A „Betekintés a mezőgazdasági robotok világába” 115 robot példáján keresztül mutatja be, hogyan formálja át a robotizáció a szántóföldi növénytermesztést, a kertészetet és az állattartást – és miért kell most felkészülni arra, ami néhány éven belül már nem lesz ritkaság a magyar mezőgazdaságban sem.
Dr. Husti István 53. éve tanít Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, illetve jogelőd intézményeiben. Pályája kezdete óta a mezőgazdaság műszaki fejlesztése, a gépesítés és annak ökonómiája foglalkoztatja. Akadémiai doktori értekezését is a sikeres innovációk hátterében álló összefüggésekből, a gazdasági megalapozottság kérdéseiből írta, elsősorban a mezőgazdasági műszaki fejlesztés területén.
– Miután 2007-ben megvédtem akadémiai doktori értekezésemet, elkezdtem vizsgálni azt, hogy melyek azok a jövőbe mutató fejlesztési irányok, amelyek fontosak lehetnek hazánk mezőgazdasága számára is. Két szakterületet tartottam további kutatásra érdemesnek: a vertikális termesztést és a robotizációt. Ez utóbbival foglalkozom az elmúlt bő évtizedben behatóbban – mondja.
Az új kötet születésének egyik fő oka: egyszerűen nem volt magyar nyelvű, átfogó, ugyanakkor közérthető kiadvány arról, hogy milyen robotok léteznek már ma a mezőgazdaságban, és milyen feladatokra alkalmasak.
– Nem az volt a célom, hogy mindenkit robotvásárlásra buzdítsak. Sokkal inkább az, hogy igényesebb ismeretterjesztő szinten megmutassam: mi van már most, mire képesek ezek az eszközök, és hol jöhet el az a pont, amikor egyszerűen nem lesz más választásunk, mint robotokat bevonni a munkába – fogalmaz a szerző.

Prof. Dr. Husti István – Fotó: Agroinform.hu
Munkaerőhiány, embert próbáló feladatok – miért jönnek a robotok?
A könyv egyik központi gondolata, hogy a robotok megjelenése nem öncélú technikai játék („A technikának az embert kell szolgálnia!”), hanem válasz három, egyre élesebben jelentkező problémára:
Munkaerőhiány
– Ma már Magyarországon is nehéz megbízható traktorost találni, a kézimunka-igényes ágazatokba pedig alig jelentkezik fiatal – emeli ki Husti professzor.
Sok országban a munkaerőhiány már odáig fajult, hogy egyes műveleteket egyszerűen nem lehetett volna elvégezni robotok nélkül. Példaként a sűrű sorú zöldségfélék gyomlálását említi:
– Napi nyolc órán keresztül, hajolva vagy fekve szedni a gyomot – ez embertelen módon igénybe veszi a munkavállalót. Nem véletlen, hogy nem tolonganak érte, legfeljebb harmadik világbeli vendégmunkásokkal lehet időlegesen megoldani ezt és a hozzá hasonló feladatokat – teszi hozzá.
Ezt is érdekelhet: Robotok a földeken – ezt minden gazdának tudnia kell
Minőség és pontosság
Egyes feladatoknál – például precíziós gyomirtásnál, pontpermetezésnél vagy akár a fejésnél – a robot egyenletesebben, megismételhetően, dokumentálhatóan teljesít, és gyakran jobb minőséget ad, mint az emberi munka. A környezetvédelmi előírások folyamatos szigorodása mellett, nem lebecsülendő a robotok vegyszertakarékos használata sem.
A világ számos országában már nem elméleti kérdés a robotok alkalmazása, hanem napi gyakorlat. Vagy azért, mert jobb minőséget tudnak velük elérni, vagy azért, mert egyszerűen nincs, aki elvégezze az adott munkát
– teszi hozzá a szakember.
115 robot egy könyvben – mit mutat be a kötet?
A „Betekintés a mezőgazdasági robotok világába” 115 különböző robotot mutat be bőséges képanyaggal, a következő fő területekről:
Növénytermesztés:
• önvezető traktorok és eszközhordozó robotok,
• vetés, tápanyag-visszapótlás, öntözés, növényvédelem,
• gyomirtás (mechanikai, vegyszeres és egyéb),
• betakarítás.
Kertészet:
• zöldségfélék műveletei,
• szőlő (metszés, sorközművelés, növényvédelem),
• gyümölcsösök műveletei. "Egy korszerű eperszedő robot az érett gyümölcsök mintegy 90 százalékát megtalálja, leszüreteli, gyűjtőládába helyezi és közben nem roncsolja a termést” – említi a professzor.
Ezt is érdekelhet: Tanuló robotok, beszélő állatok: merre tart a fejlődés a jövőkutató szerint?
Állattartás:
• teljesen automatizált fejőrobotok, amelyek a tőgy előkészítésétől a fejőkelyhek felhelyezésén át a fejés vezérléséig mindent elvégeznek emberi beavatkozás nélkül,
• takarmánykiosztó robotok sertés- és szarvasmarha-és baromfitelepeken,
• istállótakarító és fertőtlenítő robotok, amelyek kímélik az embert a káros gázoktól, vegyszerektől, zárt terekben végzett munkától.
A könyv borítója – Fotó: Agroinform
A könyv egy fejezete foglalkozik a hobbikertekben alkalmazható robotokkal is.
A könyv nem műszaki katalógus: nem a részletes specifikációk, hanem a gyakorlati alkalmazhatóság, a fejlesztés iránya és a rendszerszintű gondolkodás áll a középpontban:
• rövid történeti visszatekintést ad a mezőgazdaság gépesítés műszaki fejlődéséről,
• áttekinti, hol tart ma a robotizáció az egyes ágazatokban,
• számba veszi a mezőgazdasági robotokkal összefüggő lehetséges előnyöket és azokat a kihívásokat, amelyekkel számolnia kell annak, aki robotot kíván a gazdaságában használni,
• bemutatja, miben lehet jobb a robot, miben nem helyettesíti az embert, és hol lehet az alkalmazásba-vétel racionális határa.
Digitalizáció mesterséges intelligencia a szántóföldön – ma már nélkülözhetetlen
Dr. Husti külön fejezetet szentel annak, hogy a modern mezőgazdasági robotika mesterséges intelligencia nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen:
• a gyomtérképezés,
• a gyom- és kultúrnövény képfelismerésen alapuló megkülönböztetése,
• a pontpermetezés,
• a sorkövetés és önvezetés finom szabályozása a balesetveszély és az ütközések, továbbá az „elkóborlás” elkerülése érdekében.
Csupa olyan feladat, amelynél az AI már ma is „vastagon benne van a rendszerben”.
„A mesterséges intelligencia gyakorlatilag fenekestül forgatja fel a világot, és ez alól a mezőgazdasági robotika sem kivétel. Hogy meddig fejlődik, azt ma senki sem tudja megmondani, de az biztos, hogy ezen a területen sem állunk meg” – fogalmaz a szerző.
Drága, de gyorsan megtérülhet – mikor lesz gazdaságos a robot?
A robotizáció terjedésének egyik legnagyobb akadálya jelenleg az ár. Egy korszerű mezőgazdasági robot ma még komoly beruházás, amit „kétszer is meg kell gondolni”.
Husti professzor azonban felhívja a figyelmet: a technikai fejlődés szinte minden ágazatban maga után hozta az árcsökkenést (szórakoztatóelektronika, mobiltelefonok, akkumulátorok), az akkumulátorok ára „hiperbolikusan csökken”, köszönhetően annak, hogy az autóipar óriási összegeket fektet az energiatárolás fejlesztésébe. A technikai területen várható árcsökkenés mellett, az élőmunka pedig biztosan nem lesz olcsóbb, sőt, a munkaerőt sokkal inkább meg kell majd fizetni.
Nyugat-Európában és Amerikában már ma is olvasni olyan számokat, hogy akár két-két és fél év alatt megtérülhet egy robot. Ez óriási dolog, mert egy robot két év alatt nem használódik el; a megtérülés után még bőven termeli az értéket
– mondja.
A könyv ugyan nem konkrét üzleti kalkulációk gyűjteménye, de nagyon tudatosan kapcsolja össze a műszaki fejlesztést az ökonómiai megfontolásokkal: mikor éri meg robotot venni, milyen üzemméret mellett, mely feladatokra, és milyen hosszú távú stratégiába illesztve?
Magyar robotfejlesztés: új gép vagy okos adaptáció?
Érdekes, olykor provokatív megállapítása a professzornak, hogy Magyarországnak nem feltétlenül egy „új robot” kitalálására kellene koncentrálnia.
– Annyi mindent kitaláltak már a világban… Én mindig az adaptivitást hangsúlyoztam: meg kell nézni, mi a világszínvonal, és azt kell okosan, a hazai viszonyokhoz igazítva átvenni – mondja.
Tapasztalata szerint sok agrár-robotikai startup futott már ki úgy, hogy volt egy jó ötlet, néhány prototípus, kedvező teszteredmények – aztán amikor piacra kellett volna lépni, elfogyott a levegő, a tőke, vagy a háttéripar.
Sikeres modellek ezzel szemben: amikor egy nagy mezőgépgyártó magához ölel egy jó robotikai ötletet, vagy amikor a robotfejlesztés egy már erős, stabil portfólióra épül, nem pedig a semmiből indul.
Husti István szerint Magyarország érdeke:
• a nemzetközi élvonal figyelése,
• a bevált megoldások hazai adaptálása (Kína ezt csinálja évtizedek óta),
• és az, hogy a hazai mérnök, kutató, vállalkozó „jó időben, jó partnerhez” juttassa az ígéretes fejlesztési ötleteit.
Szabályozás, biztonság, közút – a robotok „jogi lemaradása”
A technológia sok esetben gyorsabban fejlődik, mint a szabályozás. A könyv külön is foglalkozik: az önvezető traktorok közúti közlekedésének korlátaival, a biztonságtechnikai előírásokkal és a szabványosítási kérdésekkel.
– Ma például önvezető traktor közúton nem közlekedhet. Az Egyesült Államokban is csak magánutakon, földutakon próbálkoznak. Ugyanakkor több városban már önvezető taxikat tesztelnek – előbb-utóbb ez a jogi környezet el fog jutni a mezőgazdasági gépekhez is – véli Husti professzor.
Kiemeli a szabványosítás fontosságát is:
Nem járhatunk úgy, mint az ISOBUS előtti korszakban, amikor a traktor nem tudott kommunikálni a munkagéppel. Az lenne a rémálom, ha két egymáshoz kapcsolódó robot nem beszélne közös nyelvet.
A robotbiztonság ma már igen fejlett:
• optikai, lézerszenzoros, radaros megoldások,
• ütközés-elkerülő rendszerek,
• intelligens vészleállítás,
• amelyek a balesetek kockázatát szinte nullára csökkentik.
Megszokott látvány lesz a magyar földeken is?
Ma még különlegesség, ha egy magyar gazdaságban valódi mezőgazdasági robot dolgozik, de már most is vannak ilyen hazai példák – emlékeztet a szerző.
– Biztosra veszem, hogy inkább előbb, mint utóbb eljutunk oda, hogy a magyar földeken sem lesz kuriózum egy-egy robot. Ehhez próbál ez a könyv egyfajta látleletet, egy világképet adni azok kezébe, akik a mezőgazdaságban dolgoznak vagy jövőjüket itt ebben a szép ágazatban képzelik el – összegzi Dr. Husti István.
Ezt is érdekelhet: Tíz év és ez a technológia uralhatja a mezőgazdaságot
S hogy akkor végülis kinek szól a könyv?
A „Betekintés a mezőgazdasági robotok világába” több szinten is használható:
• gazdálkodóknak, akik látni szeretnék, mely ágazatokban, mely feladatokra jöhet szóba a robotizáció;
• fiataloknak, tanulóknak, hallgatóknak, akik tananyagként is használhatják, és átfogó képet kapnak a jövő mezőgazdaságáról;
• döntéshozóknak, tanácsadóknak, szakmai szervezeteknek, akiknek feladata a jövő agrárstratégiájának alakítása;
• és mindenkinek, akit érdekel a mezőgazdaság műszaki fejlesztése és az, hogy miként léphet, át a magyar agrárium egy új, robotizált fejlesztési szintre.
A könyv szándéka nem kevesebb, mint felkészíteni a hazai mezőgazdaság szereplőit arra az időszakra, amikor a robot már nem „szenzáció”, hanem ugyanolyan természetes munkaeszköz lesz, mint ma a traktor vagy a kombájn.
Az izgalmas szakkönyv IDE kattintva rendelhető meg.
Indexkép: Prof. Dr. Husti István
