"Harminc-negyven éve telepítéskor, még jól bevált, ismert gyümölcsfajtákat találtunk a faiskolákban. Ha cseresznyét ültettünk, akkor az valószínűleg a Germersdorfi volt, ha szilvát akkor az a Besztercei, ha almát akkor a Jonathán, a Golden vagy a Starking közül választhattunk, stb. Sok közülük nálunk nemesített fajta volt, a mi időjárásunk alatt „nőttek fel”, ezért hozzászoktak, így jobban elviselték a szélsőséges légköri viszonyainkat. A külhoniakat pedig évekig tesztelték.

Úgy látom, hogy most sok olyan divatos gyümölcsfajtát, díszfát telepítettek a kertészek, melyek betegség ellenállóságával, fagytűrő képességével, stb. nem vagyunk tisztában. A mediterrán országokban bevált fajták jól tűrhetik a forróságot és talán a szárazságot is, de pl. a több napig tartó fagyos éjszakákra és a hazai nyarakra jellemző légköri szárazságra már nincsenek felkészítve. Az idén pl. elfagytak a szabadban teleltetett leanderek is. Ültetés előtt, a csemeték kiválasztásánál, erre is gondoljanak!" – írja Zsigó György növényorvos, idei hatodik felhívásában.

"A tüskétlen szeder levelét ma fényképeztem. A szeder gubacsatka a rügypikkelyek alatt telel át, tehát rügypattanáskor kezdhetjük a védekezést, olajos vagy még inkább a kénes-olajos lemosással. Most a szétrajzó és megtelepedésre készülő atkák ellen a kontakt fenpiroximát hatóanyagú atkaölőt is bevethetjük. A nyár folyamán már nem érjük el az atkákat a termésekben képzett gubacsokban. A termés pedig éretlen és kemény marad. Erről szól a 2.44 perces videó."

gyümölcsfa

Fotó: Zsigó György/NMNK

"A fajták között nagy különbség van a fejlődésük ütemében és a betegségek iránti fogékonyságukban is. Az ismeretlen almafajta kibomlott és lisztharmatos levélkéit kedden fotóztam, míg a mai képen egy éppen bimbózó fajtát láthatnak. Az előbbi fa esetében máris indítani kell a lisztharmat elleni védekezést. A fertőzött rügyekből kibújt leveleken látható „lisztes” gombatelepekről már most is terjednek, szóródnak a lisztharmat spórái (konídiumai) és fertőzik az egészséges leveleket.

gyümölcsfa

Fotó: Zsigó György/NMNK

gyümölcsfa

Fotó: Zsigó György/NMNK

gyümölcsfa

 Fotó: Zsigó György/NMNK

Most kell megfogni a lisztharmatot, mert ha már elterjedt a fám levelein, akkor csak sűrű permetezésekkel tudjuk megmenteni a fertőzéstől a lombot és a gyümölcsöt! Piros bimbós állapotig a kontakt kéntartalmú gombaölők lehetnek a főszereplők. A perzselés elkerülése miatt fontos, hogy egységesen 1-5μ méretűek legyenek a kén szemcsék a gombaölőben. Sok készítmény megfelel ennek a követelménynek, bármelyiket választhatják.

Az egyszerű anyagok közül a fűzfakéreg, a lecitin és a mezei zsurló lisztharmatra is engedélyezett az almában. A mezei zsurlóból és a lecitinből előállított készítmények már a gazdaboltokban is kaphatóak" – olvasható a cikkben.

"Mit csináljon a házikertes a kiürült növényvédőszeres csomagoló anyagokkal? A NÉBIH honlapjáról másoltam ki az idevágó előírásokat. (Hogy hívjuk magunkat: kiskertes, hobbikertes, konyhakertes :-)

  • „A gazdálkodók és a növényvédő szerrel szolgáltatást végző vállalkozások felelőssége nem merül ki a növényvédő szerek okszerű, szakszerű és biztonságos kijuttatásában. Minden esetben számolni kell a keletkező hulladékokkal is, melyek megfelelő kezelése az emberi egészség, a környezet és a természet védelme érdekében is kiemelt jelentőségű.”
  • „A növényvédő szer kiürített üveg, fém, illetve műanyag csomagolóeszközét legalább háromszor, az űrtartalom 10%-ának megfelelő vízmennyiséggel kell kiöblíteni, és a vizet az adott permetlé készítéséhez szükséges felhasználni. A csomagoláshoz használt, nem szennyezett (a termékkel közvetlenül nem érintkező, vagy a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező rétegtől elkülönített) papír és kezeletlen fa hagyományos tüzelőberendezésben elégethető, vagy más módon is hasznosítható.”
  • „A lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű, a növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabály szerinti III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékok települési hulladékként kezelhetőek, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik.”

Forrás, indexkép: Dr. Zsigó György