A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése alapján a hazai mezőgazdasági termelésben a növényvédelem továbbra is meghatározó eleme a technológiának. Az adatsorok részletes betekintést nyújtanak abba, hogy a gazdálkodók milyen intenzitással és milyen típusú készítményekkel óvták meg állományaikat a kártevőktől és kórokozóktól. Az elemzés rávilágít arra, hogy a hatékonyság növelése mellett a környezeti szempontok is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a napi gyakorlatban.

A növényvédőszer-használat főbb mutatói és megoszlása

A mérések alapján a felhasznált növényvédő szerek mennyisége szoros összefüggést mutat a termesztett kultúrák típusával és a kezelt területek nagyságával.

A KSH adatai szerint a következő főbb kategóriák domináltak a felhasználásban:

  • Gyomirtó szerek: A teljes volumen jelentős részét, 37%-át teszik ki, mivel a szántóföldi gyomszabályozás az egyik legalapvetőbb növényvédelmi feladat.
  • Gombaölő készítmények: Felhasználásuk (19%) mértéke erősen függ az adott év csapadékmennyiségétől; a statisztikák szerint a kertészeti és szőlőágazatban alkalmazásuk kiemelkedő jelentőségű.
  • Rovarölő szerek: A védekezési stratégia részeként a kártevők gradációjától függően kerültek kijuttatásra, különös tekintettel a repce és a kukorica védelmére. A volumen 17%-át tették ki.
  • Egyéb szerek: Ide tartoznak a növekedésszabályozók, a rágcsálóirtók és a csávázószerek, amelyek a technológiai fegyelem fontos részét képezik.

Intenzitás a legfontosabb kultúrákban

A KSH adatai alapján a növényvédelmi kezelések gyakorisága és intenzitása eltérő képet mutat a különböző növénycsoportoknál:

  1. Szántóföldi növények: A legnagyobb kezelt területet a gabonafélék, a kukorica és a napraforgó képviselik. Itt a gyomirtás mellett a gombaölő szeres kezelések száma is számottevő volt a termésbiztonság érdekében.
  2. Gyümölcsösök és szőlőültetvények: Ezekben a kultúrákban a mérések szerint az egységnyi területre jutó növényvédőszer-felhasználás jóval magasabb az átlagnál. A forrás kiemeli, hogy a szőlőtermesztésben a növényegészségügyi kockázatok miatt a gazdák az egyik legalaposabb védekezési protokollt alkalmazzák.
  3. Zöldségfélék: A hajtatott és szabadföldi zöldségtermesztésben a precíziós adagolás és a rövidebb élelmezés-egészségügyi várakozási idejű szerek kerültek előtérbe.

permet

illusztráció – Fotó: Shutterstock

Trendek és piaci környezet

A magyar piacon jelen lévő forgalmazók az élmezőnyhöz tartozó készítményekkel látják el a termelőket, biztosítva a modern hatóanyagokhoz való hozzáférést. A statisztikai elemzés szerint a gazdák egyre inkább a széles körben használt, bevált technológiákat ötvözik az új, innovatív megoldásokkal.

A jelentés rámutat arra is, hogy az uniós hatóanyag-kivonások folyamatos alkalmazkodásra késztetik a szektort.

Ennek eredményeként a mérések szerint növekszik a biológiai növényvédelmi megoldások iránti kereslet, és a gazdálkodók tudatosabban törekednek a vegyszerfelhasználás optimalizálására, ami a költségek csökkentése mellett a környezeti terhelést is mérsékli.

Összességében a KSH 2024-es adatai azt igazolják, hogy a hazai növényvédelem szakmailag magas színvonalú, és a termelők a változó szabályozási környezetben is képesek fenntartani a mezőgazdaság produktivitását.

Forrás: KSH

Indexkép: Shutterstock