Az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) közzétette a 2025-ös Takarmány- és Élelmiszerjelentését, amely részletes képet fest az uniós takarmányipar aktuális helyzetéről és a szektort érintő stratégiai változásokról. A dokumentum rávilágít, hogy a takarmánygyártás az egyik vezető szereplő az EU agrár-élelmiszerláncában, közvetve támogatva a több mint 200 milliárd euró értékű állattenyésztési ágazatot, amely a teljes uniós mezőgazdasági kibocsátás 42%-át teszi ki.
Stagnáló volumen, átrendeződő szegmensek
A 2024-es év adatai alapján az EU összetett takarmánytermelése 147,1 millió tonnát tett ki, ami gyakorlatilag stagnálást, mindössze 0,22%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a stabilitás a korábbi évek piaci zavarai és az állatbetegségek okozta bizonytalanságok utáni konszolidáció jele. Az egyes ágazatok között azonban jelentős eltérések mutatkoznak:
- Baromfitakarmány: Továbbra is ez a legnagyobb szegmens (49,9 millió tonna), a kereslet stabil és több tagállamban növekedést mutat.
- Sertéstakarmány: 47,6 millió tonnával a második helyen áll. Figyelemre méltó, hogy bár az afrikai sertéspestis továbbra is nehezíti a termelést, több országban – köztük Magyarországon, Belgiumban és Lengyelországban – 3% feletti bővülést regisztráltak.
- Szarvasmarha-takarmány: Itt enyhe, 0,4 millió tonnás visszaesés tapasztalható, amit elsősorban a szigorodó környezetvédelmi szabályozások (különösen Hollandiában) és a tejipari változások okoztak.
Fotó: Pixabay
Kritikus fehérjefüggőség és alapanyag-használat
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása a nyersanyag-ellátottság sebezhetősége.
Bár a keveréktakarmányok gerincét az 51%-os arányt képviselő gabonafélék adják, az EU fehérje-önellátási aránya mindössze 25%-os. Ez azt jelenti, hogy a magas fehérjetartalmú alapanyagok 77%-a importból, harmadik országokból érkezik, a fehérjekosár 28%-át pedig önmagában a szójadara teszi ki.
A fenntarthatóság és a reziliencia jegyében az iparág az egyik vezető törekvése a fehérjeforrások diverzifikálása. Előtérbe kerülnek az élelmiszer- és bioüzemanyag-ipar melléktermékei, valamint az olyan innovatív megoldások, mint a feldolgozott állati fehérjék (PAP-ok) és a rovarliszt.
Gazdasági súly és jövőbeli kihívások
A 69 milliárd eurós forgalmú ágazat működését jelenleg a globális áringadozások, a geopolitikai feszültségek és a rendkívül szigorú uniós fenntarthatósági előírások határozzák meg. A szakpolitikai irányelvek, mint az éghajlatváltozási és biodiverzitási stratégiák, kényszerítő erővel hatnak a körforgásos megoldások és a kisebb környezeti lábnyom irányába.
A jövőbeli kilátásokat a digitalizáció és a precíziós takarmányozás fogja meghatározni. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy az EU részesedése a globális takarmánytermelésben fokozatosan csökken: a jelenlegi 1470 millió tonnás világtermelésnek már csak mintegy 13%-át adja az európai közösség.
Forrás: feedandadditive.com
Indexkép: Pixabay
