Porpác határában, ott, ahol a Hosszú-víz és a Rátka patakok találkoznak, egykor termékeny földeken ma víz alatt áll a talaj. A gazdák minden ősszel reménykednek, hogy idén talán sikerül bevetni a táblát, de a patakok újra és újra kilépnek a medrükből – a főbűnösök pedig nem mások, mint a hódok.
A több mint húsz hódgát visszaduzzasztja a patakok vizét, elöntve a földeket egészen a Csénye közelében található fűztűi hídig.
A vízszint annyira megemelkedett, hogy a híd túloldalán már-már egy kisebb tó alakult ki.
A part menti fákon jól kivehetők a hódok rágásnyomai, és bár maguk az állatok ritkán mutatkoznak, munkájuk annál látványosabb.
A helyzet az elmúlt négy évben vált igazán súlyossá. Korábban békésen megfértek a rágcsálókkal a gazdák, mára azonban a hódok meghódították a vidéket – szó szerint.
A kisgazdák – akiknek megélhetése sokszor néhány hektár földön múlik – képtelenek védekezni: a gátakat hiába bontják le, a hódok néhány hét alatt újra felépítik őket.
illusztráció – Fotó: Shutterstock
A probléma kettős: a hódok és váraik is természetvédelmi oltalom alatt állnak, így a gátak eltávolításához külön hatósági engedély szükséges. Ráadásul még ha sikerül is engedélyt szerezni, az állatok újraépítik a védműveiket, szinte megállíthatatlanul.
Kétféle megoldás kínálkozik, vélik.
- Az egyik a környék fáinak kivágása, hogy a hódok ne juthassanak építőanyaghoz – ez azonban komoly természetkárosítással járna, ami sem engedélyezési, sem anyagi szempontból nem tűnik járható útnak.
- A másik – jóval szelídebb – javaslat szerint a gazdák hivatalosan is átengednék ezeket a területeket a hódoknak, az állam pedig kompenzációként más, használható földet biztosítana számukra a környéken.
A hódok vízvisszatartó tevékenysége ugyanakkor nem teljesen haszontalan. Segítik a talajvízszint emelését, így hosszú távon az aszály elleni védekezésben is szerepet játszanak. Az Ökológiai Kutatóközpont adatai szerint hazánkban már több mint 10 ezer példány él ezekből az egykor kipusztult, de sikeresen visszatelepített állatokból. Bár védettek, 2022 óta gazdasági okból is gyéríthetők, de kizárólag hatósági engedéllyel. Egy példány természetvédelmi értéke ma is 50 ezer forint.
A porpáci hódprobléma megoldása egyelőre várat magára. A gazdák remélik, hogy nem radikális beavatkozásra, hanem egy hosszú távú, mindkét fél számára élhető megoldásra kerül sor. A „hódrezervátumos” javaslat legalábbis egyelőre a legszimpatikusabb irány.
Forrás: vaol.hu
Indexkép: illusztráció/Shutterstock
