Ha gyümölcsfákat nevelsz a kertedben, jó eséllyel már gondolkodtál azon, hogy meggyfát is ültess. A meggy a rózsafélék családjába tartozik, és érdekes története van: a legenda szerint vándormadarak hozták el Európába Észak-Indiából. Azóta világszerte elterjedt és kedvelt gyümölcs lett. Egy meggyfa nem igényel sok helyet, mégis sokat adhat: árnyékot, szépséget, és természetesen finom termést. Főleg, ha tudod, mire van szüksége!

Miért fontos a meggyfa metszése?

A meggyfák metszése nélkülözhetetlen, ha azt szeretnéd, hogy a fa hosszú életű legyen és bőséges, jó minőségű termést hozzon. Magyarországon a meggy az alma után az egyik leggyakrabban fogyasztott gyümölcs, közel 9 millió termő meggyfa található hazánkban. A meggyfák kisebb termetük miatt kisebb kertekbe is remekül illenek, ráadásul a gyümölcs viszonylag sokáig fennmarad a fán, ami megkönnyíti a szüretet. A meggy nemcsak frissen, hanem fagyasztva, szörpként, lekvárként vagy akár meggyborként is kiválóan hasznosítható.

A meggyfa metszésének típusai

Meggyfád metszését semmiképp se hanyagold el, mert ennek hiányában kevesebb és rosszabb minőségű termést kapsz, ráadásul a fa élettartama is jelentősen csökkenhet. A gondozás hiánya miatt a meggyfa érzékenyebbé válik a betegségekre és kártevőkre, valamint annyira magasra nőhet, hogy a szüretelés is nehézkessé válik. Három fő metszéstípust különböztetünk meg:

1. Ültetéskori metszés

Az ültetést követően azonnal érdemes elvégezni. Első lépésként válaszd ki a vázágakat, és metszd vissza őket az egyharmaduknál, egy külső rügy felett. A sudár legyen magasabban, mint a vázágak. Figyelj arra, hogy a sudár és a vázágak háromszöge 120°-os szöget zárjon be, a vázágak pedig 45°-os szögben álljanak a törzshöz képest.

2. Koronaalakító metszés

A koronaalakító metszés célja, hogy a fa megfelelő fényhez és levegőhöz jusson. Ilyenkor a vázágakat és a sudarat kell visszametszeni. Ügyelj arra, hogy ne távolíts el túl sok egy- vagy kétéves vesszőt, különben jelentősen csökkenhet a termés. A metszést tavasszal, a rügyfakadás előtt végezd. Azokat a hosszú, egy-másfél méteres ostor vesszőket, amelyeknek csak a végén vannak virágok, mindenképp metszd vissza, hogy elkerüld a felkopaszodást és a terméshozam csökkenését.

3. Fenntartó metszés

Ez a metszési forma a fa ötödik évétől válik szükségessé. Ilyenkor akadályozd meg a vázágak felfelé növését, és végezz ritkító metszést: távolítsd el az egyéves vesszőket, valamint a fa belseje felé növő ágakat. Ez hozzájárul a fa egészséges fejlődéséhez és a jó terméshozamhoz.

A meggyfa gondozása: ültetés, öntözés, védelem

A meggy kiválóan alkalmazkodik a hazai klímához, átlagos igényű fa. Fényigénye a cseresznyéhez hasonló, kedveli a napos helyeket, de a hőmérséklet-igénye mérsékeltebb. Jól tűri a fagyokat, és mivel a virágai nem nyílnak túl korán, általában a tavaszi fagyok sem károsítják jelentősen.


meggyfa meggy

A jó metszés sok meggyet hoz,. – Fotó: Shutterstock

Átlagos vízigényű, de ha rendszeresen öntözöd, bő terméssel hálálja meg. A talajjal szemben sem túl válogatós, de a bőséges terméshez ajánlott jó vízgazdálkodású, mély, tápanyagban gazdag talajt választani számára.

Meggyfa ültetése lépésről lépésre

A meggyfát megvásárolhatod konténeres vagy szabadgyökerű formában. A konténeres változatot szinte egész évben ültetheted, míg a szabadgyökerű meggyfát csak ősszel vagy kora tavasszal érdemes elültetni. Az ültetés előtt a szabadgyökerű növény gyökereinek végéből vágj le 1-2 cm-t, hogy serkentsd a gyökérnövekedést.

Az ültetőgödör legyen kétszer akkora, mint a gyökérzet. A gödör aljába helyezz szerves trágyát, majd fedd be földdel, hogy a gyökerek ne érintkezzenek közvetlenül a trágyával. A fát állítsd függőlegesen, és ügyelj arra, hogy az oltási pont a talajszint fölé kerüljön. Töltsd vissza a földet, tömörítsd, majd alaposan öntözd meg a frissen ültetett fát.

Betegségek és kártevők elleni védelem

A meggyfát gyakran támadja meg a monília, amely levélsárgulást, hajtáselhalást és gyümölcsrothadást okoz. Ezért fontos a rügyfakadás előtti lemosó permetezés. Emellett a levéltetvek és a cseresznyelégy is károsíthatja, de az enyves lapok segítenek ezek ellen védekezni.

A meggy egészségügyi előnyei

A meggy tápanyag-összetétele hasonló a cseresznyééhez, de tízszer több A-vitamint tartalmaz, valamint jelentős mennyiségű B-vitamint is. Fogyasztása támogatja az emésztést és az idegrendszer működését. Magas a vas-, kalcium-, kálium- és magnéziumtartalma, szerves savjai pedig segítenek az erek tisztításában és a veseműködés serkentésében.

Az A-vitamin hozzájárul a légutak nyálkahártyájának védelméhez, erősíti az immunrendszert. A C-vitamin, antociánok és bioflavonoidok révén antioxidáns hatású, segíti az izmok regenerációját, csökkenti az izomlázat, valamint támogatja a zsírégetést. Magas vastartalma miatt a vérnyomás szabályozásában is segíthet, míg a benne található antioxidánsok – különösen az antocianinok – daganatellenes és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal bírnak.

Hogyan fogyaszd a meggyet?

A meggyet sokféleképpen hasznosíthatod: nyersen, szörpként, lekvárként, meggyborként, levesként vagy akár süteményekben is. Ha nem szeretnéd, hogy a meggy lesüllyedjen a piskótatészta aljára, forgasd meg egy kevés lisztben, mielőtt a tésztához adod.

Szóval, számtalan ok szól amellett, hogy idén egy meggyfával gazdagítsd a kertedet!