Ahogy beköszönt a tél, a nappalok rövidülnek, az esték hosszabbak lesznek, és valami megváltozik bennünk. A fény hiánya nemcsak élettani hatással bír, hanem ősi félelmeket, emlékeket és ösztönöket is felébreszt az emberekben. De vajon miért van ilyen erős hatással ránk a sötétség, és hogyan válaszoltak erre a különböző kultúrák?
A hideg évszak nem csak a fűtésszámlát növeli meg; a biológiánkat is alaposan megkavarja. Ahogy csökken a napsütéses órák száma, úgy csökken a szerotoninszintünk – ez a „boldogsághormon” többek között a jókedvért és a kiegyensúlyozottságért felel. Ezzel szemben a melatonin, az alvást segítő hormon termelése megnő, így gyakrabban vagyunk fáradtak, levert hangulatúak.
A test szinte súgja: „lassíts, pihenj, bújj takaró alá”. De mit tehetett az emberiség évszázadokon át, amikor még nem volt puha pokróc és forró tea?
Ősi tűz, örök remény – a fény születése
Az emberiség már az ősidők óta küzd a sötétség ellen – nemcsak fizikai, de lelki síkon is. Európa északi részén például a Yule-ünnep idején hatalmas tűzrönköt égettek, amely napokon át lángolt. A szikrák a fény visszatérésének ígéretét hordozták. Ez nem csupán látványos ceremónia volt – sokkal inkább kollektív remény és közösségi összetartás.
Nálunk, Magyarországon is megvannak a fényhez kapcsolódó hagyományok. Gondoljunk csak a Luca-napi gyertyagyújtásra! A néphit szerint a gyertyák etetése, a fényjárás mind-mind a sötétséggel való harcot szolgálta. Ezek a rituálék nemcsak a gonosz elűzéséről szóltak – sokkal inkább a remény életben tartásáról.
Szükségünk van a fényre – Fotó: Pixabay
Dél-Amerika – amikor a tűz az ördögöt is elűzi
Guatemalában december 7-én valóságos tűzünnepet tartanak: a „La Quema del Diablo” során a lakosok bábokat készítenek, melyek az év balszerencséit, gondjait, rossz energiáit testesítik meg. Ezeket aztán hatalmas máglyán égetik el. A látvány drámai, a hatás pedig felszabadító – mintha egy egész év lelki terhét dobnák a lángok közé.
Hanuka – a csoda, ami nyolc napig tartott
A zsidó hagyományban a Hanuka ünnepe a fény győzelméről szól – szelíden, de kitartóan. A menóra gyertyái nap mint nap gyulladnak meg, nyolc estén át. A történet alapja egy katonai győzelem, de a hangsúly mégis a fény csodáján van: hogy egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ez a ragyogás ma is a remény szimbóluma: a lehetetlen néha mégis megtörténik.
Miért esik olyan jól a karácsonyi fények látványa?
A mai városokban, falvakban a téli sötétséget LED-ek és fényfüzérek törik meg. De ezek a modern fények nem csupán díszítőelemek – lelki hatásuk is bizonyított. A fény jelenléte javítja a hangulatot, csökkenti a szorongást, sőt a szezonális depresszió tüneteit is enyhítheti.
A karácsonyi kivilágítás valójában ősi ösztönöket szólít meg: a fénykeresés, a világosság idézése nem újkori találmány – évezredek óta velünk él.
Akár egy gyertyát gyújtunk, akár egy egész utcát feldíszítünk fényekkel, valójában ősi hagyományokat követünk. A tűz, a fény nemcsak esztétikai élmény – hanem lelki kapaszkodó is. Amikor a láng megrezzen, bennünk is történik valami: mintha újra hinnénk abban, hogy a sötétség sosem végleges.
Forrás: termeszeti.hu
