A múlt heti fagyos éjszakák és hajnalok komoly próbatétel elé állították a gyümölcstermesztőket, országszerte eltérő mértékű károkat okoztak az éppen virágzó ültetvényekben. Sok helyen jelentős terméskiesés várható, máshol viszont a kedvezőbb körülményeknek vagy a sikeres védekezésnek köszönhetően már megjelentek az első gyümölcskezdemények.
Közben azonban fordulatot vett az időjárás és megérkezett a tavasz kellemesebb oldala. A nappali hőmérséklet egyre gyakrabban közelíti a 20°C-ot, a napsütéses órák száma nő, és bár helyenként csapadék is várható, a talajok nedvességtartalma továbbra is aggasztóan alacsony. Egy kiadós esőre égető szükség lenne, hiszen a tartós szárazság komoly kockázatot jelent a szezon további alakulására nézve.
Ez az időszak ugyanakkor nemcsak a természet szépsége miatt különleges – a virágzó gyümölcsfák és a sárgálló repcetáblák látványa mellett a növényvédelmi munkák szempontjából is kulcsfontosságú hetek előtt állunk. A megmaradt termés megóvása érdekében most különösen fontos a kártevők elleni időzített és szakszerű védekezés.
1. ábra: A kajszibarackon már 1 centis gyümölcskezdemények vannak – Fotó: Lepres Luca
A kajszibarack ültetvényekben például, ahol a fagy nem okozott nagymértékű termésritkírást, már megjelentek a fejlődő gyümölcsök – ezek azonban hamar a gyümölcsmolyok célpontjává válhatnak. A sikeres védekezés alapja a rajzás pontos megfigyelése, amelyhez elengedhetetlen a már kihelyezett szexferomon csapdák rendszeres ellenőrzése. A permetezések optimális időzítése – a tömeges rajzás kezdete után 7–10 nappal – kulcsszerepet játszik a kártétel mérséklésében.
A cseresznye és a meggy esetében továbbra is kiemelten fontos a virágfertőző monília elleni védekezés, hiszen az aktuális időjárási körülmények kifejezetten kedveznek a fertőzés kialakulásának ebben az érzékeny fenológiai állapotban. Az őszibarack ültetvényekben sem csökkent még a tafrinás levélfodrosodás veszélye; ahol a korábbi kezelések nem bizonyultak kellően hatékonynak, már meg is jelentek az első tünetek a friss leveleken.
2. ábra: Ezeket a virágokat sajnos megcsípte a hajnali fagy – Fotó: Lepres Luca
A szilvaültetvényekben a virágzás a végéhez közeledik, ezzel párhuzamosan pedig megindult a poloskaszagú szilvadarázs rajzása. A kifejlett egyedek nektárral és pollennel táplálkoznak, miközben petéiket a virág részeire helyezik. A kikelő lárvák közvetlenül virágzás után a fiatal termésekbe fúródnak, ahol komoly károkat okozhatnak. A csapdázási adatok alapján most van itt az ideje a jól időzített rovarölő szeres védekezésnek, amelyhez elsősorban felszívódó készítmények alkalmazása javasolt.
Az almaültetvényekben a ventúriás varasodás fertőzése a virágzás időszakában a legintenzívebb, különösen csapadékos időjárás mellett. A megelőzés érdekében ilyenkor indokolt a szisztemikus hatású gombaölő szerek alkalmazása. Emellett a lisztharmat is egyre erőteljesebben terjed, az első úgynevezett „gyertyás” hajtások már meg is jelentek az elhanyagoltabb fákon, főként a házi kertekben. Ezeket jobb, ha lemetsszük, mert tökéletes gyógyulást nem tudunk elérni, legfeljebb a terjedést tudjuk gátolni. Illetve a betegség ellen kéntartalmú kontakt vagy felszívódó készítmények kombinációja javasolt. Azonban fontos megemlíteni, hogy virágzás idején a kén hatóanyagú készítmények használata fokozott körültekintést igényel, mivel melegebb, napsütéses időben perzselést okozhatnak az érzékeny virágokon.
3. ábra: Már meg is jelentek a lisztharmat első tünetei az almafákon – Fotó: Lepres Luca
Jelenleg az almaültetvényekben a legnagyobb kockázatot a tűzelhalás jelenti. A kórokozó a virágokon keresztül fertőz, és a most tapasztalható 18–25 °C közötti hőmérséklet, a borult időjárás, valamint az időszakos csapadék együttesen kifejezetten kedvező feltételeket biztosítanak a fertőzés kialakulásához. Több helyen már megjelentek a jellegzetes tünetek: a virágok és a fiatal hajtások hirtelen elhalnak, „megperzselt” kinézetet mutatnak. Amennyiben ilyen tüneteket észlelünk, haladéktalanul távolítsuk el a fertőzött növényi részeket, megelőzve a betegség további terjedését.
A szőlőültetvényekben a meleg hatására gyors fejlődés indult meg, a rügyek tömegesen kipattantak, a korai fajtákon pedig már a virágkezdemények is megjelentek. Ez azt jelenti, hogy rövidesen minden ültetvény fogékonnyá válik a peronoszpóra fertőzésére. A lisztharmat számára szintén kedvezőek a körülmények, így indokolt a két betegség elleni kombinált védekezés. Eközben megkezdődött a tarka szőlőmoly rajzása is, amit a csapdák növekvő fogási számai egyértelműen jeleznek, ezért a kártevő elleni védekezés időzítésére is érdemes fokozott figyelmet fordítani.
A változékony tavaszi időjárás a kalászosokban is kedvez a betegségek megjelenésének: több helyen tapasztalható a lisztharmat és a fahéjbarna levélfoltosság fellépése, és az állományok záródása miatt a levelek hosszabb ideig nedvesek maradnak, ami segíti a fertőzések fennmaradását. Ugyanakkor jelenleg még nagyobb figyelmet érdemel a kártevőhelyzet alakulása.
Megindult a vetésfehérítő bogarak szaporodása, és már megjelentek a kelő lárvák is. Ezek a lárvák – az úgynevezett „árpacsigák” – rövid idő alatt komoly levélkárosítást okozhatnak, ezért kulcsfontosságú a korai felismerés és a gyors beavatkozás. Most van itt az ideje a védekezésnek, még mielőtt a lárvák tömegesen felszaporodnának. Különösen fontos a rendszeres állományellenőrzés, mert a kártevőhelyzet gyorsan változik, és a jelenlegi időjárás kifejezetten kedvez a fejlődésüknek.
4. ábra: Itt az ideje a vetésfehérítő bogarak elleni védekezésnek – Fotó: Lepres Luca
Az őszi káposztarepce állományok többsége jelenleg virágzásban van, ami egyben fokozott növényvédelmi figyelmet is igényel. Továbbra is jelen van a repcefénybogár, miközben már megindult a repcebecő-ormányos és a repcebecő-gubacsszúnyog betelepedése is az állományokba. A védekezések megfelelő időzítése kulcsfontosságú: a fénybogár elsősorban bimbós állapotban okoz jelentős kárt, míg a becőormányos a virágzás vége felé válik veszélyessé. Emiatt a folyamatos megfigyelés és a célzott beavatkozás elengedhetetlen. A kezelések során minden esetben be kell tartani a méhkímélő technológiát: permetezni kizárólag napnyugta után szabad, és csak olyan készítményekkel, amelyek nem vagy legfeljebb korlátozottan veszélyesek a méhekre.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
Forrás, indexkép: Lepres Luca
_fill_540x300_0.jpg)
