Drasztikusan beszűkült a szerpaletta

Nagyon leszűkült a repcében alkalmazható csávázóanyagok (ciántraniliprol) és permetezőszerek száma. Az általánosan alkalmazott kontakt piretroidokkal (cipermetrin, deltametrin és lambda-cihalotrin) szemben ezért a kártevő fokozódó rezisztenciát mutat. A felszívódó hatóanyagok közül az acetamiprid a neonicotinoidok csoportjába tartozik, és szintén "egyeduralkodónak" számít a védekezésben. Mivel egy kezünk is sok már az alkalmazható hatóanyagok megszámolásához, a repcebolhában könnyen kialakulhat a rezisztencia - ahogy láttuk ennek bekövetkezését a fénybogarak hazai populációjában is. 

Aszályban nagyobb a repcebolha kártétele

Száraz őszökön, mint amilyen a mostani lesz, nagyobb kártétellel kell számolnunk. Ennek oka, hogy a repce vontatottabban, egyenetlenebbül kel, lassabban fejlődik víz hiányában, így az állomány több időt tölt a repcebolhának kitett fenológiai állapotban. Az imágók a leveleken apró, hálózatos lyukakat rágnak. A sziklevelek és az első lomblevelek teljesen megsemmisülhetnek, a növényállomány foltokban kipusztul. A lárvák ősszel és télen a repce alsó leveleinek nyelébe fúródnak, majd tavasszal a szárba és a gyökérnyakba hatolnak. Ennek hatására gyengül a repce télállósága, és csökken az oldalhajtások száma.

Mi, ha nem kémiai védelem?

Német nemesítők több éven keresztül, két nemesítési helyszínen vizsgálták, mi történik, ha különböző köztes növényekkel védik a repcét. A kísérleteket a Párizstól mintegy 120 kilométerre délre fekvő Terminiers-ben, valamint az alsó-szászországi Asendorfban végezték. Köztesként a DSV TerraLife-BrassicaPro  keverékét használták, amelyik túlnyomórészt (kb. 70-80%-ban) apró magvú hüvelyesekből áll. A főbb növényfajok a keverékben: csibeláb (Serradella), kék virágú csillagfürt, alexandriai here, perzsahere, olajlen és négermag. 

Asendorfban, ahol lényegesen kisebb volt a fertőzési nyomás, az üzemi kísérlet során 20 százalékos, statisztikailag igazolható kárcsökkenést mértek. Terminiers-ben nagy kártevőnyomás mellett akár 42 százalékos mérséklődést regisztráltak. 

A jelenlegi ismeretek alapján elmondható, hogy a lárvaszám növekedésével egyre nagyobb jelentősége van a köztes vetésnek a repcebolha lárvái elleni védekezés támogatásában”

– állt a kutatók jelentésében, akik ezt a köztes vetés csalogató hatásának tulajdonítják, ami így hasznos eleme lehet az integrált növényvédelemnek. A különböző növényfajok tudatos kombinációja nem kizárólag a rovarok elterelésében jelentkezik.

A keverék alkalmazása a kutatók szerint javítja a talaj szerkezetét, támogatja a talajéletet, kedvezően befolyásolja a tápanyagok körforgását, valamint mérsékli a talajerózió kockázatát.

Indexkép: Shutterstock.