztosít rendkívüli támogatásokra, amiről itt írtunk: Több támogatás, gyorsabb kifizetés az őszi vetések előtt; ha bírja az állam.
Az új KAP-ban kevesebb lesz a kötelező elem
A 2027 utáni időszak támogatási feltételeit meghatározó Közös Agrárpolitika (KAP) a tervek szerint sokkal rugalmasabb lesz a jelenleginél, de ez nagyobb felelősséget és anyagi terhet jelent az egyes tagállamoknak. A közös szabályok alapvető célja fenntartani a környezeti és klímavédelmi célokat, támogatni a technológiai fejlődést, csökkenteni az adminisztratív terheket, segíteni a kisebb gazdaságokat és a fiatalokat a termelésben maradásban.
Kevesebb lesz a kötelező zöldelőírás, és több a támogatott jó gyakorlat, azaz nem a büntetés, hanem a jutalmazás kerül a középpontba a környezetvédelem terén.
Továbbá
- a tagállamok könnyebben módosíthatják a KAP Stratégiai Tervüket, hogy gyorsabban reagáljanak a klímaváltozás okozta új helyzetekre;
- nagyobb szabadságot kapnak a pénzek átcsoportosítására az egyes célok között;
- könnyebben adhatnak felmentéseket (derogációkat), ha aszály, árvíz vagy más rendkívüli időjárási esemény miatt nem teljesíthetők a talajvédelmi, vetésváltási vagy egyéb környezetvédelmi előírások.
- Gyorsabb kifizethetőek lesznek a válságtámogatások;
- a gazdaságokat évente legfeljebb egy helyszíni ellenőrzés érheti, miközben nagyobb szerepet kapnak a műholdas és digitális ellenőrzési rendszerek;
- egyszerűsített átalánytámogatásban részesülnek a kisgazdaságok, és - ahogy eddig is - mentesülnek egyes környezeti előírások alól.
Mi lesz alaptámogatással?
A részletszabályokon természetesen sok múlik. Az egyik, számunkra izgalmas kérdés, hogy a területalapú alaptámogatás felső határát hol húzzák meg. Jelenleg ez a terv:
| Éves támogatás | Csökkentés mértéke |
| 0–20 000 € | nincs csökkentés |
| 20 000–50 000 € | 25% |
| 50 000–75 000 € | 50% |
| 75 000 € felett | 75% |
| Maximum kifizetés | 100 000 € |
Ez a jelenlegi árfolyam mellett azt jelenti, hogy már 130 hektár felett elkezdődne a degresszió, 330 hektáros üzemméret felett már a területalapú támogatás fele elveszne, 660 hektár felett pedig nem járna alapkifizetés.
A korábbi magyar gyakorlat 1200 hektáros méretnél szüntette be a közvetlen kifizetés földalapon járó hányadát, míg a zöldítési előírásokért járó összeget efelett is kifizette. Az uniós javaslat tehát sokkal szigorúbb. Európa keleti fele biztosan ellenérdekelt egy ilyen támogatási plafonban, de Spanyolországban, Franciaországban és Kelet-Németországban is akadnak ezer hektár feletti üzemek. Biztató, hogy az egyik legfajsúlyosabb állam, Németország ellenzi a 100 ezer eurós támogatási plafont. Ehelyett 500 ezer eurónál fagyasztaná be az egy üzemnek járó alapkifizetést, a teljes uniós agrárbüdzsét pedig 100 milliárd euróval magasabbra, 500 milliárd euróra emelné. Az ügyben hosszas vita várható, ami egy kompromissszumos javaslatban végződhet.
Indexkép: Shutterstock.
