"Úgy tűnik, hogy lassan normalizálódik, az átlagoshoz közelít az időjárásunk. A leveleket nedvesítő eső és a talajból felszálló pára mellé megérkezett a meleg is. A fertőzött vesszőkről és a fák alatt maradt fertőzött levelekről elindultak az almatermésűek varasodásának a spórái. A levéltetvek is megérkeztek.

A levélpirosító ribiszke-levéltetű kártételét 04.01-én fényképeztem. A március 24-én felállított előrejelző csapdáinkban pedig már megjelent néhány molyfaj és a poloskaszagú szilvadarázs is.

növényvédelem

Levélpirosító ribiszke-levéltetű kártétele – Fotó: Zsigó György/NMNK

A tafrina (3. felhívás) és a virágfertőző monília (4. felhívás) fertőzésének a veszélye sem csökkent, sőt néhol csak most kezdődött a meggy virágzása! A fotók 04.07-én készültek, permetezetlen őszibarack és kajszi fákon. Indítani kell a növényvédelmet!" – írja dr. Zsigó György, idei hetedik felhívásában.

növényvédelem

Tafrina – Fotó: Zsigó György/NMNK

növényvédelem

Monília – Fotó: Zsigó György/NMNK

A levelek őszi eltávolítása, beásása, majd a lombhulláskor és tavasszal elvégzett rezes lemosás sem akadályozhatja meg biztosan a varasodás fertőzését. A permetezések hatása sosem 100%-os, és a szomszédos kertek közeli fáiról is megérkezhetnek az első spórák (az aszkospórák). A fogékony alma és körtefajtákon, a párásabb kertekben vagy ahol piacos termést szeretnének szüretelni, ott védekezni kell.

Most a réztartamúak közül válasszanak, melyeket az engedélyeik szerint zöldbimbóig, virágzásig használhatjuk. Ajánlom pl. a rézhidroxid, a rézoxid hatóanyagúakat vagy a nano technológiával előállított rezeket pl. a rézoxikloridot. Ezek finom őrlésűek és kevésbé perzselnek. Valamelyiket biztosan megtalálják a közeli gazdaboltban. (Az egyik tribázikus rézszulfát hatóanyagú tavaly „feljebb lépett”, I. és II. kategóriás lett. Nem örültem a „győzelmének”, kiváló gombaölőnk volt.)

A biotermesztők is a réztartalmúakat használják az alma és a körte varasodására, de a kálium-hidrogén-karbonátból is készültek „bioszerek”. A növény felületén lúgos kémhatást alakítanak ki, ezzel a varasodás és a lisztharmat terjedését is meggátolják és még a káliumot is pótolják. Nem ajánlatos a réztartalmúakkal keverni.

Az egyszerű anyagok közül almában, a fűzfakéreg és a mezei zsurló lisztharmatra és varasodásra, a szódabikarbóna és a talkum a varasodásra engedélyezett. A mezei zsurlóból és a lecitinből előállított készítmények már a gazdaboltokban is kaphatóak.

A tavaly engedélyezett szőlőmag kivonat kiindulási alapanyagát, a közismert táplálékkiegészítőt több helyen is árusítják. „Házi kertekben történő kezeléshez 9,8 g kivonatot kell 10 l vízben egyenletesen szuszpendálni.” Próbálják ki és örülnék ha visszajeleznének.

Az algatörzseket, aminosavakat, huminsavakat vagy élő mikrobiológiai szervezeteket tartalmazó készítmények is megerősíthetik, ellenállóvá tehetik a növényeinket.

A felsoroltak kontakt készítmények, ezekkel ismételni kell 3-10 naponta az időjárás függvényében, pl. eső után, és akkor is, ha a növények intenzíven növekednek. Ugyanis ekkor „kihízhatják” a permetszer védő bevonatát és a fedetlen felületeken, a „lyukakon” újra fertőzhetnek a károsítók" – írja a növényorvos.

"A bőséges virágzást követően túl sok gyümölccsel kötődött fa megszabadulhat a feleslegesnek ítélt gyümölcseitől. Ez a természetes gyümölcsritkulás. Azonban a fekete vagy a sárga poloskaszagú szilvadarázs is felelős lehet a gyümölcspotyogásért. Ebben az esetben rágcsálékot, ürüléket látunk a szétbontott a kis szilvákban, néha még a lárvát is megtalálhatjuk bennük.

növényvédelem

Szilva – Fotó: Zsigó György/NMNK

Nekem még nem tűnt fel, de állítólag „többé-kevésbé poloskára emlékeztető szaga van a hullott gyümölcsnek”. Ekkor már elkéstünk a védekezéssel! Néha 90%-os kárt is okoznak. (Későbbiekben hullást okozhat még a fagy, a sarkavírus, a szilvamoly és a tápanyaghiány is.) Ezek a szilvadarazsak a talajban telelnek át és a párosodás után a megtermékenyített nőstények virágok csészeleveleibe rakják a tojásaikat. A fehér színhez vonzódnak a legyek, már most, a virágzás előtt függesszék ki és rendszeresen ellenőrizzék a ragacsos fehérlapokat.

A befogott legyek jelzik a rajzás kezdetét, ekkor indíthatjuk a permetezést. Virágzásban felszívódó rovarölővel pl. az egyik méhkímélő acetamiprid hatóanyagúval védekezhetünk. 2024.05.02-i felvétel. (A szilvadarázsra engedélyezett másik rovarölő, a flupiradifuron hatóanyagú, a II.-ból, I. kategóriás lett.)" – olvasható a cikkben.

Forrás, indexkép: Dr. Zsigó György