Az állattenyésztési ágazat 2026 első hónapjaiban vegyes eredményeket mutatott. A szakemberek szerint a jelenlegi helyzetet egyszerre befolyásolják az időjárási szélsőségek, a piaci bizonytalanságok, az állategészségügyi kihívások és a gazdasági környezet változásai. Az idei év egyik fontos szakmai eseménye lesz a hódmezővásárhelyi állattenyésztési kiállítás, amely a tavalyi elmaradást követően ismét lehetőséget teremt a szakma találkozására és az újdonságok bemutatására.
A tél több térségben hideg és csapadékos időjárást hozott, ami ugyan növelte a tartási és takarmányozási költségeket, ugyanakkor kedvezően hatott a kártevők visszaszorítására. A hótakaró emellett védelmet nyújtott az őszi vetések számára a fagykárokkal szemben. A jelenlegi száraz időszak viszont jelentős nehézségeket okoz mind az őszi vetésű növények, mind a tavaszi kapáskultúrák fejlődésében, valamint veszélyezteti a tömegtakarmány-termelés alapját jelentő pillangós növényeket és vetett gyepeket is.
Győri Zsolt, a Koncentrált Tejű Fajták Tenyésztő Egyesületének ügyvezetője szerint 2026-ban inkább az óvatos stabilizáció lehet meghatározó.
Az állattartók többsége jelenleg nem az állományok bővítésére, hanem a költségek csökkentésére és a meglévő állomány termelési eredményeinek javítására összpontosít.
A szarvasmarha- és lótenyésztésben a hosszú biológiai ciklusok miatt a változások csak fokozatosan érvényesülnek. Továbbra is meghatározó szerepet kap a genetikai fejlesztés, a reprodukciós mutatók javítása, valamint az állategészségügyi biztonság fenntartása. A juhágazatban a szaporasági mutatók növelése, illetve az állományok ellenálló képességének fejlesztése jelenthet versenyelőnyt.
Az egyes állattenyésztési ágazatok eltérő kihívásokkal néznek szembe. A tejtermelésben célzott intézkedésekre lenne szükség a piaci problémák kezelésére, míg a sertéságazatban az importból eredő nyomás mérséklése és a kiszolgáltatottság csökkentése lenne indokolt. A baromfitartásban a járványvédelmi felkészültség és a gyors reagálás kiemelt jelentőségű. A juhágazat számára az exportpiacok stabilizálása, a szarvasmarha-tartásban pedig a tejtermelők helyzetének javítása és a húsmarha-ágazat egyensúlyának megőrzése lehet meghatározó. A lótenyésztés esetében a kereslet élénkítése és a háttérrendszerek fejlesztése jelenthet előrelépést.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a tenyésztésszervezési támogatások fenntartása és erősítése hosszú távon meghatározza az ágazatok versenyképességét. Ugyancsak fontos a kiszámítható agrárpolitikai környezet, a beruházások ösztönzése, valamint a digitalizáció és az automatizáció szélesebb körű alkalmazása.
Nehéz helyzetben a sertéstartók
Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezetője szerint a sertéságazat teljesítményét jelentősen befolyásolta a tavaly év végi árzuhanás. Bár a húsvéti időszak némi keresletélénkülést hozott, ez nem volt elegendő ahhoz, hogy a termelők helyzete érdemben javuljon.
A forint erősödése tovább nehezítette az értékesítést, ezért egyre több gazdálkodó választja a malacértékesítést a hizlalás helyett, mérsékelve ezzel veszteségeit. Az ágazat szereplői szerint az idei év várhatóan csak korlátozott eredményeket hoz, és sok gazdaság számára már az is kedvező kimenetel lenne, ha veszteség nélkül tudná zárni az esztendőt.
Az Európai Unióban fennálló piaci nehézségek mellett az állategészségügyi problémák, köztük a spanyolországi afrikai sertéspestis-helyzet is fokozza a bizonytalanságot. A sertéstartók bíznak abban, hogy a nemzeti forrásból finanszírozott állatjóléti támogatások 2027 után is rendelkezésre állnak majd, hiszen ezek fontos likviditási segítséget nyújtanak, különösen a kisebb tőkeerejű gazdaságok számára.
A sertéságazat teljesítményét jelentősen befolyásolta a tavaly év végi árzuhanás – Fotó: Shutterstock
A hatékonyság kerül előtérbe
Pecze László, a Topigs Norsvin Közép-Európa ügyvezetője szerint az év elején a sertéshús iránti kereslet növekedésében reménykedtek a piaci szereplők, ez azonban az első negyedév végéig nem következett be.
A vágósertésárak Európa-szerte sok esetben az önköltségi szint alatt mozognak, miközben a régió országai jelentős árhátrányban vannak Nyugat-Európához képest. Ez komoly nyomást helyez a termelőkre, akiknek egyelőre el kell viselniük a kedvezőtlen gazdasági környezetet.
A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy a korábbi beruházásoknak köszönhetően a termelési volumen várhatóan stabil marad. Az elmúlt évek fejlesztései javították a termeléshatékonyságot, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a genetikai és technológiai megoldások, amelyek a teljes gazdaság eredményességét javítják.
Nemzetközi kihívások a tejtermelésben
Bognár László, a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének titkára szerint a tejágazatot továbbra is jelentős bizonytalanság jellemzi. A felvásárlási árak ingadozása és a költségek alakulása komoly kihívást jelent a termelők számára.
A globális tejpiacon egyértelműen érzékelhető az erőviszonyok átrendeződése Észak-Amerika, Európa és Óceánia között. Ugyanakkor a magyar genetikai fejlesztési programok nemzetközi összevetésben is kedvező eredményeket mutatnak, ami stabil alapot biztosít a további fejlődéshez.
A magyar holstein-fríz tenyésztés továbbra is az európai élmezőnyhöz tartozik, és a nemzetközi szakmai kapcsolatok folyamatos bővülése új lehetőségeket teremt a magyar genetikai szolgáltatások számára. A szakember szerint a jövőben a magas genetikai érték és a változó piaci környezethez való alkalmazkodás képessége lesz a siker egyik meghatározó tényezője.
Az állategészségügyi kockázatok ugyanakkor növekednek. A Balkántól egészen Kínáig terjedő térségből érkező információk szerint a ragadós száj- és körömfájás továbbra is komoly veszélyt jelent, amely jelentős piaci zavarokat okozhat.
Az optimalizálás lehet a kulcs
Kovács-Mesterházy Zoltán, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője szerint a tej- és húsmarhapiac eltérő képet mutat. Míg a tejpiacon az árak csökkenése jelentett kihívást, addig a hízómarha- és tenyészállatpiac továbbra is kedvező árszintet biztosít.
A száraz időjárás azonban várhatóan csökkenti a takarmányhozamokat, ami növelheti az előállítási költségeket. Emiatt a gazdálkodóknak egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az időjárási kockázatok kezelésére és az adatalapú döntéshozatalra.
A szakember szerint nem feltétlenül a termelési mutatók folyamatos növelése a célravezető út, hanem annak megtalálása, hogy egy adott gazdaság milyen szinten tud a leghatékonyabban működni. Az optimális termelési szint elérése hosszabb távon eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé.
Az állategészségügy szerepe felértékelődik
Csomai Géza, a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületének elnöke szerint a juh- és húsmarhaágazatban továbbra is kedvező piaci helyzet tapasztalható, bár a forint erősödése érzékelhető árbevétel-csökkenést eredményezett.
Az állategészségügyi kihívások ugyanakkor továbbra is jelentős figyelmet igényelnek. A ragadós száj- és körömfájás, a bőrcsomósodáskór és a kéknyelv-betegség egyaránt veszélyt jelenthet az állományokra. A szakemberek szerint az előírások szigorú betartása, az importállatok ellenőrzése, valamint a megfelelő járványvédelmi intézkedések kulcsszerepet játszanak a kockázatok mérséklésében.
Az ágazat szereplői bíznak abban, hogy az új agrárirányítás megfelelő szakmai háttérrel rendelkezik majd ahhoz, hogy támogassa az állattenyésztés fejlődését, és hozzájáruljon a hosszú távon versenyképes, fenntartható magyar állattenyésztés megőrzéséhez.
Forrás: allattenyesztok.hu
Indexkép: unsplash.com
