A Hévízi-tó fölösleges vizét a Balatonba vezető csatorna hosszú ideje különleges mikroklímával rendelkezik: a víz hőmérséklete itt egész évben 22–25 °C körül mozog. Ez a meleg, stabil környezet ideális feltételeket teremt olyan trópusi halfajok számára is, amelyek egyébként nem tudnának életben maradni a hazai vizekben.

Napjainkban már több egzotikus faj is tartósan megtelepedett itt – köztük a jukatáni fogasponty, a citromsügér, a tűzfejű tarkasügér vagy a jaguársügér. Ezek az állatok minden bizonnyal egykor akváriumokból kikerülve kerültek a természetes vizekbe.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa, Takács Péter szerint ez a gyakorlat – vagyis a megunt házikedvencek szabadon engedése – régóta problémát jelent. A halakat sokszor nem akarják elpusztítani, ugyanakkor visszavinni sem tudják őket. „Sokat segítene a helyzeten, ha létezne egy jól kidolgozott, országos visszaváltási vagy leadási rendszer az ilyen állatok számára” – mondta a kutató a Turista Magazinnak.

Egyre alkalmazkodóbb, idegen fajok

Bár az idegenhonos fajok döntő többsége melegvízhez kötött, és így terjedésük természetes határokba ütközik, a kutatók szerint aggasztó jelek mutatkoznak. Egyes fajok már a csatorna hidegebb szakaszain is fel-felbukkannak, sőt, némelyikük már alkalmazkodott is a hűvösebb vizekhez. Az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység együttesen kedvezhet annak, hogy ezek a fajok stabil, szaporodóképes populációkat hozzanak létre a természetes élőhelyektől távolabb is.

Ennek klasszikus példája a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki), amelyet a múlt század elején a malária terjedésének visszaszorítására használtak világszerte. A faj Észak-Amerikából származik, és Magyarországra is ilyen céllal került. A Hévízi-csatornában ketrecekben tartott példányok közül néhány kiszabadult, és az elmúlt száz év alatt fokozatosan alkalmazkodott a hidegebb vizekhez is. Ma már a Kis-Balatonban is jelen van, bizonyítva, hogy a hosszú távú jelenlét és a sok generáció akár jelentős evolúciós változásokhoz is vezethet.

Balaton

Bár az idegenhonos fajok döntő többsége melegvízhez kötött, és így terjedésük természetes határokba ütközik, a kutatók szerint aggasztó jelek mutatkoznak – Fotó: Pixabay

Fürdőzők, evezősök és a rejtett kockázatok

A Hévízi-csatorna nem hivatalos fürdőhely, de nyaranta sokan megmártóznak benne, míg telente evezősök látogatják. A víz kellemes, a környezet idilli – de az itt élő egzotikus halak már nem csak megfigyelhető kuriózumként vannak jelen. Bár eddig legfeljebb „kedvesen csipkedtek” egyes fürdőzőket, a helyzet már most figyelmeztető. Nemrégiben ugyanis kígyófejű halak fiatal példányait is megtalálták a csatornában.

Ez a nemzetség különösen problémás: agresszív viselkedésükről ismertek, és nagy veszélyt jelenthetnek az őshonos halfajokra. Egyes fajaik az aligátorteknőshöz hasonló veszélyességi kategóriába esnek, ezért hazánkban kereskedelmük és tartásuk is tilos. Megjelenésük a Hévízi-csatornában súlyos kérdéseket vet fel az ellenőrizetlen betelepítésekkel és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatban.

Megoldási lehetőségek és a jövő kihívásai

A szakemberek szerint az egyik leghatékonyabb megoldás az lenne, ha országos szinten kiépülne egy akváriumi állatok visszafogadására alkalmas rendszer. Emellett társadalmi szemléletformálásra is szükség van: az embereknek meg kell érteniük, hogy az idegen fajok szabadon engedése nemcsak környezetvédelmi, hanem ökoszisztémát veszélyeztető tényező is lehet.

Az éghajlatváltozás, az emberi tevékenység és a felelőtlen állattartás együttesen olyan körülményeket teremthet, amelyekben akár invazív, agresszív fajok is tartósan megtelepedhetnek. A Balaton és a környező vizek ökológiai egyensúlyának megőrzése ezért közös felelősség.

Forrás: infostart.hu
Indexkép: pexels.com