Ez azt jelenti, hogy a talajhasználaton, talajművelési gyakorlaton változtatnunk kell, bármilyen gazdálkodási irányzatot folytat valaki. Szembe kell néznünk azzal, hogy az évtizedekig jó gyakorlatként tanult és folytatott, intenzív talajbolygatással járó mezőgazdasági termelésnek árnyoldalai is vannak, függetlenül attól, hogy ökológiai vagy konvencionális gazdálkodás folyik egy területen. Az a tény, hogy a termelők többsége degradált talajokon gazdálkodik, összeköt mindenkit, és hasonló kihívások elé állítja a biogazdát és a konvencionális gazdálkodót egyaránt. A különbség csak abban van, hogy mindenki a saját eszköztárának és elveinek megfelelően választ művelési koncepciót.
Az ÖMKi az ökológiai gazdálkodás keretei között alkalmazható technológiákkal kapcsolatos kísérletekkel és tudásmegosztással tudja segíteni a termelőket. Ennek érdekében az intenzív forgatásos művelésről a csökkentett művelésre történő átállás hatásait vizsgáljuk gyakorlati körülmények között, on-farm kísérletben.
Talajművelési kísérletek beállítása a szári Csoroszlya Farmon
A talajvédő gazdálkodással kapcsolatos kísérleteinket a Csoroszlya Farm (Szár) területén végezzük, ahol a szakemberek a talajdegradáció problémáját és gazdaságukra gyakorolt hatását felismerték, és üzemi gyakorlatban is megvalósítható módon keresik a megoldást a problémára. Ennek része az ÖMKi-vel közös talajművelésre vonatkozó kísérlet is, amelynek során több éve kísérjük figyelemmel egy rendszeresen forgatással művelt terület átállítását a csökkentett művelésre úgy, hogy a talajművelés intenzitásának csökkentése mellett a takarónövények alkalmazását is bevezettük, emellett köztes vetéssel is kísérletezünk. A gyakorlatban a talajvédő gazdálkodás minél több elemét lenne célszerű együtt alkalmazni a talajok helyreállítása érdekében, a gazdaság lehetőségeit figyelembe véve. Ehhez alkalmazkodva állítottuk be kísérleteinket.
A következőkben egy 2023 őszén beállított kísérlet néhány eredményét mutatjuk be. A kísérlet a gazdaság üzemi tábláján került beállításra, így az üzem gépparkjával történő művelhetőség, valamint az agrártámogatásoknak és az ökológiai gazdálkodás tanúsításának való megfelelés alapvető szempont volt. Az első parcella (4C) egy korábbi szántásos rendszerben művelt, forgatás nélküli sekély művelésre átálló parcella, az 5A és az 5B jelűek forgatás nélküli művelésre korábban átállt parcellák, az 5C jelű pedig szántott. Ez utóbbi szolgál kontrollként, mivel az ökológiai gazdaságokban a szántást nehezebben hagyják el a gazdálkodók. Ennek oka elsősorban az, hogy jó eszköznek bizonyult gyomszabályozási problémák megoldására.
Kísérleti eredmények 2023 és 2025 között
2023-ban őszi árpával indult a kísérlet, amelyre 2024 tavaszán vöröshere-rávetés következett. A vöröshere megfelelően kikelt, az árpa betakarítása után növekedésnek indult, azonban a hirtelen jött aszály ezt erősen visszafogta, és a terület elgyomosodott. Ezért a gyomok maghozását elkerülendő ősszel szárzúzás következett, és a talajművelések után őszi borsó került a területre. Az őszi borsó után az aszály miatt a talajművelésre és vetésre nem volt alkalmas talajállapot, így a tervezett takarónövénykeverék vetése is október 30-ig húzódott.
A kísérletben a fizikai jellemzők közül a talaj nedvességtartalmát és a talajellenállását vizsgáltuk. Ezt a kísérletekben Penetronik típusú hordozható talajszondával mértük. A műszer 1 cm rétegenként mér egyszerre talajnedvességet és talajellenállást. A 2024. őszi mérés közvetlenül a talajmunkák elvégzése után történt (1. ábra).
1. ábra A talajnedvesség és a talajellenállás átlag- és szórásértékei a szári kísérleti parcellákban 2024 októberében a forgatás nélkül művelt 4C, 5A és 5B parcellákban, valamint a szántott 5C parcellában – Forrás: ÖMKi
A szántás után jelentősen kisebb talajellenállást és talajnedvességet mértünk, mint a forgatás nélkül művelt parcellákban, ez mutatja a szántás vízvesztő hatását. 2025 márciusában történt a következő mérés (2. ábra), ahol a szántott terület lazultabb állapota megmaradt. Talajnedvesség tekintetében nem találtunk jelentős különbséget a parcellák között, a szántott terület volt alacsonyabb nedvességtartalmú a felső 30 cm-es rétegben.
A mélyebb rétegekben is hasonlóak az értékek, de a szántott réteg alatt mértünk magasabb értékeket. Ebben a mélységben a művelés hatását közvetetten látjuk: a csapadék mélyebb rétegek felé szivárgását tudjuk figyelemmel kísérni, és számolnunk kell ezen a területen a mélyebb rétegekben a fizikai féleség durvábbá válásával, amely hat a talaj vízgazdálkodására is.
2. ábra A talajnedvesség és a talajellenállás átlag- és szórásértékei a szári kísérleti parcellákban 2025 márciusában a forgatás nélkül művelt 4C, 5A és 5B parcellákban, valamint a szántott 5C parcellában – Forrás: ÖMKi
A kísérleti területen a talaj hőmérsékletét telepített Sentec talajszondák mérik a teljes vegetációs időszakban. A szenzorok a talajban 10 centiméterenként helyezkednek el 90 cm mélységig. A 3. ábra a növényzet számára legfontosabb felső 30 cm-es talajréteg hőmérsékleti adatait mutatja az év legmelegebb időszakában, júliustól szeptember végéig. A szántott parcellában rendre magasabb hőmérséklet-értékeket mértünk mindhárom mélységben.
A talajfelszínhez közel a legmelegebb napokon akár 5 °C hőmérséklet-különbség is kialakult a szántott és lazítással művelt parcellák között. Ez a különbség a magasabb talajnedvességgel együtt meghatározó lehet a mezőgazdasági növények túlélése és hozama tekintetében.
3. ábra A talajhőmérséklet alakulása 2024 hőségidőszakában három különböző mélységben a szári kísérleti területen, a forgatás nélkül művelt 4C, 5A és 5B parcellákban, valamint a szántott 5C parcellában – Forrás: ÖMKi
A bolygatás csökkentése a talaj mikrobiológiai jellemzőiben viszonylag gyors változást mutat, mivel a mikrobák, főleg a baktériumok, gyorsan reagálnak a környezeti változásokra. 2025 tavaszán a mikrobiológiai jellemzők közül a dehidrogenáz-enzimaktivitás* mutatott statisztikailag igazolható különbséget az eltérő talajművelésű parcellák között (4. ábra). A legmagasabb értékeket a sekély művelésű 4C parcellában mértünk, ezt követte a középmély, forgatás nélküli művelés, majd a legalacsonyabb értéket a szántott parcellában kaptuk.
4. ábra A dehidrogenáz-enzimaktivitás a 2025 tavaszi mintavétel esetében a forgatás nélkül művelt 4C, 5A és 5B parcellákban, valamint a szántott 5C parcellában – Forrás: ÖMKi
Összegzés
A hozamadatokban egyelőre nem jelentkezett egyértelműen a mérések szerint kedvezőbb talajállapot hatása. 2024-ben és 2025-ben az árpa és a borsó hozamai hasonlóan alakultak, a szántás után sekély művelésre áttért 4C parcella hozama volt a legmagasabb, ezt követte a szántott parcella, és végül a tartósan középmély lazítással művelt terület. A területen tápanyag-utánpótlás nem történt, amely befolyásolta volna a hozameredményeket. A talajművelés csökkentése esetén számolnunk kell a hozamok csökkenésével, amelyet ellensúlyozhat a talajművelés költségeinek csökkenése.
Eddigi vizsgálataink szerint a sekélyebb talajművelés a forgatásos műveléshez képest:
- mérsékli a talaj túlzott felmelegedését,
- hozzájárul a talaj vízmegőrzéséhez,
- javítja a talaj mikrobális életét, és
- költséghatékonyabb.
Folytatjuk kísérleteinket, hogy a művelés hatásait több év adatai alapján is értékelhessük.
* A dehidrogenáz enzim a mikroorganizmusok általános (elsősorban lebontó) metabolikus aktivitását jelzi. Indikátorként való alkalmasságát erősíti, hogy a sejtek pusztulása után aktivitása megszűnik, ezért általában jól korrelál a talajmikrobák mennyiségi paramétereivel.
Berényi Üveges Judit, Szigeti Nóra, Balog Emese, Borbélyné Hunyadi Éva
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
A Talajstratégiák Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:
A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)