A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közösen kezdte meg annak vizsgálatát, miként érvényesül a forint elmúlt hónapokban tapasztalt jelentős erősödése a magyarországi fogyasztói árakban – különösen az importból származó termékek, elsősorban élelmiszerek esetében. A hatóság célja, hogy feltárja az esetleges árazási anomáliák mögötti versenyjogi okokat, és szükség esetén határozott lépéseket tegyen a fogyasztói árak indokolatlan emelkedése ellen.



Közös fellépés az infláció ellen

A vizsgálat előzménye, hogy december 8-án találkozott egymással Varga Mihály, az MNB elnöke és Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke, hogy áttekintsék és tovább mélyítsék a két intézmény szakmai együttműködését. Az egyeztetés középpontjában az a kérdés állt, hogy a forint az euróval és a dollárral szemben is jelentősen erősödött az utóbbi időszakban – ez pedig kedvezően hathatna a devizában beszerzett importtermékek árára.

A felek egyetértettek abban, hogy gazdasági és társadalmi szempontból is kiemelten fontos cél, hogy az árfolyam-erősödésből eredő árelőny megjelenjen a fogyasztói árakban. Magyarán: a kereskedőknek át kellene árazniuk a korábban drágábban importált, most olcsóbban beszerezhető termékeket.


supermarket

illusztráció – Fotó: Pixabay

Célkeresztben az importőrök árazási gyakorlata

A GVH vizsgálata azt kívánja feltérképezni, hogy az importőrök és kereskedők milyen módon és milyen gyorsasággal építik be áraikba a forint erősödését. Ez különösen akkor fontos, ha az árfolyamváltozás indokolttá tenné az árak csökkenését, de az nem történik meg a fogyasztói szinten.

Amennyiben a vizsgálat során versenytorzító vagy versenykorlátozó magatartásra utaló jeleket találnak, a hatóság többféle eszközhöz nyúlhat: piacelemzés, gyorsított ágazati vizsgálat, vagy akár szankciók alkalmazását is lehetővé tévő versenyfelügyeleti eljárás is indulhat.

Fókuszban az élelmiszerek és háztartási cikkek

A GVH az online Árfigyelő rendszerének adataira is támaszkodik, amely a www.arfigyelo.hu oldalon érhető el. Az Árfigyelő már több mint 5000 élelmiszer és háztartási termék árát követi napi rendszerességgel, hat országos kiskereskedelmi lánc és három országos drogérialánc 1799 üzletében, 140 termékkategóriában.

Ez a rendszer fontos eszköz lehet a hatóság kezében annak nyomon követésére, hogyan alakulnak a termékárak a különböző beszerzési árfolyamok mellett – különösen akkor, ha a vásárlók nem érzékelik a forint erősödéséből adódó árcsökkenéseket.



Felhívás a piaci szereplőknek

A GVH közleményében hangsúlyozta: a piaci szereplőknek, különösen az importőröknek és kereskedőknek kötelességük a versenyjogi előírások maradéktalan betartása. A hatóság továbbra is elkötelezett az infláció letörése, valamint a fogyasztók érdekeinek védelme mellett, és nem habozik fellépni, ha indokolatlan árképzési gyakorlatot tapasztal.

Forrás: MTI

Indexkép: Pixabay