Ha karácsony, akkor fagyöngy! De vajon tényleg csak a csókok miatt olyan izgalmas ez a kis gömbölyű bogyókat termő növény? Lássuk, mit rejt a fagyöngy titokzatos világa, és miért érdemes óvatosnak lennünk vele, ha a lakás díszítéséről van szó!
Romantika és szerencse – a fagyöngy mítosza
A fagyöngy a karácsonyi dekoráció egyik legkedveltebb eleme lett az utóbbi években. Az angolszász hagyomány szerint, ha két ember elhalad alatta, bizony csókot kell váltaniuk, különben szerencsétlenség éri őket! Ez a szokás a britektől indult világhódító útjára, de ma már hazánkban is egyre több ajtófélfán lóg a fagyöngy. Ha még nem próbáltad, idén mindenképp tedd meg, hátha tényleg szerencsét hoz!
Élősködő vagy csodatévő?
Ne hagyjuk, hogy a romantika teljesen elvakítson minket, hiszen a fagyöngy valójában egy igazi élősködő! Fák kérgéből szívja el a tápanyagokat, és szinte minden fafajon megtelepedik. Mégis, nem csak bajt hoz a fejünkre: a gyógyszeripar is felfedezte magának, főként immunerősítő és fájdalomcsillapító hatása miatt. De vigyázat, mérgező – gyerekek és háziállatok közelébe ne kerüljön!
Legendák, varázslatok és misztikum
A fagyöngy körül számos legenda kering: a druidák arany sarlóval vágták le, a görögök szerint Hermész a pokol kapuját is ezzel nyitotta meg, az északi mitológiában pedig a csókok és a fagyöngy kapcsolata is megszületett. A kereszténységben a béke jelképe lett, mások szerint pedig villám és boszorkányok ellen is véd.
Karácsonyi dekoráció – stílus és veszély egy csokorban
A fagyöngy nemcsak a csókok miatt hasznos, hanem díszítőelemként is szuper! Adventi koszorú, kopogtató vagy akár az ünnepi asztal éke is lehet. Egy szép piros-fehér szalaggal összefogva, tobozokkal vagy önmagában vázában is mutatós – csak arra ügyelj, hogy ne legyen elérhető helyen a gyerekek vagy a házi kedvencek számára!
Botanikai érdekességek – tényleg különleges növény!
A fagyöngy a szantálfafélék családjába tartozik, fás szárú, félparazita életmódú növény. Európán kívül Amerikában, Ázsiában és Afrikában is megtalálható, de leginkább alma-, tölgy- és nyárfákon szeret megtelepedni. Virágai télen nyílnak, bogyói decemberre érnek be – ezek a madarak kedvenc csemegéi, akik így segítik a növény szaporodását is.
Gyógyhatás vagy mérgezés?
Bár a fagyöngy számos gyógyhatással bír, fogyasztása mérgező lehet! A benne található viscotoxin például a rákgyógyításban is szerepet kaphat, de csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható. A hazai gyógyszertárakban is kaphatóak fagyöngyös készítmények, de házi teafőzéssel inkább ne próbálkozzunk!
Szerencse, csók, óvatosság!
A fagyöngy tehát egyszerre romantikus karácsonyi kellék, varázslatos legendák főszereplője, gyógyító csodaszer és veszélyes élősködő. Ha dekorálsz vele, legyen stílusos és biztonságos – és ne feledd, a csók a fagyöngy alatt kötelező!
A fagyöngy mérgező, úgyhogy vigyázz vele nagyon! – Fotó: Shutterstock
A magyalról se feledkezz meg
De nem csak a fagyöngy, a magyal is kiváló arra, hogy karácsonykor dekoráljunk vele. A magyal formás ágai, csodálatos, élénkpiros bogyóival és sötétzöld, fényes, szúrós szélű leveleivel mintha csak karácsonyra lennének kitalálva. Tökéletes karácsonyi dekorációs kellék a különféle asztaldíszek, kopogtatók és adventi koszorúk elkészítésekor, így akár ilyen formában is érdemes ajándékozni. Nyugodtan próbálkozzunk saját készítésű koszorúkkal és díszekkel, és ajándékozzuk azokat szeretteinknek.
Az angolszász országokban már régóta az ünnep szimbóluma, mára pedig már meghódította az egész világot. Rengeteg képeslapon és csomagolópapíron szerepel a magyal. A hideg hónapokban is szépen zöldell a kertben, szúrós levelei miatt pedig kiváló sövényként is. Bogyói az első fagyok után megpuhulnak, így remek eledelt biztosítanak a madarak számára.
Azonban csak a madarak fogyaszthatják a magyalt, az emberek számára mérgező, így a gyerekekre is ügyeljünk, nehogy meg akarják kóstolni a szép, piros bogyókat. A magyal, ha jól gondozzuk, akár száz évig is elél a kertünkben, sőt, ötszáz éves példányok is vannak belőle. A félárnyékot kedveli, jól viseli a fagyokat és a metszést is.
Az ókori rómaiak szerint az erdő istenének, Silvanusnak volt a szent fája a magyal, amely a természet örök megújulását és a reményt is jelképezi, míg egy norvég város címerében az igazságot, a walesiek számára pedig a gonosz lelkektől való védelmező erőt jelenti. Az angolok szerint Krisztus töviskoszorújának jelképe, szúrós levelei a töviseket, piros bogyói pedig Krisztus lehulló vércseppjeit szimbolizálják.
Mindenkinek csodás karácsonyt kívánunk!
