Élő történelem a gyomaendrődi határban
Ha valaki nyáron Gyomaendrőd környékén jár, könnyen találkozhat egy olyan kombájnnal, amely már önmagában is a magyar mezőgazdaság ma is működő történelme. Gubucz Imre Claas Dominator 105-öse ugyanis nem múzeumi darab, hanem nagyon is aktív munkagép: idén már a 46. aratási idényét dolgozza végig.
A gazda pontosan ismeri a gép történetét. Mint elmondta, az alvázszám alapján a kombájn 1979-ben készült az akkori Nyugat-Németországban, de ő a szezonokat 1980-tól számolja, amikor ténylegesen munkába állt.
Ezt még az NSZK-ban gyártották. Akkoriban ezek valóban egy életre készültek – mondta.
Már fiatalon Claas-kombájnt vezetett
Gubucz Imre pályafutása szinte összeforrt a Claas márkával. A termelőszövetkezetben fiatal gépkezelőként már egy vadonatúj Dominatorral dolgozott, amelyet három éven át vezetett.
Később más munkát vállalt, de a kombájnok iránti rajongása megmaradt. Saját gazdaságába először egy kisebb Claas Mercator került, ám mindig egy nagyobb Dominatorról álmodott.
Ez az álom 2014-ben valósult meg, amikor Kunhegyesen rátalált a mostani Dominator 105-re, amely korábban állami gazdaságban dolgozott.
Amikor megláttam, tudtam, hogy ezt szeretném. Elhoztam, és azóta is együtt dolgozunk.
Szinte újjáépítette a kombájnt
A gazda azonban nem csupán használja a gépet, hanem gyakorlatilag újjá is építette. A motor teljes főjavításon esett át: új hüvelyeket, dugattyúkat, csapágyakat és gyűrűket kapott, felújították a hengerfejet, a főtengelyt és a hajtókarokat is.
Sosem félmegoldásokban gondolkodtam. Ha már hozzányúltunk, mindent kicseréltünk, amit kellett.
A munkának meg is lett az eredménye. A kombájn ma is megbízhatóan dolgozik, és teljesítménye sok mai géppel is felveszi a versenyt.
Gubucz Imre szeretett gépével – Fotó: Gubucz Imre
99,6 százalékos szemtisztaság
A gazda szerint a Dominator legnagyobb erőssége nem is a teljesítménye, hanem a munkaminősége. Az általa betakarított gabona szemtisztaságát a felvásárló telepeken rendszeresen mérik és a jegyzőkönyvek szerint a kombájn 99,6 százalékos tisztasággal választja le a terményt.
Nem töri a búzát, nem töri a kukoricát sem. Van hozzá kukoricaasztalom is, azzal is kiválóan dolgozik.
Mint mondja, a klasszikus dobos cséplőszerkezet rendkívül finoman bánik a terménnyel. "Ezek még egyszerű, jól átgondolt szerkezetek voltak. Amit egyszer beállított az ember, az úgy is maradt" – fogalmazott.
Elektronika helyett vas és mechanika
A 77 éves gazda szerint éppen ez a régi gépek egyik legnagyobb előnye. A Dominatorban gyakorlatilag nincs elektronika, nincsenek érzékelők, vezérlőegységek, számítógépek vagy bonyolult hidraulikus rendszerek.
Semmi elektronika, semmi mikrokapcsoló. Minden mechanikus. Ha valami elromlik, meg lehet javítani.
Úgy véli, a mai korszerű kombájnok ugyan sokkal kényelmesebbek, de jóval sérülékenyebbek is.
Különösen az egyre gyakoribb kombájntüzek okairól van határozott véleménye:
Sokan mindig a csapágyakat emlegetik, de szerintem a rengeteg elektronika is komoly veszélyforrás. Elég, ha egy egér megrág egy vezetéket, indításkor máris zárlat keletkezhet.
A rágcsálók szerinte ma már komoly problémát jelentenek.
Az öreg kombájn még ma is helytáll – Fotó: Gubucz Imre
A klíma? Nyitott ajtó és két ventilátor
Miközben a mai kombájnok szinte luxusautókat idéző fülkékkel készülnek, Gubucz Imre gépében nincs klímaberendezés.
Amikor megkérdezték, hogyan viseli a nyári forróságot, csak mosolygott.
A klíma nálam annyi, hogy nyitva van az ajtó meg az ablak.
Elárulta, hogy aratás közben nem ritka a 44–45 Celsius-fok sem a fülkében.
– Két ventilátor fújja a levegőt. Mire megizzadnék, már meg is szárítanak – mondta nevetve.
Napi 6–10 óra a volán mögött
A 77 éves gazdálkodó ma sem vonult vissza. Aratás idején napi hat-nyolc, de akár tíz órát is dolgozik a kombájnnal, bár már nem vállal nagy területeket.
A saját földjeimet vágom le, meg néhány ismerősnek segítek. Már nem hajszolom magam.
Az aratás végét jelző esők idén is adtak néhány kényszerpihenőt, de szerinte ez ilyenkor természetes.
Meglepően takarékos
A Dominator nemcsak megbízható, hanem fogyasztása is kedvező. Ha jók a körülmények, nincs sár és nem nehéz a termés, akkor szecskázóval együtt is 10–15 liter gázolajból megold egy hektárt.
A gépet egy hathengeres, 180 lóerős Rába-motor hajtja, amelyet annak idején kifejezetten a magyar piacra szánt gépekbe építettek.
Még ma is kapható hozzá gyári alkatrész
Talán az egyik legmeglepőbb, hogy a közel fél évszázados kombájnhoz ma is elérhetők eredeti gyári alkatrészek. Ennek oka, hogy a Claas a későbbi Dominator-sorozatoknál is sok azonos alkatrészt használt, így a régebbi modellek fenntartása ma sem jelenthet megoldhatatlan feladatot.
„A gép hálás, ha foglalkoznak vele”
Gubucz Imre szerint sok régi kombájn nem azért tűnt el a földekről, mert elhasználódott, hanem mert nem gondozták megfelelően.
Az ő Dominatora is csak azért maradhatott ilyen jó állapotban, mert korábbi életében fedett helyen tárolták, és nem hagyták éveken át a szabad ég alatt rozsdásodni.
Amikor megvettem, láttam másikat is. Már messziről látszott rajta, hogy egész életében kint állt. Tavalyi kukoricamaradvány rohadt benne. Olyat nem lett volna érdemes hazahozni – mesélte meggyőződéssel.
A gyomaendrődi gazda szerint a régi gépek titka valójában egyszerű: ha időben megkapják a szükséges karbantartást, még évtizedek múltán is megbízható társai lehetnek a gazdálkodóknak. Az ő Claas Dominator 105-öse erre jó példa: 46 aratási szezon után is nap mint nap teszi a dolgát a Békés vármegyei földeken.
Indexkép: Csentős Lajos
