Picit kevesebb marhával indul az idei Állattenyésztési Napok
Idén május 14. és 16. között ismét megrendezik az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokat Hódmezővásárhelyen. A szervező Hód-Mezőgazda Zrt. örömmel nyugtázta, hogy most nincs állategészségügyi akadálya a kiállítás megrendezésének. A száj- és körömfájás-járvány azonban ott hagyta nyomát az északnyugat-magyarországi tehenészeteken, így most 10–15 százalékkal kevesebb tejelő marha képviselteti magát a bírálaton, ami azt jelenti, hogy 70–80 egyedre számítanak a szervezők. A többi állatfaj a megszokott létszámmal érkezik.
Forradalmi újítások a takarmányozásban
A pályázatokra beadott munkák eredményét már április 9-én megismerhette a sajtó. Az Állattenyésztés szekció Takarmányozás kategóriájában a hagyományoktól eltérően most két pályázó is megosztott Nagydíjat kapott. A győri székhelyű Agrofeed Kft. egy olyan fermentációs eljárásért és termékfejlesztésért részesült elismerésben, amely kiválóan illeszkedik az európai állattartási elvárásokhoz, emellett hazai takarmány-alapanyagokra épít.
A cég kutatás-fejlesztési vezetője, Alpár Botond az Agroinform érdeklődésére elmondta, hogy hat évvel ezelőtt a GINOP-2.2.1-18-2020-00024 pályázat keretében, a Széchenyi István Egyetemmel konzorciumban indult el az ötlet megvalósítása. A fő célkitűzés az volt, hogy egy speciális, tejsavas fermentációs eljárással a hazai haszonállat-takarmányozásban alkalmazható gabona- és fehérjeforrásokból egy magas hozzáadott értékű, probiotikus hatású végterméket hozzanak létre, amely természetes módon támogatja a sertések, baromfik és kérődzők bélegészségét.
Díjátadó Hódmezővásárhelyen. A zsűritagok között a díjazott Agrofeed Kft. kutatás-fejlesztési vezetője, Alpár Botond és a cég ügyvezető tulajdonosa, Csitkovics Tibor – Fotó: Agroinform
Hazai és egészséges takarmány-kiegészítő
– Baromfinak és sertésnek fermentált takarmányt adni? Ez nem szokatlan ötlet?
– Az eljárás lényege, hogy a baktériumok által termelt tejsav 24 óra elteltével stabilan 4-es alá szorítja a fermentum pH-ját, az így kialakuló savas közeg elpusztítja a patogéneket, valamint a szemcseméret csökkentésével megemeli a kiindulási alapanyagok takarmányértékét. Maguk az élő tejsavbaktériumok gyakorlatilag probiotikumként funkcionálnak az elegyben, és hozzájárulnak bármilyen állat bélegészségéhez. A jó bélegészség pedig együtt jár a jobb termelési eredményekkel.
Ez a takarmányozási filozófia jól beleillik az antibiotikumcsökkentett, cink-oxid-mentes takarmányozási stratégiába.
A sertések fermentált takarmányokkal való etetése Nyugat-Európában egyre nagyobb teret hódít, főleg a folyékony etetőrendszerekben, de a technológia ipari léptékű hazai adaptálása és továbbfejlesztése – különösen az abrakfogyasztó állatok esetében – már a pályázati munkánk eredménye. Figyelembe véve a hazai viszonyokat, a projekt során kétféle piaci termék kialakítását vállaltuk: egy folyékony és egy, a száraz tápokkal jól keverhető, szilárd végterméket. Az utóbbit kifejezetten a baromfiknak és sertéseknek szánjuk.
– Hogyan esett a választás a borsóra és a búzakorpára?
– Először is meg kellett találnunk azokat a takarmány-alapanyagokat, amelyek a tejsavas fermentációt követően kedvező tulajdonságokat mutatnak, jobban hasznosíthatók, és egymással is jól kombinálhatók. A modellvizsgálatok a Széchenyi Egyetem mosonmagyaróvári karán zajlottak. Szükségünk volt egy fehérjehordozóra és mellé egy jól fermentálódó gabonatermékre is. Búzából, búzakorpából bőséges a hazai készlet, sajnos a takarmányborsó termesztése az utóbbi időben indokolatlanul háttérbe szorult Magyarországon. Ma ugyanis még mindig olcsóbb import szójadarát keverni a takarmányba, mint hazai borsót. Ennek ellenére eltökélt szándékunk volt, hogy a hazánkban is megtermelhető alapanyagokból fermentáljunk értékes, folyékony takarmány-kiegészítőt.
A folyékony etetési rendszereké a jövő
– Mennyire elterjedt Magyarországon a folyékony takarmányozási technológia?
– Magyarországon nagyjából a sertéstelepek egytizede alkalmazza. Ebben a többség a száraz takarmányt „vizezi fel”, egyesek azonban nedves kukoricát, CCM-et etetnek a sertésekkel, esetleg élesztőt, tejsavót adnak még hozzá. De nem használják ki a rendszer adottságait, azt, hogy bármilyen halmazállapotú, olcsó ipari melléktermékeket belekeverhetnének a takarmányba – ahogy ezt nyugaton csinálják a gazdák. Igaz, nálunk ezek a melléktermékek nem folyamatosan elérhetők, vagy nem megbízható minőségűek. A folyékony, fermentált takarmányok azonban új értelmet adhatnának ennek a technológiának. Lényegesen javítanák a takarmányozás hatékonyságát és az állatok egészségét.
A legnehezebb feladat: baromfietetési rendszerekbe integrálni egy fermentált takarmányt – Fotó: Shutterstock
– Hogyan készül a szilárd, fermentált alapanyag, és hogyan lesz belőle brojlertáp?
– Első körben egy technikailag értékes vivőanyagra visszük föl a folyékony fermentumot. Azért nem szárítjuk, hogy a benne lévő hasznos baktériumok ne sérüljenek, és így kifejthessék étvágynövelő, illetve probiotikus hatásukat. A végeredmény egy 70%-os szárazanyagtartalmú, földnedves termék, amit egy száraztakarmány-keverő már kezelni tud. A szilárd fermentum bekeverését 10–15%-os arányban javasoljuk brojler- vagy más baromfitápokba.
– Milyen gyártási kapacitás jellemzi a fermentáló üzemet?
– A Szalkszentmártonban jórészt önerőből, részben pályázati pénzből megépült üzem majdnem egymilliárdos beruházás volt, a gyártás még most van felfutóban. Heti szinten mintegy 200 tonna folyékony fermentumot tudunk előállítani. Az itthoni állattartásban domináns száraz etetésű technológiák és a logisztika kihívásai miatt úgy érezzük, hogy a szilárd, fermentált termékek forgalmazásában rejlik nagyobb lehetőség. A szilárd fermentumot egy légmentes, szelepes zsákban értékesítjük, és ebben a csomagolásban minimum két hónapig vállaljuk a szavatosságot. A minőségét persze sokkal tovább megőrzi, hiszen tartósítja a tejsav.
Indexkép: Shutterstock
