„Manapság könnyű megfeledkezni arról, hogy a mezőgazdaság mindig is közösségi tevékenység volt” – hangzott el nemrég egy müncheni előadáson, amely a szociális mezőgazdaság témáját járta körül.
100 évvel ezelőtt a lakosság 60 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, és akár képzett, akár fogyatékkal élő volt valaki, mindannyian hozzájárultak a gazdaság működéséhez.
Mára azonban a társadalmi megbecsülés csökkenése és a pénzügyi nyomás komoly terhet ró a gazdálkodókra. A gazdák körében az öngyilkossági arány jelentősen magasabb az átlagnál – ez is jelzi, mennyire sürgető a változás. Sokan úgy vélik, ha nem történik fordulat, tíz éven belül az ipari mezőgazdaság válik uralkodóvá.
A szociális mezőgazdaság mint megoldás
A megoldás egyik lehetséges útja a „szociális gazdálkodás”. Vannak ugyanis szervezetek, amelyek fiatalokat támogatnak az újrakezdésben, és mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó "reszocializációs" programokat működtetnek Németországban.
A szociális mezőgazdaság gyakorlati alkalmazása sokrétű lehet. Egy érintett birtok gazdája például arról számolt be, hogy a közeli óvodából naponta 20 gyerek látogatja farmját, és a gyerekek természetvédelmi foglalkozáson vesznek részt.
Nemcsak játszanak a természetben, de bekapcsolódnak az állatok gondozásába is – ez pedig hatalmas örömet okoz számukra és fejleszti érzékenységüket a környezet iránt.
„Csak a gyerekek szemébe kell nézni, hogy tudjuk, mindent jól csináltunk” – fogalmazott.
További példák is akadnak: egy tejgazdaság például külső munkahelyet biztosít fogyatékkal élők számára, míg az Alzheimer Társaság demenciában szenvedőknek szervez látogatóprogramokat helyi gazdaságokba.
illusztráció – Fotó: Pixabay
Tudatosítani kell a lehetőségeket
A sikerhez elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók és a szociális intézmények tisztában legyenek a szociális gazdálkodás lehetőségeivel. Ennek érdekében hangsúlyos PR-tevékenységet és politikai támogatást sürgetnek. „Tedd a jót, és beszélj róla” – ez a kezdeményezés mottója.
Hazai példa: szociális és mezőgazdasági tevékenység egyszerre
Magyarországon is megjelent a szociális gazdálkodás, bár még nem széles körben elterjedt és jogilag sem szabályozott forma. Több civil szervezet és kutatási projekt foglalkozik a koncepció bevezetésének lehetőségeivel. A gyakorlatban leginkább hátrányos helyzetű emberek – például fogyatékkal élők vagy szenvedélybetegek – mezőgazdasági munkába való bevonásával jelenik meg.
A legismertebb hazai példa a Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Majorsága, amely komplex szociális és mezőgazdasági tevékenységet valósít meg. Emellett működik a Magyar Szociális Farmok Szövetsége is, amely a hálózatépítést és tapasztalatcserét segíti. A szociális gazdaságban rejlő lehetőségek egyre nagyobb figyelmet kapnak a társadalmi integráció és a vidéki gazdaságok megmentése szempontjából. A modell előnye, hogy közösségi élményt, stabilitást és értelmes munkát nyújt a résztvevőknek.
Bár a jogi háttér és az állami támogatás még hiányzik, a kezdeményezések példát mutatnak a jövőre nézve. Több tanulmány is alátámasztja, hogy van igény és potenciál a szociális gazdálkodásra Magyarországon. A fejlődés kulcsa a politikai támogatás és a társadalmi tudatosság növelése lehet.
Forrás: merkur.de
Indexkép: illusztráció/Pixabay
