A magyar agrárium szerkezetének átalakítását, az élelmiszeripar megerősítését, a vidéki térségek felzárkóztatását és az állatvédelem rendszerszintű megújítását tűzte zászlajára programjában a Tisza Párt, illetve most már Tisza-kormány. A dokumentum nemcsak konkrét intézkedéseket tartalmaz – például áfacsökkentést vagy új támogatási rendszert –, hanem átfogó szemléletváltást is sürget, amelynek középpontjában a helyi közösségek, a fiatal gazdák és a fenntartható gazdálkodás áll.
„Az agrárium nem a múlt, hanem a jövő” – alapvető szemléletváltást hirdetnek
A program egyik kulcsmondata, hogy az agráriumot nem hagyományőrző, hanem jövőépítő ágazatként kell kezelni. A Tisza szerint Magyarország kivételes természeti adottságokkal rendelkezik – termőföldben, vízkészletben és éghajlatban –, mégsem képes ezeket versenyelőnnyé alakítani.
A dokumentum kritikusan fogalmaz: a mezőgazdaság szerkezete elavult, a termelékenység alacsony, miközben a helyben megtermelt érték jelentős része nem a vidéki közösségeknél csapódik le.
A Tisza célja programjuk szerint ezzel szemben egy olyan agrárgazdaság felépítése, amely tudásalapú, fenntartható és széles társadalmi rétegek számára biztosít megélhetést.
Áfacsökkentés és hazai élelmiszer: a fogyasztói oldal is fókuszban
A program egyik leginkább kézzelfogható eleme az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése. Ez nem pusztán szociálpolitikai lépésként jelenik meg, hanem agrárstratégiai eszközként is.
A Tisza Párt érvelése szerint az alacsonyabb áfa egyszerre javítaná a lakosság élelmiszerhez való hozzáférését és növelné a hazai termelők versenyképességét. A cél, hogy a magyar piacon nagyobb arányban jelenjenek meg hazai, jó minőségű termékek.
Ez szorosan összefügg azzal a problémával, hogy a magyar agrárexport döntően alacsony feldolgozottságú termékekből áll. A program rámutat: a kivitel mintegy háromnegyede nyers vagy elsődleges feldolgozású áru, miközben a magasabb hozzáadott érték jellemzően külföldön keletkezik.
Feldolgozóipar és rövid ellátási láncok: a hozzáadott érték növelése a cél
A Tisza Párt ezért a feldolgozóipar megerősítését stratégiai kérdésnek tekinti. A program szerint el kell mozdulni a nyersanyag-exporttól a magasabb feldolgozottságú termékek irányába, ami stabilabb jövedelmet biztosíthat a gazdálkodóknak és a vidéki térségeknek.
Kiemelt szerepet kapnak a rövid ellátási láncok is. Ezek lényege, hogy
a termelő és a fogyasztó közötti távolság csökkenjen, így a termékek frissebbek, a gazdák pedig jobb áron tudják értékesíteni azokat.
A program ennek érdekében egyszerűsítené a házi feldolgozás engedélyezését, csökkentené az adminisztrációs terheket, ugyanakkor fenntartaná az ellenőrzést az élelmiszerbiztonság érdekében.
A gazdák helyzetbe hozása: generációváltás és finanszírozás
A dokumentum egyik visszatérő eleme a gazdatársadalom elöregedése. A Tisza szerint a fiatalok belépését több tényező is akadályozza: a földhöz jutás nehézsége, a finanszírozás hiánya és a korszerű tudás elérhetőségének korlátai.
A program ezért komplex támogatási rendszert ígér:
- gazdaságátadási programok erősítése,
- fiatal gazdák célzott támogatása,
- kedvezményes finanszírozási lehetőségek bővítése,
- biztosítási rendszerek fejlesztése természeti károk és járványok esetére.
Emellett fontos elem a szaktanácsadási rendszer megerősítése, amely a modern, digitális és fenntartható gazdálkodási ismeretek terjesztését szolgálná.
Földpolitika és birtokszerkezet: a koncentráció csökkentése
A program külön kitér a földhasználat kérdésére is. A jelenlegi rendszer szerintük torz birtokszerkezetet eredményezett, amelyet a támogatáspolitika tovább erősített.
A program ezért:
- felülvizsgálná a földtörvényt,
- az állami földek hasznosításakor előnyben részesítené a ténylegesen gazdálkodókat,
- kiemelten támogatná a fiatal és családi gazdaságokat.
A cél, hogy a föld ne befektetési eszköz, hanem termelési alap legyen, amely a helyi közösségek megélhetését szolgálja.
Hatósági reform: a „büntető” szemlélet helyett partneri viszony
A program egyik markáns eleme a hatósági működés kritikája. A Tisza Párt szerint a jelenlegi rendszer gyakran büntető jellegű, és nem segíti a gazdálkodókat.
Ezzel szemben:
- visszaállítanák a szakhatóságok függetlenségét,
- a hatóságokat szolgáltató, támogató szerepbe helyeznék,
- szemléletváltást vezetnének be az ellenőrzési gyakorlatban.
Ez a változás a gazdák és az állam közötti bizalom erősítését célozza.
Állatvédelem: új intézményrendszer és szigorúbb szabályok
A Tisza Párt állatvédelmi programja külön fejezetként jelenik meg, ami jelzi a téma súlyát. A dokumentum szerint Magyarországon az állatvédelem jelenleg széttagolt és nem hatékony.
A tervezett intézkedések között szerepel:
- országos állatjóléti hatóság létrehozása,
- egységes állatnyilvántartási rendszer,
- országos ivartalanítási program,
- minden megyeszékhelyen minősített állatmenhely,
- állatvédelmi alap létrehozása a civil szervezetek támogatására.
A program az agráriumban is hangsúlyosabbá tenné az állatjóléti szempontokat, például a stresszcsökkentő tartásmódok támogatásával.
Vidékfejlesztés: decentralizáció és közösségi döntések
A vidékfejlesztési fejezet szerint a magyar vidék jelenleg lemaradásban van: a közszolgáltatások hiányosak, a munkahelyek száma alacsony, a fiatalok elvándorolnak.
A Tisza Párt ennek kezelésére:
- közvetlen fejlesztési forrásokat adna a helyi közösségeknek,
- tíz falunként évi egymilliárd forintos keretet biztosítana,
- önálló Vidékfejlesztési Minisztériumot hoz létre (ennek vezetője már meg is van),
- javítaná a közszolgáltatások elérhetőségét.
Fontos elem, hogy a fejlesztésekről helyben dönthessenek, nem központi irányítással.
Helyi gazdaságok és hazatelepülés: újraélesztenék a vidéki életet
A program a helyi gazdaságok megerősítését kulcskérdésnek tekinti. Ennek része:
- helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés,
- minőségi munkahelyek létrehozása,
- hazatelepülési program indítása.
A cél, hogy a vidéki élet ne a lemaradás, hanem a fenntartható fejlődés szimbóluma legyen.
Rendszerszintű átalakítási kísérlet
A Tisza Párt agrár- és vidékpolitikai programja egy átfogó, több szinten zajló reformcsomagot vázol fel, melyben a hangsúly a decentralizáción, a tudásalapú fejlődésen és a helyi közösségek megerősítésén van.
Forrás: A működő és emberséges Magyarország alapjai
Indexkép: Pexels
