Bidló Gábor szerint új korszak kezdődik a kukoricatermesztésben. Az Agroinform kukorica webináriumán a Budagabona Kft. ügyvezetője elemezte a globális és a hazai trendeket: miközben a világ termelése sosem volt ilyen magas, a klíma, a háború és a logisztika újraírta a szabályokat.
A kukorica az elmúlt húsz évben a világ legdinamikusabban fejlődő növénye lett: a termelés globális szinten megduplázódott, ugyanakkor a piaci biztonsági tartalékok csökkenése és az időjárási szélsőségek miatt egyre nagyobb feszültség tapasztalható. A Budagabona Kft. ügyvezetője, Bidló Gábor előadásában átfogó képet adott a világ- és a hazai piac helyzetéről, valamint a közeljövő várható folyamatairól.
A szakember emlékeztetett:
– A 2005-ös, 2006-os szezonban a világ kukoricatermelése még 700 millió tonna körül mozgott, ma viszont már elérheti az 1,3 milliárd tonnát, sőt bizonyos előrejelzések szerint akár ezt is meghaladhatja. A termelés és a felhasználás közötti különbség azonban fokozatosan csökken. Az elmúlt években a biztonsági készletek a 10 százalékos szint közelébe süllyedtek, ami azt jelenti, hogy a piac minden kisebb terméskiesésre azonnal reagál.
A 2013–14-es szezon fordulópontot hozott: az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) 200 millió tonnás korrekciót hajtott végre, miután kiderült, hogy Kína addigi készletadatai messze eltértek a valóságtól.
– Ekkor derült ki, hogy a kínai kukoricakészlet egészen más, mint amivel a világpiac számolt. Ezért a 2013–14-es szezontól kezdve már Kína nélkül ábrázoljuk a zárókészletet, mert csak így látható tisztán a globális trend – fogalmazott.

Bidló Gábor, a Budagabona Kft. ügyvezetője – Fotó: Agroinform
2022: az árrobbanás éve
A háború előtti hónapokban még stabil volt a piac, ám 2022 februárjában minden megváltozott.
– Addig kiegyensúlyozott árak mellett dolgoztunk, de a fekete-tengeri blokád gyakorlatilag leállította az ukrán exportot, és ezzel a világ egyik legnagyobb beszállítója kiesett a rendszerből. A párizsi és a chicagói tőzsdéken az árak soha nem látott szintre emelkedtek. – Januárban még csökkenést vártunk, de februárban elszabadult minden. A tonnánkénti ár elérte a 350 eurót is, és hónapokig ezen a szinten maradt.
A feszültséget átmenetileg az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött gabonafolyosó-alku enyhítette, de az ellátási lánc stabilitása végleg megingott. Az ügyvezető szerint a háború nemcsak az árakat változtatta meg, hanem az egész piaci struktúrát. Ma már nem ugyanazok az országok és nem ugyanazok a logisztikai útvonalak határozzák meg a kukorica kereskedelmét, mint korábban.
Európa importfüggőségben
– Az Európai Unió mára nettó kukoricaimportőrré vált. A belső termelés stagnál, a felhasználás nő, ezért a kontinens évente 20–25 millió tonna kukoricát kénytelen importálni – emelte ki az előadó. A legnagyobb beszállító továbbra is Ukrajna, de a háborús helyzet miatt egyre nagyobb szerephez jut Brazília is. – A 2021–22-es szezonban az ukrán export egy része áthúzódott a következő évre, mert a blokád miatt négy hónapon keresztül gyakorlatilag nem történt érdemi szállítás. Azóta a kereskedelem fokozatosan helyreállt, de az árakba beépült a kockázati felár.
A világ legnagyobb exportőre továbbra is az Egyesült Államok, amely 60 millió tonnát meghaladó árualappal bír, míg Brazília már 40 millió tonnás exporttal zárhatja az idényt.
– Minden, ami az Egyesült Államokban történik, azonnal érezhető a világpiacon. A chicagói árak mozgása közvetlenül meghatározza az európai trendeket is – szögezte le.
Szélsőséges időjárás, északra tolódó termőterületek
A magyar kukoricatermesztés helyzetét ma leginkább az időjárási szélsőségek alakítják.
– A csapadék nem egyenletesen hullik, hanem rövid idő alatt, nagy intenzitással. Ez a víz nem szivárog be, hanem elfolyik. A második negyedév, vagyis a kukorica fő fejlődési időszaka egyre szárazabb és forróbb. A változások hatása már a termőterületek átrendeződésében is látszik. Amikor a szakmát kezdtem, Magyarországról exportáltunk Lengyelországba. Ma a helyzet megfordult: mi importálunk tőlük – magyarázta a szakember.
A csapadékhiány különösen az Alföldet sújtja, ahol a hozamok tartósan elmaradnak az átlagtól. 2022 a fekete év: a termés annyira alacsony volt, hogy alig tudtuk ellátni a hazai piacot.
Magyarország: importtal fenntartott export
A Gabonaszövetség szerint a 2025-ös szezonban 3,4–3,5 millió tonnás termés várható, de Bidló Gábor szerint ez csak akkor lesz elegendő, ha legalább 700–750 ezer tonna import is érkezik.
– Ha ez elmarad, az export is veszélybe kerül. A magyar kivitel 60–65 százaléka Olaszországba irányul, miközben a fekete-tengeri útvonalak megszűntek, az északnyugati export (Ausztria, Németország) visszaesett. Az olasz piacon 250–260 eurós tonnánkénti árak vannak, ehhez 45–55 eurós fuvarköltség társul. Ez alapján a magyar árak várhatóan az exportárak fölött stabilizálódhatnak – mondta Bidló Gábor, aki szerint a jövő legnagyobb kérdése, hogy az olasz piac képes lesz-e felszívni a magyar árut. – Ha nem, akkor a magyar kukorica itthon rekedhet, ami lefelé húzhatja az árakat.
Alkalmazkodás vagy lemaradás
A szakember úgy látja, a következő években az alkalmazkodás lesz a túlélés kulcsa.
– A toxinmentesség, a megfelelő tárolás, a logisztika, a szárazságtűrő hibridek és a jövedelmezőség lesznek a legfontosabb tényezők. A magyar termelők pedig most új kihívás előtt állnak: egyszerre kell reagálniuk a piac gyors változásaira és a klímaváltozás hatásaira.
Bidló Gábor szerint a kukorica jövője nem a rekordtermésekben, hanem az okos alkalmazkodásban rejlik. Aki időben lép, az nyerhet a változásokon – aki nem, helyette a piac dönt.
Forrás: Horváth Attila/Agroinform
Indexkép: shutterstock.com