Rekordközeli terméseredmény, automatizált öntözés és szigorúan számolt gazdaságosság – ezek jellemzik az Új Élet Mezőgazdasági Kft. működését. Dusnoki Csaba Sándor ügyvezető az Agroinform „Minden csepp számít!” online konferenciáján arról beszélt: a jövő mezőgazdaságában az öntözés nemcsak termésnövelő eszköz, hanem a gazdaság túlélésének egyik alapfeltétele.
A beszélgetés elején Mátyás-Horváth Janka műsorvezető rögtön egy friss szakmai sikerre utalt és gratulált az első helyezéshez, amit a Kukorica Kör Egyesület versenyén ért el a gazdálkodó.
– 14,8 tonna nettó betakarított termésmennyiség volt egy 19 hektáros parcella átlagában – válaszolta Dusnoki Csaba Sándor. – Ez az eredmény azt gondolom, a szakmai tapasztalat, az öntözés és a kollégák precíz munkájának együttes eredménye.
Dusnoki Csaba Sándor – Fotó: Agroinform.hu
Több mint ezer hektáron, tudatosan épített rendszer
A gazdaság bemutatásakor világossá vált: nem egy egyszeri siker áll a háttérben, hanem tudatos, hosszú távú fejlesztési stratégia.
– Bács-Kiskun vármegyében, Dunapataj térségében gazdálkodunk több mint ezer hektáron – mondta az ügyvezető. – Emellett további 400 hektárt integrációban művelünk. A növénytermesztés alapját a klasszikus szántóföldi kultúrák adják: búza, árpa, repce, napraforgó és kukorica, de alternatív növényekkel – például szemes cirokkal – is kísérletezünk.
A fordulópontot az elmúlt évek időjárási szélsőségei hozták.
– Egyre inkább azt tapasztaltuk, hogy a természetes csapadékra alapozva egyre kevesebb növénynél lehet eredményesen gazdálkodni – fogalmazott.
A csévélődobtól az automatizált rendszerekig
A gazdaság kezdetben hagyományos öntözési technológiával dolgozott.
– Csévélődobos berendezésekkel indultunk, ami rendkívül munka- és költségigényes volt – mondta. – Ez ösztönzött minket arra, hogy más irányba forduljunk. Feltettük magunknak azt a kérdést:
ha a gépesítés és az automatizálás minden más területen előretör, akkor az öntözésben miért ne történne meg ugyanez?
A válasz az automata körforgó öntözőrendszerek bevezetése lett, amelyet 2021-ben kezdtek kiépíteni.
– Ma már közel 300 hektárt tudunk öntözni teljesen automatizált rendszerekkel – mondta. – Automatizált szivattyúházakkal, vezérléssel és tápoldatozó rendszerekkel dolgozunk.
A rendszer nemcsak vizet, hanem tápanyagot is kijuttat, ráadásul adatvezérelt módon.
– Figyeljük a talajnedvességet, a növény fenológiai állapotát, és ezek alapján döntünk – hangsúlyozta.
Már nem csak a kukorica igényli a vizet
A kezdeti koncepció szerint az öntözés elsősorban a kukoricára koncentrált.
– Azt gondoltuk, hogy a kukorica lesz az öntözés fő nyertese – mondta. – Azonban ma már nincs olyan kultúra, amely ne hálálná meg az öntözést – jelentette ki. – Legyen szó repcéről, napraforgóról vagy akár egy gyomirtó szer bemosatásáról.
A kulcs ugyanakkor a költséghatékonyság.
Csak az az öntözés térül meg, amely alacsony energia- és munkaerőköltséggel működik – tette hozzá.
Számok, amelyek mögött valódi gazdasági logika áll
Dusnoki Csaba Sándor konkrét példán keresztül mutatta be az öntözés gazdaságosságát.
– Egy milliméter víz kijuttatása hektáronként körülbelül 450 forintba kerül – mondta. Egy szezonban 200 mm vízpótlással számolva ez mintegy 100 ezer forintos költséget jelent hektáronként. – Ezzel szemben egy 12–13 tonnás termésszint 80 ezer forintos áron körülbelül 1 millió forintos bevételt hoz – magyarázta. – Ha a teljes technológiai költséget 500–600 ezer forintra tesszük, akkor egyértelműen látszik, hogy az öntözés megtérül.
A beruházások hosszú távon is stabilak.
– Ezek a rendszerek 20–30 évre szólnak, és 5–10 év alatt megtérülnek – mondta.
„Sajnos megtérül” – a klímaváltozás paradoxona
– Azért mondom, hogy sajnos megtérülnek, mert az lenne a legjobb, ha nem kellene használni őket – fogalmazott. – Ez akkor fordulhatna elő, ha elegendő csapadék lenne, minden táblán egyenletesen. A valóság azonban ennek épp az ellenkezője. A termelés egyenlőtlen feltételeit ma csak az öntözéssel tudjuk kiegyenlíteni – nem teljesen, de jelentős mértékben.
2022: amikor eldőlt minden
A beszélgetés során többször visszatértek a 2022-es aszályra, amely vízválasztó volt sok gazdaság számára.
– Az öntözetlen területeken gyakorlatilag nulla volt a termés – mondta Dusnoki. – Sok esetben még a betakarítás költsége sem térült meg. Ezzel szemben az öntözött táblák stabil hozamot adtak. Sőt, az öntözött területek termése fedezte a kieséseket is – hangsúlyozta.
A különbség drámai volt: akár két-háromszoros terméskülönbség is kialakult.
– Ez volt az a pont, amikor mindenki megértette, hogy az öntözés nem luxus – tette hozzá.
Öntözés mint kockázatkezelés
A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az öntözés szerepének újraértelmezése volt.
– Az öntözést nem termésnövelésként, hanem kockázatkezelésként kell kezelni – fogalmazott Dusnoki Csaba Sándor. – Ez ugyanis a gazdaság hosszú távú fennmaradásának záloga. A cél az, hogy ne legyenek olyan évek, mint 2022.
Aki nem rendelkezik öntözési lehetőséggel, az komoly kockázatot vállal.
– Sok gazdálkodó egyetlen év alatt elveszítette az előző 5–6 év eredményét – mondta.
A jövő egyértelmű iránya
A beszélgetés végére egyértelművé vált: az öntözés szerepe alapjaiban változik meg a magyar mezőgazdaságban.
– Az öntözés ma már nem lehetőség, hanem szükségszerűség – fogalmazott az ügyvezető.
A technológia adott, a gazdasági számítások alátámasztják a beruházásokat, a klimatikus kényszer pedig egyre erősebb.
– A kérdés már nem az, hogy kell-e öntözni – zárta gondolatait Dusnoki Csaba Sándor –, hanem az, hogy ki tudja ezt időben és jól megvalósítani.
Indexkép: Új Élet Mezőgazdasági Kft.
