Megsemmisítő ítélet az Európai Unió Bíróságától
Az Európai Unió Bírósága (EUB) friss határozatában kimondta, hogy a Magyarország által bevezetett szén-dioxid-kvóta-adó nem egyeztethető össze az uniós jogrendszerrel. Az ítélet alapja, hogy a kibocsátási egységek kereskedelméről szóló irányelv elsődleges rendeltetése az üvegházhatású gázok emissziójának drasztikus mérséklése, miközben szem előtt tartja a gazdasági fejlődés fenntartását, a munkahelyek megőrzését, valamint a közös belső piac egységét és a méltányos piaci versenyfeltételeket.
A bírósági közlemény hangsúlyozza: a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása éppen azt a célt szolgálja, hogy megvédje az uniós iparágakat a nemzetközi versenyképesség romlásától, és elejét vegye az úgynevezett kibocsátásáthelyezésnek – vagyis annak, hogy a termelés a lazább környezetvédelmi szabályokkal rendelkező országokba vándoroljon.
Hogyan működik az uniós rendszer és miért vérzett el a magyar adó?
Az Európai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (EU ETS) logikája szerint a jelentős szén-dioxid-kibocsátással járó ipari létesítmények minden évben meghatározott mennyiségű, ingyenesen használható szennyezési kvótát kapnak. Amennyiben egy cég túllépi ezt a keretet, a többletet aukciókon kell megvásárolnia. Mivel a kiosztott kvóták száma évről évre szisztematikusan csökken, a piaci szereplők közvetlenül érdekeltek abban, hogy beruházásokkal és korszerűsítéssel a zöld átállás útjára lépjenek.
Fotó: Nitrogénművek Zrt.
A magyar kormány 2023-ban egy olyan adórendeletet léptetett életbe, amely a legnagyobb szennyezőknek szánt, elvileg a zöld fordulatot segítő ingyenes kvóták gazdasági értékét egy különadó formájában gyakorlatilag elvonta. Az EUB álláspontja szerint az ilyen jellegű elvonás semlegesíti a térítésmentes kiosztás kompenzációs hatását. Az ítélet világosan rámutat, hogy a nemzeti intézkedés nem gyengítheti olyan mértékben az emissziócsökkentési ösztönzőket, hogy azok hatása teljesen megszűnjön. A kvótákra kivetett adó ugyanis a fizetendő összeg mértékéig kioltja a vállalatok motivációját a technológiai fejlesztésekre, és kiüresíti a rendszer alapjául szolgáló ösztönző mechanizmusokat.
A Nitrogénművek sikeres jogi fellépése
Az ügy hátterében a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek áll, amely a magyar bíróságokon támadta meg az adónem jogosságát. A jogvitát vizsgáló Veszprémi Törvényszék fordult az Európai Bírósághoz iránymutatásért. Bár Tamara Ćapeta horvát főtanácsnok már tavaly jelezte, hogy a magyar szabályozás ütközik az uniós joggal, a mostani ítélet véglegessé tette ezt a jogértelmezést.
Az EUB rögzítette: bár a tagállamok bevezethetnek adóügyi intézkedéseket, azok nem sérthetik az uniós irányelv alapvető céljait. A magyar szén-dioxid-kvóta-adó azonban a kibocsátási egységek gazdasági értékének jelentős részét megsemmisíti, így akadályozza a környezetvédelmi célok teljesülését.
Kik érintettek a döntésben?
A 2023-ban az ukrajnai háborúra hivatkozva, veszélyhelyzeti jogkörben bevezetett adót visszamenőleges hatállyal kellett alkalmazni. A tonnánként 36 eurós tételt azon vállalatoknak volt kötelessége megfizetni, amelyek éves szén-dioxid-kibocsátása az előző három év átlagában meghaladta a 25 ezer tonnát. Ez a rendelkezés az egyik vezető szereplőnek számító Mol mellett számos vegyipari és építőanyag-ipari céget érintett.
Az adófizetők között találjuk:
- A Nitrogénműveket, amely az eljárást kezdeményezte.
- A Mol olajipari óriást.
- A Holcim svájci tulajdonú cementgyárát.
- A Duna-Dráva Cement Kft. üzemeit Vácott és Beremenden.
A bírósági döntés értelmében a nemzeti bíróság feladata lesz a konkrét esetekben kimondani az adó jogszerűtlenségét, figyelembe véve, hogy az mennyiben torzította a versenyképességet és az emissziócsökkentési célokat.
Forrás: Telex, Curia.europa.eu
Indexkép: nitrogen.hu
