"Növényvédelmi szempontból megszokottan folytatódik az év. Az aszályos forróság nem segíti a kórokozó gombák terjedését és igazából a levéltetvekkel sincs nagy gondunk. A csipkéspoloskák éppen, hogy megjelentek, a vadgesztenye aknázómolyának a 2. nemzedéke pedig befejezte a rajzását" – írja Zsigó György.
"Egy adott park mikroklimatikus környezete viszont komolyabb növényvédelmi kérdéseket is felvethet. A folyamatos öntözés mellett fertőzhetnek pl. a magas párát igénylő rozsdagombák. Orbáncfű ágyás sarkában ma fotóztam a spóratelepeit. Öntözött és fasor alatti, árnyékos gyepen, a fűszálak fonákján találtam meg valamelyik gabonarozsda pörsenéseit. (Érdekes, hogy nem 1-2 m2-es foltokban, hanem szétszórtan jelentkeztek a tünetek.)
A folyamatos öntözés mellett fertőzhetnek pl. a magas párát igénylő rozsdagombák – Fotó: Zsigó György/NMNK
Az egyik azoxistrobin hatóanyagút rozsdabetegségek ellen engedélyezték közterületen is „fásszárú és évelő növényekre”. Tehát elvileg parkokban a gyepen nem is használhatnánk… Már csak ezért is fontos megőrizni a fű kondícióját.
Az erős, egészséges, sötétzöld fűszálak ellenállnak a fertőzésnek. Az optimális nitrogéntrágyázással, a gyepszellőztetéssel és a ritkább öntözéssel is sokat tehetünk az egészséges pázsit kialakításáért. (Jó lenne ha több növényvédő szerből választhatnánk! Sajnos kevés cég véli úgy, hogy a közterületi növényvédősök vásárlásai hasznot hoznának vagy akár csak behoznák a hatósági engedélyeztetés költségeit.)
"A szárazságot a csigák sem szeretik, de az öntözött ágyások nedves talaján már könnyebben csúszhatnak, párosodhatnak és ehetnek a friss levelekből is. A hatóságnál szóban hozzájárultak ahhoz, hogy közterületeken is használhatjuk azt a vas-foszfát tartalmút, melynek az okiratában az „utak, egyéb területek” kifejezés szerepel. Ha arra gondolok, hogy kutyák is belenyalhatnak, akkor inkább ezek közül válasszanak: egy szakkönyv 16 pontban gyűjtötte össze a legjobb módszereket.
A ma fényképezett csigarágott árnyékliliomot a Nap perzselő hatása is gyengítette. Nem értem, hogy miért ültették a Nap sugárzásának kitett helyre a beszédes nevű árnyékliliomot? Ezen a növényen már nem lehet segíteni, de a napos helyen növekvő évelőknél, fáknál, a „növényi napolajokat” is bevethetik.
Többségük valamilyen szilíciumvegyületet tartalmaz, melyek megerősítik a bőrszövetet, a levelekről visszaverik a sugárzást, és még a tápanyagok növénybe juttatásban is szerepük van. Többségük lombtrágya, tehát nem kell, hogy közterületi engedéllyel rendelkezzenek. Segíthetnek a kalciumtartalmú levéltrágyák vagy a kaolintartalmú termékek is. Nagy a választék, mert a mezőgazdaságban is egyre nagyobb gondot jelent az UV-B sugárzás, ezért sok cég engedélyeztetett ilyen készítményeket.
A csigarágott árnyékliliomot a Nap perzselő hatása is gyengítette – Fotó: Zsigó György/NMNK
"Az elmúlt hetek forróságát, a légszárazságot már a lisztharmatok sem bírták. A platánok, vadgesztenyék lombkoronájában a hajnali harmat sem jelenik meg, nem segíti a fertőzésüket. A bokrok szintjén viszont már néhol a megszokott lisztharmatos képüket mutatják pl. a mahóniák, a kecskerágók és a borbolyák. Két felszívódó és két kéntartalmú készítmény közül is választhatnak azok a kollégák akik a permetezés mellett döntenek.
A fakuló, poros hatást keltő levelek azt jelzik, hogy megjelentek a takácsatkák is. Kedvelik a meleget – úgy tűnik, hogy ezt az elkövetkező hetekben is megkapják - és az általuk szőtt szövedék alatt az életükhöz szükséges párát is biztosítani tudják. Az egészséges díszribiszkelevelet az árnyékos ágyás sűrű, párás belsejében senyvedő bokor egyik fertőzött ágával együtt fényképeztem le.
A fakuló, poros hatást keltő levelek azt jelzik, hogy megjelentek a takácsatkák – Fotó: Zsigó György/NMNK
Jól látszik az, hogy milyen klorofillvesztességet okoznak a takácsatkák. A kéntartalmú gombaölők gyérítik az atkákat, kontakt szerek. A 10%-ban hexitiazoxot tartalmazót hivatalosan is engedélyezett közterületen. Modern, a levéllemezen is áthatol, de csak tojás és lárvaölő hatású. Nem viszi el az idős egyedeket, melyek így tovább szaporodhatnak. (A házikertekben a fenpiroximát hatóanyagút ajánljuk váltásként, mely épp fordítva az idősebb, mozgó alakokra hatásos.)
A narancsolaj tartalmúak is gyérítik, mert kiszárítják a takácsatkákat és van köztük növényvédő szernek nem minősülő készítmény is. A lombtrágyák között is találhatóak olyanok, melyek lemossák vagy a pH-juk miatt gyéríthetik a takácsatkákat" – olvasható a növényorvos, idei hatodik közterületes levelében.
Forrás, indexkép: Dr. Zsigó György/NMNK
