Újabb mérföldkőhöz érkezett a Duna–Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodási fejlesztése: megkezdődik a vízátemelő rendszer hiányzó, mintegy 4 kilométeres szakaszának kiépítése. A beruházás nemcsak egy műszaki projekt lezárását jelenti, hanem egy hosszabb távú vízstratégia kulcseleme is, amely a klímaváltozás okozta vízhiány kezelésére adhat választ.

Egy régóta várt láncszem

A Homokhátság vízpótlási rendszerének teljes nyomvonala 32 kilométer hosszú, amelyből eddig 28 kilométer készült el. A most induló fejlesztéssel a fennmaradó szakasz épül meg Mórahalom és Zákányszék térségében, így válik teljessé az a rendszer, amely képes a Tisza vizét a magasabban fekvő hátsági területekre eljuttatni.

Ez a feladat nem egyszerű gravitációs vízmozgással oldható meg: a terület sajátosságai miatt a vizet több ponton szivattyúkkal kell átemelni. A teljes rendszeren belül összesen 22 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni, amelyet hat átemelő pont biztosít majd. A tervezett kapacitás másodpercenként egy köbméter víz.

Több mint öntözés: táji vízgazdálkodás

A fejlesztés elsődlegesen öntözési célokat szolgál, de jelentősége ennél jóval túlmutat ezen. A vízpótlás révén a térségben kialakulhat egy komplexebb, úgynevezett táji vízgazdálkodási rendszer, amely nemcsak a mezőgazdasági termelést segíti, hanem az élőhelyek regenerációját is támogatja.

A korábbi hasonló fejlesztések tapasztalatai alapján, ahol megjelenik a víz, ott viszonylag rövid idő alatt megindul az ökológiai megújulás. A víz visszatartása és célzott elosztása így nemcsak gazdasági, hanem természetvédelmi szempontból is kulcsfontosságú.

Válasz a klímaváltozás kihívásaira

A Homokhátság az egyik leginkább vízhiánnyal küzdő térség Magyarországon. Az elmúlt évtizedekben a csapadék eloszlásának változása és a felszín alatti vízkészletek csökkenése egyre súlyosabb problémát jelentett.

A mostani beruházás illeszkedik a „Vizet a tájba” program szemléletéhez, amelynek lényege, hogy a rendelkezésre álló vízkészleteket térben és időben is tudatosan kezeljük: ott tároljuk, ahol van, és oda juttatjuk el, ahol szükség van rá.

Ez a megközelítés egyfajta paradigmaváltást jelent a hazai vízgazdálkodásban: a gyors elvezetés helyett a víz megtartása és újrahasznosítása kerül előtérbe.

Komplex fejlesztési program része

A mórahalmi szakasz csak egy eleme annak az öt projektből álló fejlesztési csomagnak, amely a teljes Homokhátság vízkészlet-gazdálkodását célozza. Ezek összesen mintegy 94 milliárd forintos beruházást jelentenek.

A program következő állomása Tiszaalpár térségében indulhat, ahol hamarosan megjelenik a közbeszerzési felhívás, míg más helyszíneken a tervezés már előrehaladott állapotban van.

Emellett országos szinten is jelentős források állnak rendelkezésre: a KEHOP Plusz program keretében mintegy 260 milliárd forint értékben valósulhatnak meg vízgazdálkodási fejlesztések, beleértve a dombvidéki területek vízvisszatartási megoldásait is.

Mezőgazdasági és társadalmi hatások

A beruházás közvetlen nyertese a mezőgazdaság lehet, hiszen a stabilabb vízellátás csökkenti a termelési kockázatokat és javítja a hozamokat. Ugyanakkor a hatás ennél szélesebb: a víz jelenléte hozzájárulhat a vidéki térségek élhetőségének javításához, a biodiverzitás növekedéséhez és a táj hosszú távú fenntarthatóságához.

A most induló 4 kilométeres szakasz tehát nem csupán egy hiányzó láncszem, hanem egy olyan rendszer kulcseleme, amely alapjaiban formálhatja át a Homokhátság vízgazdálkodását – és ezzel együtt a térség jövőjét is.

Forrás: Infostart

Indexkép: Pexels