Európa számos térségében egyre nagyobb kihívást jelentenek az egyre gyakoribb hőhullámok és az elhúzódó aszályok, amelyek jelentősen növelik az erdő-, tarló- és bozóttüzek kialakulásának veszélyét. A regeneratív gazdálkodással foglalkozó szakemberek szerint a megfelelő tájkezelési módszerek nemcsak a termőföldek állapotát javítják, hanem a tűzveszély mérséklésében is fontos szerepet tölthetnek be. Egy ilyen nyár után érdemes ezt észben tartani, mert még jól jöhet a tudás.
A nyári időszakban több európai országban is súlyos erdőtüzek pusztítottak. A lángok miatt százezrek kényszerültek elhagyni otthonukat, miközben a szélsőséges időjárási körülmények tovább nehezítették az oltási munkálatokat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a klímaváltozás következtében Európában gyorsabban emelkedik az átlaghőmérséklet a globális átlagnál, ami kedvez a nagy kiterjedésű tüzek kialakulásának. A szabadtéri tüzek Magyarországon is sok gondot okoztak már ezen a nyáron.
Tudatos felkészülés a tűzveszélyes időszakokra
Egy katalóniai regeneratív gazdaságban dolgozó gazdálkodó szerint az elmúlt években olyan magas hőmérsékleteket tapasztaltak, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Elmondása alapján ma már a nyári éjszakák is jelentősen melegebbek, ami tovább fokozza a kiszáradás veszélyét. Tudjuk, miről beszél, de most jön a lényeg.
A gazdaságban több mint egy évtizede készülnek tudatosan az erdőtüzek elleni védekezésre.
Ennek részeként feltérképezték a veszélyeztetett területeket, csökkentették a könnyen égő növényzet mennyiségét, az elhalt faanyagot aprítékként hasznosítják a talaj takarására, miközben az állatok legeltetésével kordában tartják a száraz füves növényzetet.
A birtokon nagy kapacitású víztározókat is kialakítottak, amelyek szükség esetén a tűzoltók számára is vízvételi lehetőséget biztosítanak.
A gazdálkodó szerint a rendszeres legeltetés az egyik leghatékonyabb módszer a kiszáradó növényzet visszaszorítására, mert így kevesebb éghető biomassza halmozódik fel.
A talaj állapota is javul
A regeneratív gazdálkodási módszerek alkalmazásával a gazdaság talajának szervesanyag-tartalma jelentősen növekedett, ami javította a vízmegtartó képességet. Ugyanakkor az egyre gyakoribb szélsőséges aszályok még ezek mellett az intézkedések mellett is komoly károkat okoznak.
Korábbi száraz időszakokban teljes gyümölcsösök pusztultak ki, ezért több hagyományos gyümölcsfajt szárazságtűrőbb növényekkel kellett helyettesíteni. Ezek azonban sok esetben kisebb piaci értéket képviselnek, ami gazdasági kihívást jelent a termelők számára.
A táj helyreállítása fontos lehet a megelőzésben
Tájrehabilitációval foglalkozó nemzetközi szakemberek szerint Európában még mindig kevés figyelem irányul arra, hogy a leromlott ökoszisztémák helyreállítása hatékony eszköz lehet az erdőtüzek megelőzésében.
Véleményük szerint a klímavédelmi intézkedések mellett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a természetes élőhelyek helyreállításának, hiszen az egészségesebb tájak jobban ellenállnak a szélsőséges időjárási hatásoknak.
Az általuk alkalmazott szemlélet a környezeti, társadalmi és gazdasági előnyöket egyszerre veszi figyelembe, vagyis a tájrehabilitáció nemcsak természetvédelmi, hanem vidékgazdasági szempontból is kedvező lehet.
A legeltetés jelentős szerepet játszhat
Egy dél-spanyolországi regeneratív gazdaság tapasztalatai szerint azok a területek, ahol juhok és lovak rendszeresen legelnek, jóval kisebb károkat szenvedtek el az idei tüzek során.
A gazdálkodó szerint a megfelelően kezelt legelőkön kisebb volt az éghető növényzet mennyisége, míg a paratölgyek kérge természetes védelmet nyújtott a fák számára, így azok jó eséllyel regenerálódhatnak.
Látványos különbségek a különböző gazdálkodási módok között
A spanyol regeneratív gazdálkodók szakmai szervezetének értékelése alapján egy közelmúltbeli tűzeset során jelentős különbségek mutatkoztak a különböző művelési rendszerek között.
Azokon a területeken, ahol a legeltetés tudatosan irányított módon történt, a tűz gyorsabban áthaladt, és kisebb károkat okozott a növényzetben. Ezzel szemben a bozótos, kezeletlen vagy elhagyott földterületeken a lángok hosszabb ideig égtek, nagyobb pusztítást hagyva maguk után.
A szakmai szervezet szerint különösen problémásak az elhagyott mezőgazdasági területek, amelyekben nagy mennyiségű száraz növényzet halmozódik fel. Az átlagos gazdálkodói életkor emelkedése és a fiatalok alacsony érdeklődése tovább nehezíti a helyzetet.
A szakértők szerint a hagyományos vándorlegeltetés visszaszorulása, valamint az utak és kerítések terjedése szintén hozzájárult ahhoz, hogy egyre nagyobb összefüggő bozótos területek alakultak ki.
A tűz után hosszú a helyreállítás
A szakmai szervezet képviselője szerint a tűzoltási munkálatok lezárulta után kezdődik a gazdálkodók számára az igazán nehéz időszak.
Az állatállomány elvesztése nem csupán anyagi veszteséget jelent, hanem hosszú idő alatt kialakított genetikai értékek megsemmisülését is. Emellett a kárenyhítéshez kapcsolódó adminisztráció sok esetben rendkívül összetett és időigényes.
Több térségben a földtulajdonok rendezetlen nyilvántartása tovább lassítja a kártérítési folyamatokat, ezért előfordul, hogy a gazdálkodók még egy évvel később sem jutnak hozzá a támogatásokhoz.
A szakemberek szerint ez sokaknál komoly lelki terhet jelent, és nem ritka, hogy egy-egy súlyos tűzesetet követően végleg felhagynak a gazdálkodással.
Van jövője a regeneratív gazdálkodásnak
A szakmai szervezetek szerint a regeneratív gazdálkodás új perspektívát kínálhat a mezőgazdaság számára.
Egy 2023-ban készült spanyol kutatás alapján a regeneratív gazdálkodással foglalkozók 93 százaléka elégedett munkájával. A szakemberek szerint ez arra utal, hogy ez a szemlélet nemcsak környezeti, hanem társadalmi szempontból is kedvező hatásokkal járhat.
Tapasztalataik szerint a módszer hozzájárul a biológiai sokféleség növekedéséhez, javítja a talaj állapotát, valamint olyan gyakorlati megoldásokat kínál, amelyek mérsékelhetik a szélsőséges időjárási események okozta károkat.
Forrás: euronews.com
Indexkép: Shutterstock
