A regeneratív gazdálkodásról sok szó esik az utóbbi években, de kevés olyan gazdaság van Magyarországon, ahol már többéves gyakorlati tapasztalat igazolja a rendszer működőképességét. A Fejér vármegyei Agárdon gazdálkodó Dörömbözi Kft.-nél azonban már nem kísérletről, hanem tudatosan felépített üzleti modellről beszélhetünk.
Dörömbözi Ádám, a családi vállalkozás egyik tulajdonosa szerint a változás mögött egyszerre álltak gazdasági, környezeti és piaci szempontok.
– Édesapámmal és a testvéremmel együtt gazdálkodunk mintegy 750 hektáron a Velencei-tó térségében. Mészlepedékes csernozjom talajaink vannak, amelyek jó adottságúak, de a csapadékhiány nálunk is egyre nagyobb problémát jelent. Az elmúlt évek aszályos időszakai világossá tették, hogy más szemléletre van szükség – mondta.
Bár a regeneratív gazdálkodás nem minden talajtípuson alkalmazható azonos módon, Dörömbözi Ádám szerint Magyarország jelentős részén gyorsan elterjedhetne – Fotó: Facebook/Dörömbözi Kft.
Ötéves vetésforgó, 11 termesztett növény
A gazdaság egyik legfontosabb eleme a rendkívül változatos vetésforgó. A klasszikus gabona-kukorica-repce szerkezet helyett ma már 11 különböző növénnyel dolgoznak.
Az ötéves forgó rendszerint pillangós növényekkel indul. A borsó, az őszi bab, a bükköny és a zab különböző kombinációi után durumbúza következik, amelynek egy részét vetőmagként állítják elő. Ezt len követi, majd sörárpa, koriander, végül ismét pillangós kultúrák zárják a ciklust.
Az elmúlt években új növények is bekerültek a rendszerbe, például a magvas gomborka (camelina), illetve az oregánó, amely immár három éve szerepel a gazdaság vetésszerkezetében.
– Folyamatosan keressük azokat a növényeket, amelyek jól illeszkednek a rendszerbe, alacsony inputigényűek és piaci lehetőséget kínálnak – fogalmazott a gazdálkodó.
A regeneratív gazdálkodás sarokpontjai
A gazdaságban az elmúlt öt év során fokozatosan építették fel a regeneratív rendszert.
A legfontosabb elemek:
- direktvetés és minimális talajbolygatás,
- sokszínű vetésforgó,
- takarónövények alkalmazása,
- pillangós növények beépítése a nitrogénkörforgás javítására,
- a műtrágyahasználat radikális csökkentése,
- célzott, precíziós növényvédelem,
- talajbiológiai folyamatok támogatása.
A gazdaságban immár öt éve nem juttatnak ki foszfor- és káliumalapú műtrágyát.
Az ötéves forgó rendszerint pillangós növényekkel indul. A borsó, az őszi bab, a bükköny és a zab különböző kombinációi után durumbúza következik, amelynek egy részét vetőmagként állítják elő – Fotó: Facebook/Dörömbözi Kft.
– A talajainkban nincs foszfor- vagy káliumhiány. A növények fel tudják venni a rendelkezésre álló készleteket, ehhez pedig a talajéletet támogatjuk. Mikroelemeket lombon keresztül pótolunk, a kalászosoknál pedig szükség esetén kisebb mennyiségű ammónium-szulfátot használunk – magyarázta.
A területeket drónos felmérés alapján kezelik, és csak ott avatkoznak be, ahol valóban szükséges.
Meglepő eredmények: ugyanakkora termés, töredék költség
A gazdaság egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a termésszintek nem estek vissza a rendszer bevezetésével.
– Kezdetben attól féltem, hogy négy-öt tonnás búzatermésekre esünk vissza. Ehhez képest a durumbúzából ma is hat tonna feletti eredményeket érünk el, vagyis nagyjából ugyanott vagyunk, mint korábban – mondta Dörömbözi Ádám.
A különbség azonban a költségoldalon jelentkezik.
A gazdaságban az összes inputanyag-költség – beleértve a vetőmagot, növényvédő szereket, lombtrágyákat és a gázolajat is – átlagosan hektáronként mintegy 60 ezer forintot tesz ki.
– A cél az volt, hogy támogatások nélkül is eredményesen tudjunk gazdálkodni. Ma már azt látjuk, hogy még aszályos évben is működőképes a rendszer – hangsúlyozta.
Új technológiák a talaj szolgálatában
A gazdaságban több innovatív megoldást is alkalmaznak. Ezek közé tartozik a plazmaaktivált víz használata, amely nitrát- és aminosavtartalmával segíti a talajéletet és a növények fejlődését. A cél ugyanakkor nem a technológiai látványosságok hajszolása, hanem a természetes folyamatok támogatása.
A regeneratív rendszerben a talaj szerkezete is jelentősen javult.
– Már most tapasztaljuk, hogy a talaj önhordó képessége sokkal jobb lett. Azok a nyomvályúk, amelyeket korábban a gépek okoztak, gyakorlatilag eltűntek. A talaj szerkezete visszaállt – mondta.
Azok a nyomvályúk, amelyeket korábban a gépek okoztak, gyakorlatilag eltűntek. A talaj szerkezete visszaállt – Fotó: Facebook/Dörömbözi Kft.
A jövő nem az alapanyagban, hanem a késztermékben van
Dörömbözi Ádám szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb kihívása nemcsak a klímaváltozás, hanem az alacsony hozzáadott érték. Úgy véli, a magyar gazdák hosszú távon nem tudnak versenyezni az olcsóbban termelő országokkal pusztán alapanyag-előállítóként.
– A durumbúzát kivisszük Olaszországba, a sörárpát Németországba, aztán visszavásároljuk a lisztet vagy a sört. Ebből nem lehet kitörni. A jövő a késztermék-előállításban van, ahol húszszoros hozzáadott érték is megjelenhet – fogalmazott.
A családi gazdaság ezért hosszabb távon saját márkás termékek előállításában gondolkodik.
Dörömbözi Ádám szerint náluk az árpa lehet az aszály legnagyobb túlélője. "Év eleje óta 103 mm csapadékot kaptunk, a tavalyi eredmény 7 t/ha volt" – írta FB-posztjában – Fotó: Facebook/Dörömbözi Kft.
Mindenki számára járható út lehet
Bár a regeneratív gazdálkodás nem minden talajtípuson alkalmazható azonos módon, Dörömbözi Ádám szerint Magyarország jelentős részén gyorsan elterjedhetne.
– A közepesen kötött talajokon gyakorlatilag azonnal át lehet állni. Egy-másfél millió hektáron rövid időn belül megvalósítható lenne a váltás. Rengeteg problémát megoldana egyszerre: javítaná a talajok állapotát, csökkentené a költségeket és növelné a gazdálkodás ellenállóképességét – véli.
A gazdálkodó szerint az átállás sikerének egyik kulcsa a generációk együttműködése.
– A fiatalok hozzák az energiát és az új ötleteket, az idősebbek pedig a tapasztalatot. Nálunk ez a kombináció működik igazán jól. Ez legalább olyan fontos, mint maga a technológia – fogalmazott.
Indexkép: Facebook/Dörömbözi Kft.
