Dánia új kormányzati programja nemcsak a földhasználati és környezetvédelmi szabályozás megújítását tűzte ki célul, hanem az ország egyik meghatározó agrárágazatát, a sertéstenyésztést is érintő változtatásokat készít elő. Az állatjóléti előírások szigorítása, az agrárigazgatás átalakítása és a gazdálkodókra háruló többletköltségek egyaránt élénk szakmai vitát váltottak ki arról, miként lehet összehangolni a fenntarthatósági célokat a mezőgazdasági termelés versenyképességével.
Az Energiastratégia Intézet elemzése szerint a sertéságazat meghatározó szerepet tölt be a dán gazdaságban. Egyszerre jelentős exportbevételi forrás, ugyanakkor az intenzív állattartás környezeti és állatjóléti kérdéseinek egyik legfontosabb fókuszterülete is.
A sertésexport meghatározó szerepet játszik a dán gazdaságban
Dánia évente megközelítőleg 30 millió sertést állít elő, ami csaknem ötszöröse az ország lakosságának. Az ország ezzel az Európai Unió sertéshústermelésének mintegy 7 százalékát adja, miközben termelésének túlnyomó része exportpiacokra kerül.
A belföldi fogyasztás viszonylag alacsony: a Dániában előállított sertéshús kevesebb mint 10 százalékát fogyasztják el az országon belül. Kiemelkedő jelentőségű az élő malacok kivitele is. A rendelkezésre álló adatok szerint 2025-ben hozzávetőleg 17 millió malacot exportáltak, ami minden korábbinál magasabb mennyiségnek számít, és a teljes sertéstermelés több mint felét teszi ki.
Egyre nagyobb figyelmet kapnak az állatjóléti kérdések
Az elmúlt években a dán közéletben egyre hangsúlyosabbá váltak az intenzív sertéstartással kapcsolatos állatjóléti aggályok. A szakmai és társadalmi viták középpontjába az úgynevezett extrém tenyésztési gyakorlatok kerültek.
A tenyésztési célok következtében egy átlagos dán koca ma almonként körülbelül öt malaccal többet hoz világra, mint két évtizeddel ezelőtt. Bár a nagyobb alomméret javíthatja a termelés gazdaságosságát, ezzel párhuzamosan számos állatjóléti probléma is felszínre került.
Dánia évente megközelítőleg 30 millió sertést állít elő – Fotó: Shutterstock
Magas malacelhullás és vitatott állattartási gyakorlatok
Becslések szerint a dán sertéstartásban naponta mintegy 25 ezer malac pusztul el, miközben évente közel 9 millió sertés nem jut el sem a vágásig, sem az exportig. Ezek az adatok tovább erősítették az állatjóléti reformok szükségességéről szóló szakmai vitákat.
Szintén sok bírálat éri a farokkurtítás gyakorlatát. Az Európai Unió szabályozása szerint erre kizárólag indokolt esetekben kerülhetne sor, ennek ellenére a dán sertésállomány mintegy 95 százalékánál továbbra is rutinszerűen alkalmazzák ezt az eljárást.
Átfogó állatjóléti reformokat készít elő a kormány
A dán kormány a felmerült problémák kezelésére széles körű intézkedéscsomagot jelentett be. A tervek között szerepel az állatjóléti jogszabályok következetesebb végrehajtása, az ellenőrzési rendszer megerősítése, valamint az állatjóléti felügyelet áthelyezése az igazságügyi minisztérium hatáskörébe.
A reform részeként 2030-ig teljes mértékben megszüntetnék a rutinszerű farokkurtítást, míg 2035-re fokozatosan kivezetnék az extrém tenyésztési gyakorlatokat is.
Több mozgástér és későbbi választás a malacok számára
A tervezett intézkedések további eleme, hogy fokozatosan megszüntetnék a kocák ellés körüli tartós rögzítését. Emellett a malacokat csak legalább négyhetes koruk után lehetne elválasztani az anyjuktól, ami hosszabb szoptatási időszakot biztosítana számukra.
A szabályozás nagyobb férőhely biztosítását is előírná, valamint olyan tartási körülmények kialakítását ösztönözné, amelyek jobban megfelelnek a sertések természetes viselkedési igényeinek. A cél egy olyan termelési rendszer kialakítása, amely egyszerre veszi figyelembe az állatjóléti szempontokat és az ágazat hosszú távú fenntarthatóságát.
Forrás: greendex.hu
Indexkép: pexels.com
