A kapor nem csupán finom és egészséges, hanem segít távol tartani a rovarokat is a kertünkből. Emellett sokoldalúan felhasználható, így több okból is megéri helyet adni neki a veteményesben. Ha még nincs kapor a kertedben, márciusban eljön a vetés ideje, így ne késlekedj, hogy a szezonban mindig kéznél legyen ez a hasznos növény!

Ismerd meg a kapor titkait

A kapor közkedvelt fűszer- és gyógynövény, amelyet többféle néven is ismerhetünk, például kertiköményként vagy uborkafűként. Ez is mutatja, mennyire jól illik az uborkához, különösen kovászos uborka készítésekor. A kapor már az ókorban is népszerű volt, és a Bibliában is említik. Az ókori civilizációk gyakran alkalmazták fejfájás és emésztési panaszok enyhítésére. A Földközi-tenger vidékéről származik, és a római légionáriusok révén terjedt el hazánkban.

Botanikailag a zellerfélék családjába tartozik. Egyéves, kissé fásodó szárú növény, amelynek karógyökere akár 40–60 cm mélyre is lehatol. Gyökérzete viszonylag fejletlen, ezért érzékeny a felső talajréteg vízellátására. A növény magassága a környezeti feltételektől függően akár 140 cm-t is elérhet. Levelei szórt állásúak, szára és oldalhajtásai ernyős virágzatban végződnek. A kaprot nemcsak fűszerként és gyógynövényként, hanem illata miatt a parfümiparban is használják.

Hogyan termesszünk kaprot a kertben?

A kapor közepesen melegkedvelő növény, a fejlődés kezdeti szakaszában inkább az alacsonyabb hőmérsékletet részesíti előnyben, míg bimbós állapotban már melegebbre van szüksége. Magról szaporítható, magjai már 4-5 Celsius-fokon is csíráznak, de a 12-15 Celsius-fok az ideális számukra. Márciusban vethető, hiszen az ekkor előforduló fagyok nem károsítják. Ha sárgarépa, hagyma vagy bab is van a kertben, érdemes a kaprot ezek közé ültetni, mert segíthet elűzni azok kártevőit. Az édeskömény mellé azonban ne ültessük, mert beporozzák egymást, és elveszítik egyedi ízüket.


kapor

Finom és még a veteményest is megvédi a kapor! – Fotó: Shutterstock

Erre ügyelj, hogy sok kaprod legyen!

A magokat legfeljebb 3 cm mélyre, 20-30 cm sortávolságra vessük. A vetés után 14-21 nap múlva jelennek meg a kis növények. Ne adjunk túl sok trágyát a földhöz, mert ettől gyorsabban nőnek ugyan, de az illóolaj-tartalmuk alacsonyabb lesz. Ha nincs kertünk, cserépben vagy virágládában is nevelhetjük a kaprot. Érdemes kisebb adagokat vetni, majd folyamatosan újravetni, hogy egész nyáron friss kaporhoz juthassunk. Ügyeljünk a megfelelő vízellátásra: se a kiszáradást, se a pangó vizet nem kedveli.

Kezdetben félárnyékban is szépen fejlődik, de virágzáskor már több fényre van szüksége. Az ernyős virágzat megjelenéséig nem igényel sok vizet, ezt követően azonban már rendszeres öntözést kíván a kapor. A talaj iránt kevésbé igényes, szinte mindenhol megterem, kivéve a homokos talajt. Mivel rövid, körülbelül 3-4 hónapos a tenyészideje, elő- vagy utónövényként is termeszthető.

Szüretelés és betegségek

Másodnövényként július-augusztusban is vethetjük. Fontos, hogy az ágyás gyommentes legyen. Akkor szüreteljük, amikor a növény eléri a 30–35 cm-es magasságot. A hajtásokat szárítsuk meg, majd apróra törve, zárt edényben tároljuk. A kaprot leggyakrabban a fuzikládiumos varasodás támadja meg, ellene a fertőzött növények eltávolításával védekezhetünk. Levéltetvek is megjelenhetnek, ezért figyeljünk a rendszeres ellenőrzésre.

A kapor sokoldalú, könnyen termeszthető növény, amelynek helye van minden kertben. Ízletes fűszer, gyógynövény és természetes rovarűző egyben, így egész nyáron hasznunkra lehet.