Az idei tél sok szempontból próbára tette a mediterrán eredetű növényeket, köztük a fügét is. Bár az utóbbi évek enyhébb telei miatt egyre többen ültettek fügét Magyarországon, a 2025–2026-os tél ismét megmutatta, hogy ez a növény továbbra is érzékeny a hidegre – különösen bizonyos körülmények között.
Nem csak a hideg számít
A füge fagytűrése fajtától és állapottól függően változik. Általánosságban elmondható, hogy:
- –10 és –12 °C között már károsodhatnak a hajtások,
- –15 °C körül a vastagabb ágak is visszafagyhatnak,
- –18 °C alatt akár a teljes bokor is elfagyhat, különösen takarás nélkül.
Az idei tél során több térségben is előfordultak –12 és –17 °C közötti minimumok, ami önmagában is veszélyes.
A problémát azonban nem csak a hőmérséklet okozta.
A szakértők szerint a legnagyobb gondot az jelentette, hogy:
- enyhe időszakok után hirtelen jött lehűlések érték a növényeket,
- a füge nem tudott megfelelően „felkészülni” a télre (nem fásodtak be teljesen a hajtások),
- hótakaró hiánya miatt a gyökérzóna is átfagyhatott,
- több helyen száraz, szeles hideg fokozta a károsodást.
Ez a kombináció még az idősebb, erős bokrokat is megviselte.
Mikor volt kritikus a tél?
Az idei tél több hullámban hozott hideget. Különösen a januári és februári hidegbetörések voltak kritikusak, amikor:
- éjszakánként tartósan –10 °C alá csökkent a hőmérséklet,
- egyes térségekben több egymást követő napon is –15 °C körüli értékeket mértek.
Az ilyen tartós hideg sokkal veszélyesebb, mint egy-egy rövid lehűlés.
Miért fagytak el még a nagy bokrok is?
Sokan meglepődtek, hogy nemcsak a fiatal növények, hanem a nagy, már beállt fügebokrok is károsodtak. Ennek több oka lehet:
- az előző évek enyhe telei miatt a növények elkényeztetettekké váltak,
- az új hajtások nem értek be teljesen,
- a bokrok gyakran védtelen, szélnek kitett helyen állnak,
- a talaj kiszáradása is növeli a fagykárt.
Hogyan védhetjük meg a nagy fügebokrokat?
A már kifejlett, több éves bokrok esetében a cél nem feltétlenül a teljes takarás, hanem a kritikus részek védelme.
Bevált módszerek:
- tőtakarást alkalmazni (vastag mulcs, lomb, szalma a gyökérzónán),
- a bokor tövét földdel felkupacolni,
- a vázágakat nád- vagy jutazsákkal betekerni,
- szélvédett helyre telepíteni (fal mellé, déli oldalra),
- ősszel már nem trágyázni nitrogénnel, hogy a hajtások beérjenek.
És a kisebb fügebokrok?
A fiatal növények jóval érzékenyebbek, ezért náluk komolyabb védelem szükséges.
Fontos lépések:
- teljes betakarás télire (pl. fólia + szalma kombináció),
- hajtások lehajtása és földdel takarása (hagyományos módszer),
- dézsás növények esetében fagymentes helyre teleltetés,
- akár ideiglenes „mini üvegház” kialakítása.
Van remény az elfagyott bokrokra?
Sok esetben igen. A füge egyik nagy előnye, hogy:
- ha a gyökér nem fagyott el, újrahajt tőről,
- akár teljes visszafagyás után is regenerálódhat.
Azonban ilyenkor az adott év termése gyakran elmarad, és a növénynek 1–2 év kell, mire ismét teljes értékű bokorrá fejlődik.
Tanulság: a füge nem teljesen „magyarosodott”
Az utóbbi évek enyhébb telei miatt sokan már szinte biztosra vették, hogy a füge gond nélkül áttelel. Az idei tél azonban figyelmeztetés: a növény továbbra is érzékeny, és a szélsőséges időjárás bármikor komoly károkat okozhat.
Aki biztosra akar menni, annak a jövőben is számolnia kell a téli védekezéssel – különösen a fiatal vagy értékesebb fajták esetében.
Indexkép: Pexels
