Rendkívül ritka, különleges színváltozatú hüllőket figyeltek meg a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert területén. A kutatók albínó erdei siklókat azonosítottak, ami Magyarországon eddig példátlan természetmegfigyelési adatnak számít. A felfedezésről a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet kutatói számoltak be egy nemzetközi tudományos folyóiratban.

Mi is az albinizmus?

Az albinizmus genetikai eredetű rendellenesség, amely a sötét színanyag, azaz a melanin hiányát okozza. Ennek következtében az érintett állatok kültakarója fehéres, világos árnyalatú, szemeik pedig gyakran vörösek – mivel a szivárványhártyán keresztül láthatóvá válnak a szemben futó erek. Bár az ilyen egyedek különösen látványosak, a pigmenthiány miatt számos hátránnyal is szembesülnek. Színezetük feltűnőbbé teszi őket a ragadozók számára, és gyakran egészségügyi problémák is jelentkeznek náluk, ami miatt az albínó állatok a vadonban rendkívül ritkán figyelhetők meg.

Egy ritka siklófaj különleges példányai

A megfigyelt faj, az erdei sikló (Zamenis longissimus), Magyarország második legnagyobb testű őshonos siklófaja. Testhossza elérheti az akár két métert is, bár általában 120 centiméter körül mozog. Jellemzően barnás, sárgás, olívazöld színezetű háta és világossárga hasa segíti abban, hogy beleolvadjon környezetébe.

Az albinizmus náluk sem ismeretlen jelenség: több európai országban már dokumentálták ilyen eseteket, azonban Magyarországon eddig nem került sor hivatalos publikációra ezzel kapcsolatban.

Megfigyelések Vácrátóton

A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben 2025 májusában egy különleges külsejű siklót figyeltek meg: a fehéres, halványsárgás-rózsaszínes színezetű, piros szemű példányt fotózás után visszaengedték a természetbe.

Nem ez volt az egyetlen észlelés: feltételezhetően a kert viszonylag zárt, zavartalan ökoszisztémája, valamint a ragadozók alacsonyabb jelenléte kedvez az ilyen különleges egyedek fennmaradásának.

A kutatók szerint több alkalommal is sikerült albínó példányokat észlelni ugyanebben a térségben. Emellett hazai közösségi oldalak és természetfigyelő csoportok posztjaiban is találtak hasonló eseteket, amelyeket a most megjelent tanulmányban szintén összegyűjtöttek és elemeztek.

Miért fontosak ezek a megfigyelések?

Az ilyen dokumentációk nemcsak a természet sokszínűségének és alkalmazkodóképességének bizonyítékai, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy jobban megértsük a genetikai rendellenességek előfordulását és hatásait a vadon élő állatok populációiban. A kutatások különösen értékesek a fajvédelem, az élőhely-kezelés és az evolúciós folyamatok szempontjából is.

A hazai természetkutatás már több érdekes viselkedési és túlélési példát is rögzített korábban: például egerészölyv és erdei sikló élet-halál küzdelmét a Börzsönyben, vagy olyan eseteket, amikor siklók egy vályogházban találtak ideális fészkelőhelyet maguknak. Most pedig egy újabb különleges megfigyeléssel bővült a magyar természet öröksége.

Forrás: infostart.hu
Indexkép: BalatonScience/Facebook