Itt az augusztus, a nyár legmelegebb időszaka, amelyet régen nem véletlenül neveztek a kánikula havának. A hónapnak más elnevezése is ismert volt: kisasszony hava, de az új kenyér ünnepéhez kötődő hagyományok miatt az aratás és a betakarítás ideje is egyre hangsúlyosabbá vált. Elődeink úgy tartották, hogy ilyenkor mértékletesebben kell élni, mert a nyár már a vége felé jár. Nézzük sorra, mely napokra figyeltek különösen augusztusban.

Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja

Ezen a napon arra emlékeznek, amikor Szent Pétert egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből. A hagyomány szerint ez balszerencsés napnak számított, ezért nem volt szokás ilyenkor házasságot kötni. A Mura vidékén a szőlőtermelők dologtiltó napként tartották számon, mert attól féltek, hogy a szőlőszemek leperegnek a fürtről.

Más vidéken patkányűző napként ismerték. A kukoricára is vonatkozott egy jóslat: ha ezen a napon esett az eső, jó termésre számítottak, ha viszont száraz maradt az idő, akkor kevés kukoricát vártak.

Augusztus 10. – Lőrinc napja

Ha szeretjük a dinnyét, ez a nap nem feltétlenül kedvencünk. A néphit szerint ugyanis Lőrinc „lucskossá teszi” a dinnyét, és a dinnyeszezon a másik Lőrinc-napon, szeptember 5-én ér véget. Ha Lőrinc napján szép idő volt, abból hosszú őszre és jó gyümölcstermésre következtettek.

Az is a megfigyelések közé tartozott, hogy ezen a napon valamiért csípősebbek a szúnyogok. A néphit tehát egyszerre figyelt a dinnye, az ősz és a rovarok alakulására is.

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja

Nagyboldogasszony napján a keresztény egyház Mária mennybemenetelére emlékezik, amit sok helyen búcsúval ünnepelnek meg. Moldvában gyógynövényeket szentelnek, majd azokkal a betegeket füstölik meg. Ettől a naptól kezdve az asszonyoknak sok helyen tiltották a folyókban való fürdést, a Mura vidékén pedig dologtiltó napnak számított.

Leginkább a tűzzel való foglalatosságot kerülték, mert úgy vélték, a tűz kicsaphat a kemencéből, ezért ezen a napon sok helyen nem sütöttek. A Drávaszögben keresztet vágtak a fákba, hogy egészségesek legyenek és bőségesen teremjenek. Ha Nagyboldogasszony napján szépen süt a Nap, abból remek borra következtettek.

A megfigyelések szerint a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony, vagyis szeptember 8. közé ültetett tyúkok sok tojást tojnak. A két Boldogasszony közötti időszak egyben a téli holmik szellőztetésének ideje is volt, hogy ne essen beléjük a moly. Zagyvarékason úgy tartották, hogy kétasszony között ki kell szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, és nehogy beleessen a zsizsik.

Augusztus 16. – Rókus napja

Rókus napja az orvosok, a kórházak és a betegek védőszentjéhez, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák oltalmazójához kapcsolódik. Az írek „macskaéjszakáknak” nevezték ezt az időszakot. Egy régi ír hiedelem szerint ilyenkor a boszorkányok macska képében jelennek meg, és csak reggel változnak vissza emberré.

A történet szerint erre mindössze kilenc alkalommal kerülhet sor, mert ha túlságosan belelendülnek, és újra megpróbálják, végleg macskákká változnak. Innen ered az a hiedelem is, hogy a macskának kilenc élete van.

Augusztus 20. – Szent István napja és az államalapítás ünnepe

Augusztus 20-a Magyarország születésnapja, és az egyik legrégibb nemzeti ünnepünk. Ezen a napon az államalapításra és Szent István királyra emlékezünk. István uralkodása idején az ünnepet még augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartották. Ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, és törvénynapot is tartott. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg.

Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emelték oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában. Ez akkor a szentté avatásával volt egyenértékű.

1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. A rendszerváltással azonban ismét a régi hagyományok szerint tartjuk meg ezt az ünnepet. 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet is.

A hivatalos ünnep minden évben Budapesten, a Kossuth téren kezdődik, Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával és a tisztavatással. Budán minden évben megrendezik a mesterségek ünnepét, ahol több száz mester látványműhelyeit lehet megtekinteni, és a legkülönfélébb szakmák rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Itt mutatják be Magyarország tortáját is.

Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és szétosztják a darabjait. Az ünnep fontos eleme a szentmise és a Szent Jobb körmenet. A Szent Jobb feltételezhetően Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István Bazilikában található Szent Jobb-kápolnában őrzik. Az államalapítás ünnepét este a tűzijáték koronázza meg, amelyhez 1938 óta zenei aláfestés is tartozik.

Ehhez a naphoz is számos népi megfigyelés kapcsolódik. Úgy vélték, ha szép az idő, bőséges lesz a gyümölcstermés. Topolyán augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, ünnepséget tartottak. A hagyomány szerint ekkor vágják le a szúnyogkirályt, és ettől kezdve kevesebb szúnyogcsípésre számíthatunk. Ugyanakkor ezt a napot a gólyák elmenetelének napjaként is számon tartották.

Az új kenyér ünnepe

A hagyomány szerint az aratás után, Szent István napján sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezért nevezték augusztust az új kenyér havának is.

Ilyenkor országszerte aratóünnepeket tartottak. Az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek, majd ünnepélyes menetben a gazda elé vitték. Ezután mulatság következett, és ezzel le is zárult az aratóünnep.

A termény betakarítását a legtöbb nemzet hálaadással ünnepli. Az új kenyér ünnepe is a népi aratóünnephez kapcsolódik. Eredetileg nem augusztus 20-án, hanem július 15-én rendezték meg. Ezen a napon aratási felvonulást tartottak, majd a templomban hálaimát mondtak az aratás sikeres befejezéséért.

Az Ószövetség törvényei közé tartozott, hogy az aratás ünnepe előtt az új búzából senki nem süthetett kenyeret. Az ember legalapvetőbb élelmiszere, a kenyér, mindig is az életet, a megélhetést és az otthont jelképezte. Az augusztus 20-ai ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.

Augusztus 24. – Bertalan napja

Augusztus 24-e, vagyis Bertalan napja nagyon fontos dátum a népi kalendáriumban. Ezen a napon kezdődött a betakarítás, a szüret és a szántás-vetés előkészítése. Úgy tartották, hogy ekkor ér véget a kánikula, és megérkezik az őszi időjárás, ezért az őszi vetésre is ekkor kezdték a felkészülést.

Bertalan apostol először Itáliában, majd Örményországban hirdette az evangéliumot. A hagyomány szerint kegyetlen halált halt: úgy vélték, lenyúzták a bőrét, ezért választották a csizmadiák és a szűcsök védőszentjéül. A közelgő szüret miatt a szőlőhegyek védőszentjeként is tisztelték.

Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a Bertalan-napi vaj legendája is. A történet szerint egy asszony meglátta, ahogy Bertalan a saját levetett bőrével sétál, megsajnálta őt, és vajat vitt neki a sebei enyhítésére. Így lett Bertalan napja a vajköpülők napja is. Úgy tartották, hogy ha egy kanálnyi vajat beletesznek a búzába, azt elkerülik a férgek. A Bertalan napkor köpült vajról pedig azt gondolták, gyógyhatása van.

A régiek szerint Bertalan a késével a szőlőfürtök lemetszésére és az újbor szűrésére készülődik. Az időjáráshoz kapcsolódó mondás úgy tartja: amilyen Szent Bertalan napja, olyan lesz az őszi idő is. Ha aznap zivatar van, az sok jeget és havat jelezhet előre. Ha viszont sok eső hullik, abból jó káposztatermést jósoltak.

Sokfelé ezt a napot őszkezdő időpontnak tekintették, mert amilyen aznap az időjárás, olyan lehet az ősz folytatása is. Ha Bertalan napja fénylik, ősszel a puttony telik – tartja a mondás. Ha ezen a napon napsütéses az idő, bőséges szüretben reménykedhetünk. Ha pedig ekkor vetjük el az őszi salátát, szép termés lehet a jutalmunk.

Augusztus tehát nemcsak a nyár utolsó nagy hőhullámairól szól, hanem a népi hagyományok, az ünnepek és az időjóslások sűrű hónapja is. A jeles napok sorát figyelve jól látszik, hogy a régi megfigyelések egyszerre szóltak az időjárásról, a termésről, az egészségről és az ünneplésről.

Legyen bőséges, nyugodt és szép augusztusunk!