A szúnyogriasztók használata világszerte a védekezés egyik fontos eszköze, különösen azokban a térségekben, ahol a vérszívó rovarok nemcsak kellemetlen csípéseket okoznak, hanem betegségek terjesztésében is szerepet játszhatnak. Egy friss kutatási eredmény azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a szúnyogok viselkedése összetettebb lehet annál, mint amit korábban feltételeztünk: bizonyos körülmények között megtanulhatják, hogy a riasztószer szaga táplálékforráshoz is kapcsolódhat.
Hogyan működik a DEET?
A vizsgálat középpontjában a DEET, vagyis a dietiltoluamid állt. Ez a hatóanyag számos, világszerte használt szúnyog- és kullancsriasztó készítményben megtalálható. Feladata, hogy megnehezítse a vérszívók számára az ember megtalálását.
A DEET részben elfedi azokat az illatanyagokat, amelyeket az emberi test kibocsát, és amelyek a szúnyogok számára tájékozódási pontként szolgálnak. Emellett a rovarok érzékelését is megzavarhatja, így nehezebben jutnak el a lehetséges gazdatesthez.
Miért fontos a hatékony szúnyogriasztás?
Magyarországon a szúnyogriasztók használata többnyire a kellemetlen csípések elkerülését szolgálja. A trópusi és szubtrópusi térségekben azonban sokkal nagyobb a tét, hiszen a szúnyogok súlyos fertőző betegségeket is terjeszthetnek.
Ezért különösen fontos, hogy a védekezésre használt készítmények megbízhatóan működjenek, és hosszabb távon is hatékony védelmet nyújtsanak.
Laboratóriumban vizsgálták a szúnyogok tanulási képességét
A kutatók az Aedes aegypti szúnyogfajjal végeztek kísérleteket. Ez a faj több betegség terjesztésében is szerepet játszhat, ezért a viselkedésének megértése közegészségügyi szempontból is kiemelt jelentőségű.
A kísérlet alapelve némileg a klasszikus pavlovi tanulási modellre emlékeztetett: a szakemberek azt vizsgálták, képesek-e a szúnyogok egy korábban riasztóként érzékelt szagot később táplálékszerzési lehetőséggel összekapcsolni.
A szúnyogriasztók használata világszerte a védekezés egyik fontos eszköze – Fotó: Shutterstock
A vér illata kezdetben erősebb volt a riasztóhatásnál
A vérszívó szúnyogokkal végzett laboratóriumi vizsgálatok során a rovarokat egy háló választotta el a számukra felkínált vértől. A vért vékony hártyába csomagolták, hogy a szúnyogok érzékelhessék az illatát, de a kutatók szabályozni tudják a hozzáférést.
Először azt figyelték meg, mennyire aktívan reagálnak az éhes szúnyogok a vér illatára. A rovarok a hálóhoz repültek, és szúró-szívó szájszervükkel igyekeztek elérni a táplálékot, ami egyértelműen jelezte, hogy vonzza őket a vér jelenléte.
Amikor a vér elérhetővé vált, a szúnyogok táplálkozni kezdtek. Ha azonban a vér közelébe DEET-tartalmú szert juttattak, a rovarok eleinte elkerülték a táplálékforrást. Ez megfelelt annak, amit a riasztószertől elvárnánk: a szag visszatartotta őket attól, hogy közelebb menjenek.
Megtanulták összekapcsolni a DEET szagát a táplálékkal
A kutatás következő szakaszában a szakemberek rövid ideig engedték vért szívni a szúnyogokat, majd a táplálkozás utolsó részében DEET-tartalmú anyagot permeteztek a kísérleti kamrába. Ezt az eljárást többször megismételték. A cél az volt, hogy kiderüljön: a rovarok megtanulják-e összekapcsolni a DEET illatát a táplálkozás élményével.
Az eredmény meglepő volt. A korábban „betanított” szúnyogok jelentős része a DEET szagára erős aktivitással reagált. Vagyis a riasztószer illata már nem visszatartó jelzésként működött számukra, hanem olyan inger lett, amely a táplálékszerzés lehetőségét jelezte.
Emberi karokon is ellenőrizték az eredményeket
A kutatók ezt egy további próbával is ellenőrizték. Az egyik szakember saját karjait használta a teszt során. Az egyik karját DEET-tartalmú szerrel kente be, a másikat kezeletlenül hagyta, majd mindkettőt a szúnyogokkal teli kamrába helyezte.
A laboratóriumi szúnyogok természetesen nem hordoztak kórokozókat, így a kísérlet biztonságosan elvégezhető volt. A megfigyelések szerint a rovarok ezúttal a riasztószerrel kezelt kar felé fordultak nagyobb érdeklődéssel.
Nemcsak a vérrel alakult ki a kapcsolat
A szakemberek később cukros oldattal is megismételték a tanulási kísérletet. Ebben az esetben azt vizsgálták, hogy a szúnyogok nemcsak a vérrel, hanem más táplálékforrással is képesek-e összekapcsolni a DEET szagát.
A rovarok megtanulták, hogy a riasztószer illata után cukros oldathoz juthatnak. Ez azt mutatja, hogy a tanulási folyamat nem kizárólag a vérszíváshoz kapcsolódik, hanem általánosabb táplálékszerzési viselkedés része lehet.
Mit jelenthet mindez a gyakorlatban?
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a szúnyogok képesek lehetnek korábbi tapasztalataik alapján módosítani viselkedésüket. Ha egy rovar olyan emberből szív vért, aki korábban használt szúnyogriasztót, de a készítmény koncentrációja időközben már jelentősen csökkent, a DEET szaga még érzékelhető lehet számára.
Ilyenkor a riasztóhatás már nem elég erős ahhoz, hogy távol tartsa a rovart, de az illat még jelen van. A szúnyog így összekapcsolhatja ezt a szagot a sikeres táplálkozással.
Ez különösen azért érdekes, mert a riasztószerek használata során a védelem idővel gyengül. Ha a készítményt nem kenik újra megfelelő időközönként, előfordulhat, hogy a szúnyogok olyan alacsony koncentrációval találkoznak, amely már nem tartja őket távol, de tanulási ingerként még szerepet játszhat.
A riasztószerek továbbra is fontos védelmet jelentenek
A kutatók szerint a DEET hatása valószínűleg abból ered, hogy a vegyület bizonyos természetes, növényi eredetű riasztóanyagokra emlékeztethet. A mostani eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy a rovarok alkalmazkodóképessége nagyobb lehet, mint korábban gondolták.
Mindez nem jelenti azt, hogy a DEET-tartalmú készítmények használatát mellőzni kellene. Ezek továbbra is fontos szerepet töltenek be a szúnyogok elleni védekezésben. A kutatás inkább arra figyelmeztet, hogy a riasztószereket a használati útmutató szerint, megfelelő mennyiségben és szükség esetén ismételten kell alkalmazni.
Új ismeretek segíthetik a jövő védekezési módszereit
A szúnyogok tanulási képességének jobb megértése a jövőben új védekezési módszerek fejlesztéséhez is hozzájárulhat. Ha pontosabban tudjuk, hogyan érzékelik és értelmezik ezek a rovarok az emberi test illatát, a riasztószereket és a környezeti ingereket, célzottabb, tartósabb és biztonságosabb megoldások születhetnek.
A kutatás tehát egy apró, mégis fontos részletre világít rá: a szúnyogok világa jóval bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnik. A riasztószer illata nem minden helyzetben ugyanazt jelenti számukra. Megfelelő körülmények között akár azt is megtanulhatják, hogy a korábban kerülendő szag táplálék közelét jelezheti.
Forrás: greendex.hu
Indexkép: shutterstock.com
