Az Európai Bizottság bemutatta új állattenyésztési stratégiáját, amely több ponton is eltér az elmúlt évek megközelítésétől. A dokumentum szerint az uniós döntéshozók ismét stratégiai jelentőségű ágazatként tekintenek az állattenyésztésre, amelynek kiemelt szerepe van Európa élelmezésbiztonságának megőrzésében.

A stratégia bemutatásakor Christophe Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb cél Európa élelmiszer-ellátásának megerősítése. Az irányváltás hátterében az a folyamat áll, hogy az európai állatállomány évek óta csökken, miközben egyre nagyobb mennyiségű hús érkezik az Európai Unión kívüli országokból. A rendelkezésre álló adatok szerint a Brazíliából származó marhahús-import az elmúlt évben közel 20 százalékkal emelkedett.

Folyamatosan csökken az európai állatállomány

Az európai állattenyésztés hosszabb ideje visszaeső pályán mozog. Az elmúlt két évtizedben a szarvasmarha-állomány mintegy 10 százalékkal mérséklődött, míg a sertések száma több mint 15 százalékkal csökkent. A legjelentősebb visszaesés a juhágazatban következett be, ahol az állomány több mint egynegyedével lett kisebb.

Ezzel párhuzamosan a világ más térségeiben egészen más folyamatok figyelhetők meg. A globális állatállomány közel 90 százaléka Európán kívül található, és a termelés Ázsiában, Dél-Amerikában, valamint az Egyesült Államokban és Ausztráliában tovább növekszik.

A világ állatállományának mintegy 60 százaléka Ázsiában és Dél-Amerikában koncentrálódik, ami jól érzékelteti a termelési súlypontok átrendeződését.

Változnak a fogyasztási szokások is

Az európai állattenyésztés átalakulását nemcsak a termelési adatok, hanem a fogyasztói igények is befolyásolják.

A húsfogyasztás szerkezete fokozatosan változik: a sertéshús aránya mérséklődik, miközben a baromfihús iránti kereslet növekszik. Ennek megfelelően az uniós baromfiállomány az elmúlt húsz évben közel 15 százalékkal bővült.

Az új stratégia három fő célkitűzést fogalmaz meg

Az Európai Bizottság szerint az új állattenyésztési stratégia három kiemelt célra épül:
  • a válságokkal szemben ellenállóbb ágazat kialakítására;
  • a versenyképesség erősítésére;
  • valamint a fenntartható termelés elősegítésére.
A dokumentum alapján az állattenyésztés a jövőben nagyobb hangsúlyt kaphat az uniós agrárpolitikában, ugyanakkor több szakmai szervezet szerint a stratégia jelenlegi formájában még kevés konkrét intézkedést tartalmaz.

A szakmai szervezetek több konkrétumot várnak

Az európai mezőgazdasági érdekképviselet, a Copa-Cogeca úgy értékelte a stratégiát, hogy az fontos irányváltást jelez, ugyanakkor hiányoznak belőle azok a részletes jogalkotási, pénzügyi és végrehajtási intézkedések, amelyek közvetlen segítséget nyújthatnának az állattartóknak.

A szervezet szerint a célkitűzések megvalósításához világos finanszírozási háttérre és kiszámítható szabályozásra is szükség lenne.

vágóhíd

Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás körüli vitákban rendszeresen felmerül, hogy miként lehet összehangolni a kereskedelem bővítését a fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági elvárásokkal – Fotó: Shutterstock

Új állatjóléti előírások is várhatók

Az Európai Bizottság tervei között szerepel az állatjóléti szabályok további szigorítása is.

A jelenlegi elképzelések szerint már 2027-től megszűnhet a ketreces tartás több állatfajnál, köztük:

  • a tojótyúkoknál;

  • a brojlercsirkéknél;

  • valamint a sertéstartás egyes formáiban.

A tervezett átállás finanszírozásáról ugyanakkor egyelőre nem született döntés, ami az érintett gazdaságok számára jelentős beruházási kihívást jelenthet.

Közben tovább nő az import harmadik országokból

Miközben az európai termelőknek egyre szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, az Európai Unión kívülről továbbra is jelentős mennyiségű hús érkezik a közösségi piacra. A szakmai szervezetek szerint ez versenyhátrányt okozhat az uniós állattartóknak, különösen akkor, ha az importált termékek előállítása eltérő állatjóléti vagy környezetvédelmi szabályok mellett történik.

Az állattenyésztési ágazat az Európai Unióban több mint négymillió embernek biztosít munkát, ami az agrárfoglalkoztatás jelentős részét jelenti.

Brazília meghatározó szereplő a világ húspiacán

Brazília a világ egyik legnagyobb állattenyésztő országa. Az ország legelőterülete meghaladja a 180 millió hektárt, szarvasmarha-állománya pedig több mint 200 millió egyedből áll. Összehasonlításképpen: az Európai Unió teljes szarvasmarha-állománya megközelítőleg 72 millió állat.
Az ország a világ meghatározó marhahús- és csirkehústermelői közé tartozik, így exportja jelentős szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben.

Az élelmiszerbiztonság továbbra is fontos kérdés

Az Európai Unió korábban több alkalommal is korlátozásokat vezetett be egyes brazil húsimportokra élelmiszerbiztonsági okokból.

A közelmúltban például egy Brazíliából érkezett csirkehús-szállítmány esetében szalmonellafertőzést állapítottak meg, ami ismét ráirányította a figyelmet az importtermékek ellenőrzésének jelentőségére.

Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás körüli vitákban rendszeresen felmerül, hogy miként lehet összehangolni a kereskedelem bővítését a fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági elvárásokkal.

Rekordszint közelében a brazil marhahús-export Európába

A rendelkezésre álló piaci adatok szerint a Brazíliából az Európai Unióba irányuló marhahús-szállítások tavalyhoz képest közel 20 százalékkal emelkedtek. Ennek eredményeként az Európai Unió Brazília számára a harmadik legfontosabb exportpiacnak számít Kína és az Egyesült Államok után.

Az importált hús jelentős része az élelmiszeriparban kerül feldolgozásra – jellemzően fagyasztott alapanyagként –, de a vendéglátóipar is számottevő mennyiséget használ fel.

A fogyasztók nem mindig ismerhetik az alapanyag eredetét

Az uniós jelölési szabályok alapján a feldolgozott élelmiszereken nem minden esetben kell feltüntetni az alapanyag származási országát. A címkézés jellemzően a feldolgozás helyére vonatkozik, ezért a vásárlók számára nem mindig derül ki egyértelműen, hogy a felhasznált hús mely országból származik.

Ez a kérdés az import növekedésével párhuzamosan egyre gyakrabban kerül a szakmai és fogyasztóvédelmi viták középpontjába.

Forrás: vg.hu
Indexkép: pexels.com