A szakemberek körében régóta ismert szabály, hogy minél szorosabb és tartósabb a kapcsolat két különböző faj között, annál valószínűbb a kórokozók – vírusok, baktériumok vagy gombák – átadása. Ez a megállapítás nemcsak az emberek közötti érintkezésre igaz, hanem az ember és az állatvilág kapcsolatára is. Egy nemrégiben közzétett, az elmúlt 40 év adatait feldolgozó tanulmány most számszerűsítette ezt a veszélyt, rávilágítva a globális vadkereskedelem és a zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek) közötti megdöbbentő összefüggésre.



Az időfaktor: a kockázat folyamatosan nő

A kutatók a vadon élő emlősök legális és illegális kereskedelmét vizsgálták 1980 és 2019 között. Az eredmények azt mutatják, hogy a kereskedelemben eltöltött idő az egyik legfontosabb előrejelzője annak, hány közös kórokozónk lesz egy adott fajjal. A becslések szerint minden egyes évtized után, amit egy vadon élő emlősfaj a globális piacon tölt, átlagosan egy újabb kórokozó jelenik meg, amely képes megfertőzni az embert is.

Ez a folyamat kísértetiesen hasonlít a háziasítás során megfigyeltekhez: minél régebb óta él velünk egy állat, annál több közös betegségünk van. A vadkereskedelem azonban ezt a folyamatot ellenőrizetlen és gyakran veszélyes körülmények között gyorsítja fel.


vadpiac

illusztráció – Fotó: Shutterstock


Kereskedett fajok vs. vadon élők

A vizsgálat során kiderült, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő emlősfajok 41%-a hordoz legalább egy olyan kórokozót, amely az embernél is fertőzést okozhat. Ezzel szemben a kereskedelemben nem érintett fajoknál ez az arány mindössze 6,4%. Statisztikailag tehát az egyik legjelentősebb kockázati tényező a kereskedelmi státusz: a piacon árult emlősök 1,5-szer nagyobb valószínűséggel válnak zoonózisos forrássá.

Miért kockázatosabb az élőállat-piac és az illegális út?

A kutatás rávilágított, hogy a kereskedelem módja sem mindegy:

  • Élőállat-piacok: Az élve eladott állatok 1,34-szer nagyobb eséllyel adnak át betegséget, mint a feldolgozott termékek (például bőr vagy szőrme), mivel az élő gazdatestben a kórokozók aktívak és fertőzőképesek maradnak.
  • Illegális kereskedelem: Itt a kockázat még magasabb, mivel teljesen hiányoznak a higiéniai protokollok és az állatorvosi ellenőrzések. Az illegális csatornákon mozgó fajok átlagosan 1,4-szer több kórokozót hordoznak, mint a legálisan értékesített társaik.
  • Szinantróp fajok: Azok az állatok, amelyek az ember közelében (városokban, mezőgazdasági területeken) élnek, szintén veszélyesebbek, mivel eleve gyakrabban érintkeznek velünk vagy háziállatainkkal.


A jövő világjárványainak megelőzése

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: a vadon élő állatok kereskedelme nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem kritikus közegészségügyi probléma is. A jelenlegi nemzetközi szabályozások, mint például a CITES, elsősorban a fajok kihalásának megakadályozására fókuszálnak, de a járványügyi szempontok eddig háttérbe szorultak.

A jövőbeli pandémiák elkerülése érdekében elengedhetetlen a biológiai felügyelet megerősítése és a kereskedelmi volumen drasztikus csökkentése. Minél több új fajt vonnak be a globális piacba, annál több ismeretlen vírusnak és baktériumnak adunk esélyt az emberi populációba való átlépésre. A tudatosabb szabályozás és a kereskedelmi láncok szigorúbb ellenőrzése hosszú távú befektetés az emberiség egészségébe.

Forrás: science.org

Indexkép: Shutterstock